Imidazoltartalmú monohidroxámsavak oldatbeli kölcsönhatása Cu2+-, Ni2+- és Zn2+-ionokkal

Csapó, Edit

Imidazoltartalmú monohidroxámsavak oldatbeli kölcsönhatása Cu2+-, Ni2+- és Zn2+-ionokkal

dc.contributor.advisor	Farkas, Etelka
dc.contributor.author	Csapó, Edit
dc.contributor.department	Kémiai tudományok doktori iskola	hu
dc.date.accessioned	2010-04-02T11:06:17Z
dc.date.available	2010-04-02T11:06:17Z
dc.date.created	2009	hu_HU
dc.date.defended	2010-04-19
dc.date.issued	2010-04-02T11:06:17Z
dc.description.abstract	A Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoportjában már több mint két évtizede foglalkoznak hidroxámsavak fémionokkal való kölcsönhatásának tanulmányozásával. A jelen doktori munka keretében 12 szintetikusan előállított monohidroxámsav fémmegkötő sajátságát térképeztük fel Cu2+-, Ni2+- és Zn2+-ionokkal. A vizsgált vegyületek a hidroxámsavcsoport mellett a molekula RC „oldalláncában” olyan potenciális donorcsoporto(ka)t tartalmaznak, melyeket egy tervezett hidroxámsav-alapú inhibítor molekula is magában foglalhat, illetve szerepük lehet a fentebb említett másodlagos kölcsönhatások kialakításában. Célunk volt tanulmányozni egyrészt, hogy ezen „oldalláncbeli” donorcsoportok típusa (amino-N és/vagy imidazol-N, peptidcsoport(ok)), száma (egy, kettő, három/négy) illetve helyzetük a hidroxámsavcsoporttól (α-, β-, γ-helyzet) hogyan befolyásolja a molekula koordinációs sajátságát egy egyszerű monohidroxámsavéhoz képest. Jól ismert korábbi irodalmakból, hogy számos esetben nemcsak a hidroxamát-oxigéneknek, hanem a hidroxamát-N-nek is, ha lehetősége van koordinálódni (RN = H), meghatározó szerep jut a fémionok megkötésében. A dolgozatban tanulmányoztuk továbbá azt is, hogy az RN csoport hidrogénről metilcsoportra történő cseréjének következtében a hidroxamát-N koordinációból való kiiktatása milyen hatással van a ligandumok koordinációs sajátságaira a vizsgált fémionok vonatkozásában. A fémion-ligandum kölcsönhatás feltérképezése céljából pH-potenciometriás és különféle szerkezetvizsgáló módszereket, többek között UV-látható spektrofotometria, 1H NMR, ESR, CD spektroszkópia valamint ESI-MS spektrometria alkalmaztunk. The complex formation behaviour of different type of hydroxamic acid molecules with numerous metal ions has been studied for ca. 20 years at the University of Debrecen. In this work the metal binding capability of 12 different synthetic hydroxamic acid molecules with Cu2+-, Ni2+- and Zn2+-ions have been investigated by pH-potentiometry, UV-visible spectrophotometry, CD, EPR, 1H NMR and ESI-MS techniques. Besides the hydroxamic acid group these molecules contain different type of potential donor atoms in RC side chain at α-, β- or γ-position to the functional group. All the studied ligands were synthesized at the University of Debrecen, or within the frame of collaborations.	hu_HU
dc.format.extent	114	hu_HU
dc.identifier.uri	http://hdl.handle.net/2437/93410
dc.language.iso	hu	hu_HU
dc.language.iso	en	hu_HU
dc.subject	hidroxámsavak	hu_HU
dc.subject	hydroxamic acids	hu_HU
dc.subject	oldategyensúlyi vizsgálatok
dc.subject	solution equilibrium studies
dc.subject.discipline	Kémiai tudományok	hu
dc.subject.sciencefield	Természettudományok	hu
dc.title	Imidazoltartalmú monohidroxámsavak oldatbeli kölcsönhatása Cu2+-, Ni2+- és Zn2+-ionokkal	hu_HU
dc.title.translated	Interaction Between Imidazole Containing Monohydroxamic Acids and Cu2+-, Ni2+- and Zn2+- Ions in Solution	hu_HU