Disszertációmban a helynévrendszerek területi differenciáltságának kérdésköréhez kapcsolódva a trianoni országhatárok megvonásának a helynévrendszerekre gyakorolt hatását vizsgálom. Munkám során abból a hipotézisből indultam ki, hogy a hosszú ideig fennálló megosztottság a helynévrendszerekben is különfejlődést eredményezett. Ennek igazolása céljából a magyarországi, romániai és ukrajnai hármas határ mentén fekvő települések helynévanyagának névrendszertani összevető elemzésével foglalkozom. Ennek részeként részletesen vizsgálom a települések névsűrűségi viszonyait, illetve az azt meghatározó tényezőket is igyekszem számba venni. A névszerkezeti analízist a teljes helynévanyag helyett a két legjelentősebb névcsoport, a határnevek és a folyóvíznevek körében végzem el. Munkám befejező részeként a 19. századi, illetve a mai helynévanyag névmintáinak összevető vizsgálatával foglalkozom a névrendszerekben mutatkozó területi eltérések hátterének jobb megvilágítása érdekében.

In my dissertation, I examine the impact of the new borders established based on the Treaty of Trianon on name systems, focusing on the regional differentiation of toponym systems. My work is based on the hypothesis that the long-lasting division led to a differentiated development in the toponym systems as well. In order to prove this hypothesis, I carry out a comparative onomatosystematic analysis of the toponym corpus of settlements along the border region between Hungary, Romania and Ukraine. As part of this analysis, I examine in detail the name density of the settlements and the factors determining it. I carry out the name structural analysis on the two most important groups of names, boundary names and river names, rather than the entire toponym corpus. As a final part of my work, I conclude a comparative analysis of the name samples of the 19th-century and contemporary toponym corpus in order to shed more light on the background of regional differences in toponym systems.