"Kicsoda az ember a' ki él, és a' halált nem láttya?"

dc.contributor.advisorFazakas, Gergely Tamás
dc.contributor.authorIvancsó, Mária
dc.contributor.departmentDE--TEK--Bölcsészettudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2013-04-17T09:09:40Z
dc.date.available2013-04-17T09:09:40Z
dc.date.created2013
dc.date.issued2013-04-17T09:09:40Z
dc.description.abstractA 18. századi halotti prédikációk vizsgálata – mind a református, mind a katolikus beszédeket illetően – eddig nem volt túl jelentős. A legújabb kutatások közül elsősorban V. László Zsófia tanulmányait, valamint doktori értekezését érdemes megemlíteni, mely 1711 és 1825 közötti protestáns halotti beszédekben vizsgálja a női szerepek változását. Megközelítésmódja tehát leegyszerűsítve a következő: egy mentalitástörténeti kutatási szemponthoz protestáns prédikációkat rendel. A 18. századi katolikus halotti prédikációk hasonló vagy más szempontú feldolgozása egyelőre hiányzik. Dolgozatom vizsgálati metódusa hasonlít is a V. László Zsófiáéhoz, de el is tér ettől, mivel az általam elsősorban vizsgált halotti prédikációk egy 18. századi kolligátumban egybekötve találhatók. Tehát nem egy vagy több, már ismert, illetve előre kijelölt téma szerint kerestem beszédeket a 18. századi katolikus halotti prédikációk korpuszából, hanem éppen a kolligátum kínált fel olyan, egymással összefüggő kutatási szempontokat, amelyek nem biztos, hogy felismerhetők lettek volna, ha a beszédek nincsenek egybekötve. A kolligátum egyes tételeinek együttolvasása során kirajzolódó szempontok alapján az is felvetődött, hogy a prédikációk között kapcsolódási pontokat feltérképezve próbáljak valamiféle tudatosságot, esetleg koncepciót találni a beszédek egybekötését illetően. A vizsgát kolligátum gerincén ez a cím szerepel: Conciones Variae, 1698 és 1769 között kinyomtatott magyar és latin nyelvű halotti, illetve egyéb alkalmakra készült magyar nyelvű prédikációkat tartalmaz, melyek egy részét az alábbi szempontok szerint vizsgálom: 1. A beszédek egybekötésének tematikussága/esetlegessége. 2. A névből vett érv használata a 18. katolikus halotti prédikációk argumentációjában. 3. A hallgatóság meggyőzése a jó halál fontosságáról a katolikus egyház elvárásai (mise, böjtök, gyónás) alapján. A halotti prédikációk egyik tétje az, hogy vajon az elhunyt megtett-e mindent üdvössége elnyeréséért, illetve az, hogy az, hogy példaértékű-e az elhunyt élete és halála a beszédet hallgatók/olvasók előtt. Tehát a prédikáció elvárást, előírást közvetít: ezen keresztül nincs közvetlen hozzáférésünk a tényleges vallásos gesztusokhoz. Egy teljes történeti antropológiai kutatás tárhatná fel ezek rendszerét. Ehhez szolgálhatnak forrásul például a canonica visitatiók kiadásai, a végrendeletek, illetve egyéb levéltári dokumentumok.hu_HU
dc.description.coursemagyarhu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent34hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/164999
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjecthalotti prédikációhu_HU
dc.subjectkolligátumhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Irodalomtudomány::Magyar irodalomtörténethu_HU
dc.title"Kicsoda az ember a' ki él, és a' halált nem láttya?"hu_HU
dc.title.subtitle18. századi katolikus halotti prédikációk egy kolligátumbanhu_HU
dc.title.translated“Who is the man who lives and shall not see death?” – 18th century Catholic funeral sermons in a collectionhu_HU
Fájlok