Disszertációnkban a nyelvvizsgahiány kérdéskörét vizsgáltuk a hallgatótársadalom egy speciális szegmensére, az abszolvált, de nyelvvizsga hiányában diplomájukhoz nem jutó hallgatók csoportjára fókuszálva. Értekezésünkben választ kerestünk egyrészt arra, hogy a demográfiai és szocioökonómiai változók (szülők iskolázottsága, gazdasági és lakóhelyi státusa), illetve a nyelvspecifikus kulturális és társadalmi tőke milyen hatással van a nyelvvizsga megszerzésének esélyére. Továbbá arra is kerestük a választ, hogy a középiskola típusa és a tanulmányi eredményesség milyen mértékben befolyásolja a nyelvtanulás sikerességét és a felsőoktatási tagozat típusa, a képzési terület és a hallgató egyetemi finanszírozása hatással van-e a nyelvvizsgaszerzés esélyére. Ezen kívül választ kívántunk találni arra is, hogy milyen nyelvtanulási stratégiák vannak, s ezek közül melyek növelik a nyelvvizsga megszerzésének esélyét. Mindkét adatbázisunk esetén online adatfelvételi módszert használtunk kérdőív formájában, leginkább zárt kérdéseket tartalmazó (alternatív, szelektív és skála) Evasys rendszerben elkészített kérdőívünkben. A kérdőív teljeskörűen kiküldésre került a Nyíregyházi és Debreceni Egyetem azon végzettjeinek számára, akik abszolválás után nem szereztek diplomát nyelvvizsga hiányában, illetve akik hallgatóként már rendelkeztek a kimeneti követelményként elvárt nyelvvizsgával. A visszaküldők képezték a két adatbázist. Az 560 elemszámú adatbázisunkra való utalásként a Nyelvvizsga hiányában diplomát nem szerzők 2019-2021 elnevezést használtuk, a 820 elemszámmal rendelkező nyelvvizsgázottak adatbázisa pedig a Sikeres nyelvtanulók 2021 nevet kapta. Emellett országos kitekintés céljából értekezésünkben a FIR 2017 adatbázist használtuk. Ez az adatbázis 96459 fő adatait gyűjtötte össze. A 43505 fő abszolvált hallgatóból 32715 fő nem rendelkezik nyelvvizsgával. Új eredményként emelhetjük ki, hogy a sikeres nyelvvizsgázók átlagosan magasabb társadalmi tőkével rendelkeznek, hiszen a nyelvvizsgázottak magasabb iskolai végzettségű szülőkkel rendelkeznek, akikre magasabb kulturális tőke jellemző. A nyelvspecifikus kulturális és társadalmi tőke vizsgálata során is alátámasztásra került annak hatása a nyelvvizsgázottságra. Az édes/nevelőanya és az édes/nevelőapa esetében is felülreprezentálva jelentek meg a nyelvvizsgázottak körében a valamilyen nyelvtudással rendelkező szülők. A barátok nyelvtudását illetően megállapítottuk, hogy mind a legjobb barát, mind pedig a barátok tekintetében felülreprezentáltak a közép vagy magas szintű nyelvtudásúak a nyelvvizsgázottak esetén, míg a nyelvvizsgával nem rendelkezőknél jellemzőbb a semmilyen nyelvtudással nem rendelkező barát. A tanulmányi életút eredményeink szerint hatással van a nyelvvizsgázottsága. Korábban kevesen mutattak rá, hogy az alacsonyabb státusú és alacsonyabb kulturális tőkével rendelkező szülők gyermekei – akik körében alacsonyabb a nyelvvizsgázottság is – jellemzőbben szakközépiskolába jártak, tehát saját eredményként emelhetjük ki, hogy a szakképzésből kikerülőknek kisebb az esélye a nyelvvizsga megszerzésére. A jogi, műszaki és bölcsészettudományi képzési területek felülreprezentáltan jelennek meg az államilag finanszírozott képzésben a nyelvvizsgázottak körében, míg ugyanezen területek felülreprezentáltak a költségtérítéses, nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatók csoportjában. A nyelvtanulási módszereket tekintve összességében megállapíthatjuk, hogy a sikeresekre valószínűsíthetően hatással volt a digitalizáció. Továbbá a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők indirekt hatása itt is megmutatkozik, hiszen ők magasabb kulturális tőkével rendelkeznek és nagyobb arányban beszélnek idegennyelvet, mint az alacsonyabb iskolázottságú szülők, tehát gyermekeik is nagyobb valószínűséggel érdeklődnek az idegennyelvű könyvek és filmek iránt. A nyelvoktatás történetében nem vették figyelembe a társadalmi és kulturális tényezőket, amik a mi kutatásunkban azonban jelentős szerepet kaptak. A tanulók és a hallgatók kulturális és társadalmi diverzitása miatt nem hagyható tehát a családokra a motiválás, az idegennyelvi környezet megteremtése és egyéb nyelvtanulást támogató tényező biztosítása. A nyelvoktatással foglalkozó kutatásoknak és fejlesztéseknek ezentúl nem csak a középosztálybeli tanulókra kell fókuszálniuk.

In our dissertation, we examined the issue of the lack of language exams, focusing on a special segment of the student society, the group of students who graduated but did not obtain a degree due to the lack of a language exam. In our dissertation, we sought to answer the question of the impact of demographic and socio-economic variables (parents' education, economic and place of residence) and language-specific cultural capital on the chances of obtaining a language exam. Furthermore, we sought to answer the question of the extent to which the type of high school and academic performance affect the success of language learning, and whether the type of higher education department, field of study, and student funding at university affect chances of obtaining a language exam. In addition, we wanted to find an answer to what language learning strategies there are, and which of them increase the chances of getting a language exam. For both of our databases, we used an online data collection method in the form of a questionnaire (Evasys), which contained mostly closed questions (alternative, selective, and scale). The questionnaire was sent out in full to those graduates of the Universities of Nyíregyháza and Debrecen who did not obtain a degree due to a lack of a language exam, or who already had the language exam required as an exit requirement as a student. The returners formed the two databases. To refer to our database of 560 items, we use the name Non-graduates in the Absence of the Language Exam2019-2021, and the database of language examiners with 820 items is named Successful Language Learners 2021. In addition, we used the FIR 2010 and 2017 database in our dissertation for a national overview. This database has collected 96459 main data. Of the 43,505 graduates, 32,715 do not have a language exam. As a new result, we can point out that successful language examiners have, on average, a higher social capital, as the language examiners have parents with a higher level of education, who are characterized by a higher cultural capital. The effect of language-specific cultural capital on language proficiency was also confirmed. In the case of the mother and the father, the parents with some language skills appeared to be over-represented among the successful language learners. Regarding the language skills of the friends, we found that both the best friend and the friends with medium or high level of language proficiency were overrepresented in the case of the successful ones, while the friends without any language skills were more typical of the unsuccessful ones. According to our results, the study career has an effect on your language skills. In the past, few have pointed out that children of parents with lower status and lower cultural capital, who also have a lower level of language proficiency, were more likely to attend vocational secondary school, so it can be pointed out that those who attended vocational training are less likely to take a language exam. The areas of law, engineering, and humanities training are overrepresented in state-funded training among successful language learners, while the same areas are overrepresented in the group of cost-reimbursed unsuccessful students. Looking at the language learning methods of successful and unsuccessful language learners as a whole, we can conclude that digitization was likely to have had an impact on successes. Furthermore, the indirect effect of parents with higher education is also evident here, as they have a higher cultural capital and a higher proportion of foreign-educated parents, so their children are also more likely to be interested in books and films in foreign languages. In the history of language teaching, social and cultural factors were not taken into account, which, however, played a significant role in our research. Due to the cultural and social diversity of pupils and students, language teaching should therefore not be left to families to provide motivation, create a foreign language environment and other factors to support language learning. Research and development in language teaching should no longer focus on middle-class students.