Információs és infokommunikációs technológiák használatának összefüggései az agrárgazdaságban

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorJuhász, Csilla
dc.contributor.authorSzabóné Berta, Olga Katalin
dc.contributor.authorvariantBerta, Olga Katalin
dc.contributor.departmentIhrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskolahu
dc.date.accessioned2019-05-27T07:04:27Z
dc.date.available2019-05-27T07:04:27Z
dc.date.created2019hu_HU
dc.date.defended2019-06-13
dc.description.abstractVizsgált területem egy gazdasági szektorra, a mezőgazdaságra irányult. Célom az volt, hogy minél alaposabban feltérképezzem az ágazatban tevékenykedő gazdálkodó szervezeteknek, tulajdonosaiknak viszonyát az infokommunikációs technikákkal, innovatív informatikai módszerekkel, integrált vállalatirányítási rendszerekkel kapcsolatosan. Értekezésemben a magyar kettős könyvvezetésű gazdálkodó szervezetek infokommunikációs sajátosságait vizsgáltam meg kérdőíves kutatás segítségével. A felmérés középpontjában a magyar agrárgazdasági szervezetek integrált ügyviteli rendszer használata és digitalizáltsága állt. A vizsgálat első lépése az volt, hogy a rendelkezésre álló adatbázisok alapján reprezentatív alapsokaságot alakítsak ki. Ez azért volt fontos, hogy az elemzésemet statisztikailag is reprezentatív mintán tudjam elvégezni, ami alapján széleskörben hasznosítható következtetéseket tudjak megfogalmazni. A minta kialakítása során a földrajzi és tevékenység szerinti csoportok adatait vettem figyelembe, és állítottam össze egy olyan alapsokaságot, ami alapján a teljes magyarországi mezőgazdaság jellemezhető. A végleges mintanagyság 270 mezőgazdasági vállalkozás lett, amelynek tulajdonosát vagy döntéshozóját kérdeztem le. A minta feldolgozást és elemzést SPSS és MS Excel programok használatával végeztem. Az Excel programot az eredmények rögzítésénél, alapszámítások végzésénél, és grafikonok készítésénél használtam. SPSS program segítségével végezetem el statisztikai elemzéseket, melyek közül kiemelt fontosságú volt a különböző eredmények közötti összefüggés vizsgálat. A vizsgálataimat az általános statisztikai elemzéseken túl kereszttábla elemzéssel, regresszióanalízissel, varianciaanalízissel és faktoranalízissel végeztem el. Főbb eredmények, melyeket az elemzésem során kialakítottam: A kutatásom eredménye, hogy azok a vállalkozások használnak integrált számítástechnikai rendszert a szervezetük működése, működtetése során, melyek tulajdonosai magasabb iskolai végzettségűek, vagyis minél magasabb a tulajdonos vezető iskolai végzettsége, annál inkább alkalmazza a digitális rendszert a vállalkozó a tevékenysége során. Másodszor, azok a vállalkozások, amelyek szervezetileg és jogi szerkezetükben bonyolultabbak, nagyobb mértékben használnak integrált vállalatirányítási rendszert, mint az egyszerűbb és jogilag is kevésbé összetett szervezetek. Kiemelkedően fontos eredményem, hogy összefüggést találtam a vállalkozás tevékenységének diverzifikáltsága és az integrált vállalatirányítási rendszer használata között. Nagyon szoros kapcsolat áll fenn abban a tekintetben, hogy hány tevékenységet végez a vállalkozás és ez jelentősen befolyásolja az informatikai rendszerhasználatát is. Szoros kapcsolatot találtam a vállalkozás gazdasági jellemzői, - mint nettó árbevétel, mérlegfőösszeg és üzemi eredmény -, és az integrált rendszer használata között. Ugyanakkor a jogi besorolás alapján kialakított vállalkozási kategóriák és az integrált rendszer használata szintén szoros, szignifikáns kapcsolatot mutat. Minél nagyobb egy vállalkozás tehát, annál biztosabb, hogy digitális vállalatirányítási rendszert fog alkalmazni a működtetése során feladatai elvégzéséhez. Végül megalkottam egy fogalmat a vizsgálati eredményeim alkalmazásával, a „tanult gazdasági tehetetlenségnek” hatást. Ezt fontosnak tartottam kimondani eredményeim alapján, mert ez a beállítódás, attitűd jelentős hatással lehet a most kialakuló agrárvállalkozói rétegre is. Tanult gazdasági tehetetlenségnek nevezem azt a jelenséget, amikor a gazdálkodó szervezet vezetője vagy tulajdonosa a kormányzattól, egy felsőbb hatalmi szervtől vár segítséget és támogatást ahelyett, hogy vállalkozóként viselkedne és stratégiát alkotna. Nem világítja át a vállalkozás jellemzőit, (mint a kockázatvállalási készség, racionális cselekvés, tartalékok) és nem készít cselekvési tervet a működtetésben rejlő tartalékok kiaknázására, mellyel hatékonyabbá és magasabb profit termelésre alkalmassá tenné gazdálkodását, hanem várja a támogatást vagy a kormányzati megoldást a felmerülő problémákra. A vállalkozók motiválása, a több lábon állás lehetőségének és tendenciájának kialakítására törekvés lehetne a vállalkozás és az állam közös célkitűzése. Az agrárszervezetek sem fogják tudni kikerülni a digitalizációt, mely egyre nagyobb teret fog követelni magának a vállalkozások életében. A tanult gazdasági tehetetlenség sokkal mélyebben gyökerezik a vállalkozói társadalom gondolkodásában, mint azt feltételezhetjük. A gazdálkodók számára is létfontosságú az alkalmazkodóképesség és a rugalmasság, ami alkalmassá és képessé teszi őket a fennmaradásra, teljesítményük fokozására, képességeik kiaknázására. Ugyanakkor sajnálatosnak tartom a tendenciát, ami a rugalmas és bátor vállalkozókból a támogatásoktól függő és abból élő vállalkozásokat faragott. Fontos lenne ezen változtatni, mert versenyképtelen, fejlődésképtelen és alkalmazkodni képtelen vállalkozókkal nem lehet dinamikus, rugalmas és magas hozzáadott értéket adó szektort építeni. My field of examination was concerned with an important sector of economy, agriculture. My aim was to map, as precisely as was possible, the relationship of agrarian enterprises and their owners to information technology, innovative information technology methods and ERP systems. In the dissertation, the info communications characteristics of Hungarian enterprises using double-book keeping with the help of a questionnaire research was examined. The focus of the survey was the digital penetration and the use of integrated management system of Hungarian agricultural companies. First, a representative basic population was created on the basis of the available databases. Thus, the analysis could be performed on a representative sample and formulate conclusions that can be broadly utilised later on. During the formation of the sample, the data of groups according to geographical position and field of activity and were considered and a basic population was created that is suitable to characterise the entirety of Hungarian agriculture. The final number of the sample is 270 agricultural enterprises whose decision-maker or owner were interviewed in the survey. The processing and analysis of the sample were carried out with the help of SPSS and MS Excel programmes. Excel was used for recording results, performing basic calculations and drawing graphs. Statistical analysis, among which the examination of the interrelatedness of different results was essential, was carried out with SPPS. Apart from general statistical analysis, cross-tab analysis, regression analysis, variance analysis and factor analysis were also used. The main results formed on the basis of the analysis are as follows: To begin with, it was proved that those enterprises use integrated IT systems in the operation and management of their organisation whose owners are highly qualified. That is to say, the higher qualification the owner has, the more likely it is that they will use information systems in their activity. Secondly, enterprises which are rather complex in their organisational and legal structure use ERP system to a greater extent compared to those less complicated in their operation and as legal entities. An outstanding result of the research is that a relationship was found between the diversification of the activity of the enterprise and the use of ERP systems. There is a very strong connection between the number of activities of the company and the use of IT systems. Also, a close connection was revealed between the economic features of the enterprise, such as net income, the balance sheet total and the operating result, and the application of integrated systems. Also, a strong and significant connection was shown between categories of enterprises based on legal status and the use of such systems. The larger an enterprise is, the more likely it is that it uses a ERP system in its everyday activities. Finally, a term was coined on the basis of the examination results which could be phrased with the proverb “waiting for the birds fly in your mouth roasted” or “waiting for the birds” for short. It was considered important to emphasise this effect because this approach or attitude can have a significant effect on the stratum of agrarian entrepreneurs. The phenomenon learned economic helplessness (before called as waiting for the birds) is used for cases when the manager or owner of enterprise expects help or support from the government or any higher agency instead of behaving as an entrepreneur and working out a strategy. The person fails to thoroughly examine the characteristics of the enterprise (such as risk taking spectrum, rational action, reserves), is not willing to prepare an action plan to exploit the hidden reserves of the operation that could make the enterprise more efficient and profitable but hopes for government action or support for the emerging problems. The joint aim of the enterprise and the state should be the motivation of entrepreneurs and the formation of the attitude towards diversification. Agrarian organisations will not be able to avoid digitisation which is going to have an ever greater share in the life of enterprises. The so-called learned economic helplessness, effect is more deeply rooted in the mind of the entrepreneurial society than one might think, and its effects are manifest in the digitisation of the agrarian enterprises, in spite of the fact that in our accelerated world, digitisation has an outstanding role in every sector of economy. Adaptability and flexibility are essential for businesses since this makes them survive, increase their productivity and exploit their possibilities. At the same time, the tendency that transformed flexible and daring entrepreneurs into people depending on supports is entirely deplorable. It would be crucial to chance this tendency because it is impossible to build a dynamic, adaptable sector with high added value with uncompetitive companies that are unable to improve and adapt.hu_HU
dc.description.correctorLB
dc.format.extent172hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/268222
dc.language.isohuhu_HU
dc.language.isoenhu_HU
dc.subjectIKThu_HU
dc.subjectICThu_HU
dc.subjectagrárvállalkozás
dc.subjectkérdőíves vizsgálat
dc.subjectstatisztikai elemzés
dc.subjecttanult gazdasági tehetetlenség
dc.subjectagrarian enterprises
dc.subjectquestionnaire research
dc.subjectstatistical analysis
dc.subjectlearned economic helplessness
dc.subject.disciplineGazdálkodás- és szervezéstudományokhu
dc.subject.sciencefieldTársadalomtudományokhu
dc.titleInformációs és infokommunikációs technológiák használatának összefüggései az agrárgazdaságbanhu_HU
dc.title.translatedThe correlations of the use of informational and info-communicational technologies in agrarian economicshu_HU
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Nem elérhető
Név:
Szabone_Berta_Olga_Ertekezes_titkositott.pdf
Méret:
7.24 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Értekezés
Letöltés
Nem elérhető
Név:
Szabone_Berta_Olga_Tezis_ENG_titkositott.pdf
Méret:
5.12 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Tézis_ENG
Letöltés
Nem elérhető
Név:
Szabone_Berta_Olga_Tezis_HUN_titkositott.pdf
Méret:
5.04 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Tézis_HUN
Letöltés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nem elérhető
Név:
license.txt
Méret:
1.93 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola