A népi bútorzat változása Északkelet Magyarországon a 18. századtól a 20. század elejéig

Veres, Gábor

A népi bútorzat változása Északkelet Magyarországon a 18. századtól a 20. század elejéig

dc.contributor.advisor	Bartha, Elek
dc.contributor.author	Veres, Gábor
dc.contributor.authorvariant	Veres, Gábor
dc.contributor.department	Történelem és néprajz doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--Történelem és néprajz doktori iskola
dc.date.accessioned	2009-03-10T08:22:37Z
dc.date.available	2009-03-10T08:22:37Z
dc.date.created	2007.	en
dc.date.defended	2007-10-11
dc.date.issued	2009-03-10T08:22:37Z
dc.description.abstract	Az értekezés célja a népi bútorok néprajzi-történeti vizsgálata XVIII századtól a XX. század elejéig. A dolgozat három irányból vizsgálja meg az északkelet-magyarországi népi bútorokat: 1. Áttekinti azokat a folyamatokat, amelyek a népi lakáskultúrában zajlottak. Hogyan változott a területen a parasztság lakáskultúrája? Ezen belül kiemelt figyelmet szentel a ház térszerkezetének és a díszítő stílusnak. Melyek azok a sajátosságok, melyek az országnak csak ezen a részén voltak megfigyelhetők? Milyen külső történelmi és kulturális folyamatok töltöttek be katalizátor szerepet a változások térbeli és időbeli bekövetkezésében? 2. Vizsgálja a népi bútorok történeti fejlődését típusok szerint. Hogyan illeszkedett a terület népi bútorzatának a fejlődése a magyarországi folyamatokhoz? Megvizsgálja, hogy típusok szerint melyek voltak azok a sajátosságok, amelyek Északkelet-Magyarország jellemzői. A sajátosságokat részint a stílusban, a szerkesztésmódban másrészt viszont a változások időbeli eltolódásában keresi. 3. Nagyon fontos terület a készítők és a készítőközpontok vizsgálata. A terület népi bútorai különböző készítő közegből kerültek ki a specialistáktól a háziiparosokon át a képzett asztalosokon keresztül a manufaktúrákig, bútorüzemekig. A céhtag asztalosmester évekig tartó tanulás és legtöbbször Északkelet-Magyarországon belül, de más-más vármegyében, városban vándorolva, asztalosműhelyekben dolgozva szerezte képzettségét. A terület specialistái-háziiparosai családi, falubeli hagyományokat folytattak, míg a bútorüzemek új típusú, divatos darabjaival a bútorok elvesztették egyediségüket. A készítő központok vizsgálata során egyrészt be kellett határolni a készítők körét. Feltárásra került, hogy az adott bútortípus a kézművesipar mely szintjén került előállításra. Történeti adatokkal mutattam be azokat a fázisokat, munkafolyamatokat, melyek a központ kialakulásában, fejlődésében meghatározókká váltak. A dolgozat a lehető legszélesebb tárgyi anyag alapján rajzolta meg a vizsgált terület népi bútorkészítő központjainak jellemző stílusjegyeit, táji párhuzamait.	en
dc.format.extent	140	en
dc.identifier.uri	http://hdl.handle.net/2437/79744
dc.language.iso	hu	en
dc.language.iso	en	en
dc.subject	Magyarország	en
dc.subject	Hungary	en
dc.subject	20.század
dc.subject	18. század
dc.subject	etnográfia
dc.subject	20. century
dc.subject	18. century
dc.subject	etnography
dc.subject.discipline	Történelemtudományok	en
dc.subject.sciencefield	Bölcsészettudományok	hu
dc.title	A népi bútorzat változása Északkelet Magyarországon a 18. századtól a 20. század elejéig	en
dc.title.translated	Changes in Folk in Furniture in Norteastern Hungary from the Eighteenth Century Until the Begenning of the Twentieth Century	en