Bevezetés: A cerebrovaszkuláris és kardiovaszkuláris megbetegedések világviszonylatban vezető halálokokként tarthatók számon. Az ezekkel a betegségekkel összefüggő mortalitás országonként eltérést mutat, mely összefüggésben állhat az adott ország gazdasági fejlettségével, azonban ebben a témában korábban nem történt ilyen jellegű kutatás. Kutatásunk fő célja annak bemutatása, hogy a gazdasági jólét növekedése, illetve az országok gazdasági fejlettsége milyen hatással van a cerebrovaszkuláris és kardiovaszkuláris megbetegedések okozta halálozásra. Módszerek: Elemzésünk a European Health for All (HFA-DB) adataira épült, mely során az aggregált adatok összegyűjtését követően korrelációs és determinációs koefficiensek számítására került sor. A korrelációban szereplő változók a cerebrovaszkuláris és kardiovaszkuláris halálozások 100 000 főre vonatkoztatott incidenciája, valamint az egy főre jutó GDP voltak. Az adatok elemzése során megvizsgáltuk, hogy a két változó közötti kapcsolat leírható-e másodfokú polinomiális függvényekkel, valamint korreláció analízissel. Eredmények: A kialakult görbék értelmezése alapján megállapítható, hogy szignifikáns kapcsolat van a vizsgált tényezők között, mivel a megfigyelt országok esetében az R érték 1- hez közeli volt. A cerebrovaszkuláris betegségek esetén az R értékek 0,7044 és 0,9815 közötti; a kardiovaszkuláris betegségek esetén pedig 0,7019 és 0,9862 közötti értékek voltak. Kijelenthetjük, hogy minden esetben az egy főre jutó GDP növekedésével párhuzamosan csökkent a cerebrovaszkuláris és kardiovaszkuláris betegségek okozta halálozások incidenciája. Megbeszélés: A kutatás eredménye azért fontos, mert hozzájárulhat olyan országok egészségpolitikájának, egészségügyi rendszerének fejlesztéséhez, ahol még nem tapasztalható a cerebrovaszkuláris és kardiovaszkuláris betegségek okozta halálozások incidenciájának csökkenése; illetve adott országban megjósolhatja egyes népbetegségek által okozott halálozások előfordulását az adott ország gazdasági fejlettsége ismeretében.