Az előzetes letartóztatás elméleti és gyakorlati kérdései
| dc.contributor.advisor | Kardos, Sándor | |
| dc.contributor.author | Kujbus, Anita | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar | en |
| dc.date.accessioned | 2009-01-28T11:52:04Z | |
| dc.date.available | 2009-01-28T11:52:04Z | |
| dc.date.created | 2009 | |
| dc.date.issued | 2009-01-28T11:52:04Z | |
| dc.description.abstract | Dolgozatomban az előzetes letartóztatás elméleti és gyakorlati kérdéseit vizsgálom. A büntetőeljárás eredményes lefolytatása sokszor elképzelhetetlen kényszerintézkedések nélkül.A büntetőeljárásban általában ahhoz fűződik érdek, hogy a terhelt az eljárási cselekményeknél jelen legyen, és a bizonyításnál rendelkezésre álljon. Az eljárás jellegéből adódóan megvan azonban annak a lehetősége, hogy az eljárás érdekeinek önkéntesen nem, vagy nem megfelelő mértékben illetve módon tesz eleget, fenn kell tartani annak a lehetőségét, hogy az állam törvényes eszközökkel kikényszerítse, hogy a büntetőügyekben eljáró hatóságok törvényes jogaikat és kötelezettségeiket, a személyi szabadságot korlátozó kényszerítőeszközök alkalmazásával is gyakorolhassák. Az előzetes letartóztatás lényegesen különbözik a szabadságvesztéstől.Kizárólag a jogerős bírói határozat meghozatalát megelőzően alkalmazható. Dolgozatomban többek között bemuttom az előzetes letartóztatás magyar történelmi kialakulását, az alapelvek lefektetése mellett táasztott nemzetközi és magyar korlátokat. A dolgozat szól az elrendelésének általános és különös feltételeiről is, valamint a foganatosításáról. Ebben a részben bemutatom, hogy a nemzetköti elvárásoknak megfelelően Magyarországon az előzetes letartóztatottaknak milyen jogai és kötelezettségei vannak a büntetésvégrehajtási intézetben. A gyakorlatban léteznek az előzetes letartóztatást helyettesítő alternatívák, ennek felvázolására egy egész fejezetet szentelek dolgozatomban. A letartóztatás során szenvedett jogsértés esetén az állam köteles erkölcsi és vagyoni elégtételt, kártalanítást nyújtani.Itt konkrét eset végigvezetésével igyekeztem szemléltetni a probléma valódiságát. Következő fejezetben az elszenvedett pszichés hatásokra térek ki. Végül statisztikai vizsgálódást folytattam, hogyan alakul az előzetes letartóztatások száma, aránya Magyarországon, ennek szemléltetésére mellékletként csatoltam egy összefoglaló táblázatot. A vizsgálódást kiterjesztettem Európa több államára is. Összegzésként elmondhatom, hogy: szakdolgozatom témaválasztását az indokolja, hogy az előzetes letartóztatás jogintézménye egyre több érdeklődést vált ki napjainkban, mind a közvélemény, mind pedig a jogtudománnyal foglalkozó szakemberek körében. A jogalkotók és a végrehajtók részéről mindezt az indokolja, hogy ellentmondás feszül az államnak a büntetőeljárás sikeréhez fűződő érdeke, valamint az ártatlanság vélelmének fogalma között. Azért is tartottam érdekfeszítőnek a témát, mert a magyar büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartott személyek, mintegy 25%-a előzetesen fogva tartott. Ez a szám nemcsak a hazai elítélt-populáció viszonylatában magas, hanem nemzetközileg is vezető helyen szerepel. A téma vizsgálatával kapcsolatosan összességében elmondhatom, hogy a Be. rendelkezései megfelelnek a nemzetközi elvárásoknak és a jogállami követelményeknek. | en |
| dc.description.degree | Ba | en |
| dc.format.extent | 78 | en |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/78354 | |
| dc.language.iso | hu | en |
| dc.subject | előzetes letartóztatás | en |
| dc.subject | személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés | en |
| dc.subject | vádemelés | en |
| dc.subject | személyi szabadsághoz való jog | en |
| dc.subject | foganatosítás | en |
| dc.subject.dspace | - | en |
| dc.title | Az előzetes letartóztatás elméleti és gyakorlati kérdései | en |