A hibridkukorica vetőmag előállítás környezetkímélő technológiájának fejlesztése

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorNagy, János
dc.contributor.advisorDobos, Attila
dc.contributor.authorVíg, Róbert
dc.contributor.departmentKerpely Kálmán növénytermesztési- és kertészeti tudományok doktori iskolahu
dc.date.accessioned2010-04-26T10:49:42Z
dc.date.available2010-04-26T10:49:42Z
dc.date.created2010hu_HU
dc.date.defended2010-05-20
dc.date.issued2010-04-26T10:49:42Z
dc.description.abstractA hibridkukorica vetőmag előállítás környezetkímélő technológiájának fejlesztése Doktori értekezésemet a kukorica vetőmag-előállítás technológiájának fejlesztése témakörben írtam, amit a tápanyag-utánpótlás oldaláról közelítettem meg. A hajdúszoboszlói kukorica vetőmag-előállítás talajadottságainak, a talajtípusok közötti különbségek és a talajban hosszú idő (40 év) alatt bekövetkezett változások értékelésével, a vetőmag kukoricaállományok heterogenitását kiváltó tényezők, valamint a természetes alapanyagú lombtrágyák termésnövelő hatékonyságának vizsgálatával célom volt az okszerű és fenntartható tápanyag-gazdálkodás elősegítése. A kukorica vetőmag-előállítás talajadottságainak, a talajtípusok közötti különbségek és a talajban hosszú idő (40 év) alatt bekövetkezett változások értékelésével, megállapítottam, hogy a kukorica vetőmag-előállítás szempontjából kedvezőtlen, a gyengén savanyú, az igen gyenge és gyenge mésztartalmú, valamint a gyenge foszfor-, kálium- és cinktartalmú területek magas aránya. A hatékonyságot korlátozza az elmúlt negyven év alatt detektált humusztartalom-csökkenés is. A vetőmag kukoricaállományok heterogenitásáért felelős talajtényezőket egy 10,4 hektáros mintaterületen vizsgáltam. A különböző kondíciójú állományrészekben termés-, levél- és talajmintát vettem, majd főkomponens analízissel meghatároztam a terméseredmények, a levélanalízis eredményei és a talajvizsgálati eredmények közötti összefüggéseket. Az eredmények alapján megállapítottam, hogy az állományheterogenitásért a talaj alacsony szerves nitrogéntartalma és cinktartalma, valamint ezen talajparaméterek egyenetlen területi eloszlása volt felelős, amit közepes mértékben az aránytalan foszfor és káliumfelvétel is befolyásolt. Az eredményesebb vetőmag-előállítás érdekében törekedni kell a nagyobb arányú szerves anyag visszapótlásra, tápanyagok feltáródásában és a nitrogén fixálásában szerepet játszó baktériumokat is (pld.: Azotobacter spp., Azotomonas spp., Clostridium spp.) tartalmazó talajtrágyák alkalmazására, a talajok cinkfeltöltésre, valamint a foszfor és káliumtartalom homogenizálására. A természetes alapanyagú lombtrágyák (Natur Plasma, Natur Vita, Amalgerol Prémium) vizsgálata során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy képesek e az alaptrágyázáson felül további termésnövekedést biztosítani. A vizsgálati eredmények alapján megállapítottam, hogy a tesztelt lombtrágyák alkalmazásával a kukorica vetőmag-előállítás hatékonysága fokozható. A vizsgált biotrágyák alkalmazásával javul a növényállomány kondíciója, az alaptrágyázáson felül további termésnövekedést biztosítanak, viszont kombinált alkalmazásuk nem eredményez szignifikánsan nagyobb termést, mint a készítmények önmagukban történő kijuttatása. Kulcsszavak: kukorica vetőmag-előállítás, talajadottságok, állományheterogenitás, biotrágya, SPAD-mérés DEVELOPMENT OF THE ENVIRONMENTAL FRIENDLY TECHNOLOGY OF HYBRID MAIZE SOWING SEED PRODUCTION I prepared my doctoral thesis in the topic of the development of maize sowing seed production technology from the aspect of nutrient replenishment. By evaluating the soil characteristics of the maize sowing seed production in Hajdúszoboszló, the differences between soil sypes and the changes that occurred in the soil over long period (40 years), as well by examining the aspects resulting in the heterogeneity of sowing seed maize populations and the yield increasing effectivity of natural foliar fertilisers, my objective was to contribute to rational and sustainable nutritional management. By evaluating the soil endowments of maize sowing seed production, the differences between the soil types and the changes that occurred in the soil over a long time (40 years), I established that the high ratio of slightly acidic, rather weak soils with low chalk content and weak phosphorus, potassium and zinc content is unfavourable for maize production. Effective production is restricted by the reduction of humus content detected during the last forty years. I examined the soil parameters responsible for the heterogeneity of maize sowing seed populations on a 10.4 ha sample plot. I took yield, leaf and soil samples from the population parts that have different conditions, then I used main component analysis to determine the correlations between the leaf analysis and soil analysis results. Based on these findings, I established that the population heterogeneity was caused by the low organic nitrogen content and zinc content of the soil, as well as the uneven aerial distribution, that was moderately influenced by the disproportionate phosphorus and potassium uptake. In order to carry out a more effective sowing seed production, one has to strive to replenish higher amounts of organic matter and to use soil fertilisers that contain bacteria which play important role in nitrogen fixing and nutrient exploration (e.g.: Azotobacter spp., Azotomonas spp., Clostridium spp.), to replenish soils with zinc and to homogenise the phosphorus and potassium content. During the examination of the natural foliar fertilisers (Natur Plasma, Natur Vita, Amalgerol Premium), I wanted to know whether they are able to increase yield after basic fertilisation. Based on the results of the examination, I established that the efficiency of maize sowing seed production can be increased by using the tested foliar fertilisers. By using the examined biofertilisers, the conditions of the plant population improve, they provide further yield surplus after basic fertilisation, but their combined use does not cause significantly higher yield than in the case of applying the products separately. Keywords: maize sowing seed production, soil endowments, population heterogeneity, biofertilisers, SPAD measurementshu_HU
dc.description.correctorde
dc.format.extent145hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/94596
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectkukorica vetőmag-előállításhu_HU
dc.subjectmaize sowing seed productionhu_HU
dc.subjecttalajadottságok
dc.subjectállományheterogenitás
dc.subjectbiotrágya
dc.subjectSPAD-mérés
dc.subjectsoil endowments
dc.subjectpopulation heterogeneity
dc.subjectbiofertilisers
dc.subjectSPAD measurements
dc.subject.disciplineNövénytermesztési és kertészeti tudományokhu_HU
dc.subject.sciencefieldAgrártudományokhu_HU
dc.titleA hibridkukorica vetőmag előállítás környezetkímélő technológiájának fejlesztésehu_HU
dc.title.translatedDevelopment of the Enviromental Friendly Technology of Hybrid Maize Sowing Seed Productionhu_HU
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Nem elérhető
Név:
DISSZERTÁCIÓ_V.R..pdf
Méret:
1.2 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Értekezés magyarul
Letöltés
Nem elérhető
Név:
TÉZIS_magyar_V.R..pdf
Méret:
557.38 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Tézis magyarul
Letöltés
Nem elérhető
Név:
TÉZIS_angol_V.R..pdf
Méret:
332.43 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Tézis angolul
Letöltés
Gyűjtemények
Kerpely Kálmán Doktori Iskola