A menopauzális genitourinális szindróma hüvelyfalra gyakorolt hatásának vizsgálata és kezelésének lehetőségei

Pákozdy, Krisztina Lili

A menopauzális genitourinális szindróma hüvelyfalra gyakorolt hatásának vizsgálata és kezelésének lehetőségei

dc.contributor.author	Pákozdy, Krisztina Lili
dc.date.accessioned	2022-06-30T13:18:48Z
dc.date.available	2022-06-30T13:18:48Z
dc.description	Egyetemi doktori értekezés	hu_HU
dc.description.abstract	A menopauzális genitourinális szindróma (genitourinary syndrome of menopause – GSM) vagy korábbi megnevezésén vulvovaginális atrófia (vulvovaginal atrophy – VVA) magába foglalja a szeméremtest, a hüvely és a húgycső összes rendellenességét és az ebből következő tüneteket, melyek a keringő ösztrogének és más szex szteroid hormonok szintjének csökkenése következtében jelentkeznek. A GSM/VVA nagymértékben befolyásolja a nők életminőségét és szexuális funkcióit, melynek gyakorisága a menopauza után 40-57%. Ezidáig nem fejlesztettek ki olyan ultrahang alapú képalkotó módszert, mely képes megjeleníteni a hüvelyi atrófiát. A disszertációban összefoglalt egyik tanulmányunk a hüvelyi deformációs elasztográfia lehetséges felhasználási területeire fókuszál VVA-ban szenvedő nők esetén. Prospektív kohorsz klinikai vizsgálatunkban azt az eredményt kaptuk, hogy az elasztográfiás index (EI), melyet azon vizsgált kilenc régió átlagos színértéke határoz meg, ahol a hüvelyfalak elasztográfiás paramétereit mértük, szignifikánsan alacsonyabb volt a nem atrófiás csoportban, az atrófiás csoporthoz képest. Erős negatív korrelációt találtunk az EI és a hüvelyi atrófia között, azonban többszörös regressziós modellt használva csak az atrófia maradt statisztikailag szignifikáns az EI predikciója szempontjából. Összefoglalva, hüvelyi atrófiában szenvedő nők esetén a hüvely elaszticitása szignifikánsan csökkent az EI meghatározása alapján. Eredményeink arra utalnak, hogy a deformációs elasztográfia felhasználási területe kiterjedhet a hüvelyi atrófia diagnosztizálására is. Munkacsoportunk vizsgálatai felölelik a GSM/VVA egyes kezelési modalitásait is. A közelmúltban számos publikáció számolt be vulvovaginális atrófia esetén a hüvely nyálkahártyájára jótékonyan ható hüvelyi lézer-kezelés kedvező hatásáról. Kidolgoztunk egy pilot-vizsgálatot, melynek célja a cervicovaginális lavage (CVL) cink- és rézszintjének vizsgálata volt frakcionált CO2-lézer-kezelést követően. Míg a cervicovaginális lavage réz szintje nem különbözött az egyes lézer-kezelések után, a cinkszintek szignifikánsan magasabbak voltak már a második kezelés után is. A cink szintek erőteljesebb változásai arra engednek következtetni, hogy a cink erősebb szerepet játszhat a szöveti remodellingben, mely a lézer-kezelés során megfigyelhető. A jövőben további vizsgálatok szükségesek a cink hüvelyfalat érintő szöveti remodellingben betöltött szerepét illetően.	hu_HU
dc.identifier.uri	http://hdl.handle.net/2437/335720
dc.language.iso	hu	hu_HU
dc.subject	elasztográfia	hu_HU
dc.subject	CO2-lézer-kezelés	hu_HU
dc.subject	hüvelyi atrófia	hu_HU
dc.subject	medencefenék diszfunkció	hu_HU
dc.subject	hüvelyi lézerkezelés	hu_HU
dc.subject	menopausális genitourinális szindróma	hu_HU
dc.subject	GSM	hu_HU
dc.title	A menopauzális genitourinális szindróma hüvelyfalra gyakorolt hatásának vizsgálata és kezelésének lehetőségei	hu_HU