Az internetes közösségi médiának való kitettség hatása a meggyőzési tudatosság fejlődésére

dc.contributor.advisorBalázs, Katalin
dc.contributor.authorKenyeres, Máté
dc.contributor.departmentDE--Bölcsészettudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2021-05-05T08:56:37Z
dc.date.available2021-05-05T08:56:37Z
dc.date.created2021-04-13
dc.description.abstractA meggyőzési tudatosság vizsgálata több évtizedes múlttal rendelkezik, azonban az internet, mint a reklámozás és egyéb meggyőzési formák viszonylag újszerű színtere korábban nem látott kihívások elé állítja a téma kutatóit és a fogyasztói társadalmat. Vizsgálatom során arra voltam kíváncsi, van-e összefüggés a meggyőzési tudatosság fejlődése, azaz pontosabban fejlettségének mértéke és az internet, azon belül pedig az internetes közösségi média használat mértéke között. A vizsgálat online kérdőív formájában zajlott, a kutatás mintáját 57 főnyi (33 lány, 39 fiú), különböző online közösségekben (Facebook csoportokban) toborzott 10 és 14 éves kor közötti gyermek alkotta. Az első hipotézisem az volt, hogy az internetes média használati ideje és a meggyőzési tudatosság mértéke közt pozitív összefüggés mutatkozik majd, tehát minél nagyobb mértékű az internetes médiának való kitettség a gyermek életében, annál fejlettebb a meggyőzési tudatossága, azaz annál magasabb kompetenciát mutat a meggyőzési tudatosság különböző elemeinek elsajátításában és használatában. Azt is feltételeztem, hogy a reklámblokkoló szoftverek használata a webes reklámok, mint meggyőzési kísérletek speciális formája ellen felhasznált taktikának, azaz a meggyőzési tudatosság fejlett formájának tekinthető, így a második hipotézisem pedig az volt, hogy azok gyermekek, akik használnak valamilyen szoftvert az internetes reklámok kivédésére, magasabb mértékű meggyőzési tudatossággal rendelkeznek, mint azon kortársaik, akik nem használnak ilyen szoftvereket. A vizsgálat során egyik hipotézist sem sikerült igazolni, azonban további vizsgálódás alapján arra lehet következtetni, hogy ennek oka – egyéb tényezők mellett – főként a kedvezőtlen toborzási feltételek miatti túlságosan alacsony létszámú minta. Ezért részben a toborzási eljárás sajátosságai, részben a koronavírus járvány hatására hozott intézkedések voltak felelősek. További lehetséges magyarázat, hogy a meggyőzési tudatosság már tízéves kor előtt fejlett állapotban van. Az eredmények alapján érdemes lehet a vizsgálatot nagyobb mintával megismételni.hu_HU
dc.description.coursepszichológiahu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent30hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/308488
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectszociálpszichológiahu_HU
dc.subjectmeggyőzéshu_HU
dc.subjectinternethasználathu_HU
dc.subjectközösségi médiahu_HU
dc.subjectalkalmazott pszichológiahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Pszichológia::Szociálpszichológiahu_HU
dc.titleAz internetes közösségi médiának való kitettség hatása a meggyőzési tudatosság fejlődésérehu_HU
dc.title.subtitleAz internetes médiának való kitettség hatása a meggyőzési tudatosság fejlődésére kisgyermekkorbanhu_HU
dc.title.subtitleAz előhangolás és a szakértelem hatása a nemfigyelési vakságrahu_HU
dc.title.subtitleA videojátékok felhasználása a klinikai depresszió kezelésébenhu_HU
Fájlok