Az epilepsziák kezelése és az agyi hálózatok

Dömötör, Johanna

Az epilepsziák kezelése és az agyi hálózatok

dc.contributor.advisor	Clemens, Béla
dc.contributor.author	Dömötör, Johanna
dc.contributor.department	Idegtudományok doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	DE--Általános Orvostudományi Kar -- Kenézy Gyula Campus, Neurológia Osztály
dc.date.accessioned	2022-03-22T06:41:02Z
dc.date.available	2022-03-22T06:41:02Z
dc.date.created	2021.	hu_HU
dc.date.defended	2022-04-06
dc.description.abstract	Az epilepszia-betegség jelentősen rontja az életminőséget, különösen akkor, ha a jelenleg elérhető, főleg gyógyszeres kezeléssel nem sikerül rohammentességet elérni. A rohammentessé nem tehető betegek aránya még manapság is 30-35%. Az epilepszia-kutatásban az epilepsziák új, ún. „hálózati szemlélete” nyújt továbblépési lehetőséget, mely szerint az agyi teljesítmények nem központokban, hanem különböző komplexitású agyi hálózatokban jönnek létre. Értekezésem tárgya a „hálózati szemlélet” alkalmazása az epilepsziák gyógyszeres kezelése terén, mely területen belül két konkrét kérdést vizsgáltunk. 1. Retrospektív vizsgálatban elemeztük, hogy a klinikai-biológiai tényezők hogyan befolyásolják fokális (gócos) epilepsziában a nagy léptékű interiktális agyi hálózat dinamikáját, különös tekintettel a gyógyszeres kezelésre. 2. Prospektív-önkontrollos vizsgálatban elemeztük idiopátiás generalizált epilepsziás betegekben (IGE), kezeletlen és kezelt állapotban, a közepes léptékű agyi hálózat dinamikáját. Feltettük, hogy a gyógyszerhatás által előidézett szinkronizáció-csökkenés a sikeres kezelés prediktív biomarkere. A fokális epilepsziás betegek agyi hálózatának vizsgálatához 232 beteget gyűjtöttünk, az egészséges kontroll csoport 77 főből állt. Hat faktor (etiológia, családi anamnézis, a betegség kezdete, rohamtípus, a betegség időtartama, kezelés) hatását elemeztük. Az idiopátiás generalizált epilepsziás betegek kezelésre adott válaszának vizsgálata során 31 absence- és juvenilis myoclonus epilepsziás beteg kezeletlen (EEG1) és kezelt (EEG2) állapotban rögzített EEG felvételét elemeztük és hasonlítottuk össze, illetve értékeltük a kezelés hatékonyságát (rohammentesség versus perzisztáló rohamok). Mindkét vizsgálatban LORETA (low resolution electromagnetic tomography) értékekből indultunk ki. A fokális epilepsziás betegek vizsgálatához a LORETA Source Correlation (LSC) módszert alkalmaztuk. Az IGE betegek vizsgálatakor átlagos LORETA aktivitást (CSD=current source density) számoltunk az összes voxelre a 0,5-8,0 Hz frekvencia-tartományban. Fokális epilepsziákban négy faktornak (etiológia, rohamtípus, a betegség időtartama, kezelés) volt független, statisztikailag szignifikáns hatása a konnektivitási paraméterekre. Két faktor (a családi halmozódás és a betegség kezdete) nem befolyásolta a hálózatot statisztikailag kimutatható mértékben. IGE betegek esetén statisztikailag szignifikáns kapcsolat mutatkozott a kedvező klinikai kimenetel és CSD csökkenés, valamint a kedvezőtlen kimenetel és a CSD növekedés között. Epilepsy impaires quality of life even if the treatment is not effective and the seizures persist. Unfortunatelly, nowadays only 30-35% of the patients are seizure free. The „network-concept” gives a new approach in epilepsy research. According to this theory brain functions do not emerge in brain centers but networks of different complexity. The application of the „network concept” to the treatment of epilepsy is the theme of this dissertation and two specific questions were investigated. 1. In a retrospective study, we analyzed how clinical-biological factors act upon the dynamics of focal epilepsy patients' large-scale interictal brain network. We highlighted the network changes related to medical treatment. 2. In a prospective, self-controlled study, we analyzed the medium-scale brain network dynamics in idiopathic generalized epilepsy (IGE) patients. We assumed that a drug-induced decrease of synchronization is the predictive biomarker of successful treatment. We investigated 232 focal epilepsy patients, the control group contained 77 healthy persons. Six factors’ effect (etiology, family, onset, seizure type, duration, treatment) was analyzed. We compared 31 IGE (absence and juvenile myoclonic epilepsy) patients’ EEGs recorded before (EEG1) and during (EEG2) treatment and the efficacy of the treatment was also evaluated. We proceeded LORETA (low resolution electromagnetic tomography) values in both investigations. LORETA Source Correlation (LSC) was used in focal epilepsy patients and average LORETA activity (CSD=current source density) was counted for all the voxels in 0,5-8,0 frequency range by IGE patients. Four out of the six investigated factors (etiology, seizure type, duration, treatment) had an independent modifying effect on connectivity. Two of them (family and onset) did not have a statistically demonstrable influence. There is a relationship between the responder state and the reduction of global EEG synchronization and between the refractor state and the persistence of global EEG synchronization in generalized epilepsies.	hu_HU
dc.description.corrector	LB
dc.format.extent	63	hu_HU
dc.identifier.uri	http://hdl.handle.net/2437/329420
dc.language.iso	hu	hu_HU
dc.language.iso	en	hu_HU
dc.subject	epilepszia	hu_HU
dc.subject	EEG
dc.subject	LORETA
dc.subject	agyi hálózat
dc.subject	funkcionális konnektivitás
dc.subject	biomarker
dc.subject	epilepsy
dc.subject	brain network
dc.subject	functional connectivity
dc.subject.discipline	Klinikai orvostudományok	hu_HU
dc.subject.sciencefield	Orvostudományok	hu
dc.title	Az epilepsziák kezelése és az agyi hálózatok	hu_HU
dc.title.translated	Treatment of epilepsy and brain networks	hu_HU