Értekezésünkben a zenehallgatás tanórai megvalósulását térképezzük fel, és azokat a lehetőségeket vesszük számba, amelyek vonzóvá tehetik a művészi zene iránti érdeklődést. Napjainkban a zenehallgatás a fiatalok egyik legkedveltebb tevékenysége, ehhez olyan technikai eszközöket használnak, amelyek segítségével bárhol és bármikor hallgatnak zenét. A tanulók azonban a mai elektronikus szórakoztató (pop)zenét preferálják, művészi zenét szinte sohasem hallgatnak. Az ének-zene órák kedveltsége elmarad a többi tantárgyétól (Janurik, 2007, 308; 2009, 53; Chrappán, 2017, 1355, stb.). A zenetanulás transzferhatásait vizsgáló tanulmányok Janurik & Józsa, 2017; Kokas, 1967; 1972; Laczó, 1985; Barkóczi & Pléh, 1977; Vernon, 1979) alapján a zenetanulás (amelynek része a zenehallgatás is, például a tanár éneke, hangszerjátéka) jótékonyan hat a többi tantárgy elsajátítására, a pontos és kitartó munkára, az intelligenciára. A zenehallgatás hatásaira irányuló kutatások száma kevesebb, de ezek egyértelműen bizonyítják a zenehallgatás a tanulási hatékonyságra (Laczó, 1987), az idegrendszerre (Freitas et al.,), a kedélyállapotra (Pin et al., 2010; Hamlen & Shuell, 2006; Witviliet & Vrana, 2007; Carina et al., 2018; Scudamore et al., 2021), a figyelem fejlesztésére (Flowers, 2001; Sinha et al., 2013) gyakorolt pozitív eredményét. A kutatás megvalósításához több módszert is alkalmaztunk. Dokumentum-elemzésekkel – a 2012-es Nemzeti alaptanterv, a kapcsolódó kerettantervek, az ének-zene tankönyvek áttekintésével – vizsgáltuk a tanórák zenehallgatási szakaszát. A módosított 2020-as Nemzeti Alaptanterv és a kapcsolódó kerettanterv anyagát csak részben elemeztük, mert a tankönyvsorozat még nem, a kerettanterv azonban már teljes. A pedagógusok által használt tankönyvek zenehallgatási anyagát táblázatokba rendeztük, és megállapítottuk azt, hogy a különféle kiadók köteteinek zenehallgatási anyaga eltér, valamint a zenehallgatási anyag és a 2012-es kerettantervek zenehallgatási anyaga sincs szinkronban. Bemutattuk a 2012-es kerettantervekben jelzett integrációs lehetőségeket, amelyek között szerepel nagyon jól kidolgozott javaslat, azonban néhány tantárgyhoz nem tartozik közös pont, illetve csak általános útmutató szerepel, például ’zenehallgatás’. Kutatásunk másik pilléreként kérdőívet állítottunk össze az ország különböző megyéiben élő 8. és 10. osztályos tanulók (N=1451), illetve a tanárok (N=366) számára, amelyeket Google űrlappal szerkesztettünk és elektromos postával küldtünk el. A kérdőív legfontosabb vizsgálati pontjait fókuszcsoportos tanulói interjúkkal is vizsgáltuk (N=39). A tanári kérdőívek elemzése mellett az ének-zene tanárképzésben részt vevő szakértőkkel készítettünk félig strukturált interjúkat. A statisztikai elemzést az SPSS 21 programcsomaggal végeztük, vizsgálati módszereink között két- és háromdimenziós kereszttáblás, valamint különféle regressziós elemzések szerepeltek. Kérdőíves kutatásunk nem reprezentatív, azonban képet kaptunk a tanórai zenehallgatás megvalósulásáról. A NAT2012 kerettantervei szerint a zenehallgatás minden tanóra részét képezi. A zenehallgatás a pedagógusok 98 %-a szerint minden tanórán, vagy gyakran valósul meg, a tanulói válaszok alapján ez az arány 84 %. Egy zenemű többszöri meghallgatása növeli a mű tetszését, ismerőssé válik a darab, pozitív érzelmet kelt, ezért válaszokat vártunk az ismétlő zenehallgatás tanórai megjelenéséről. A megfigyelési szempont – amely elősegíti az aktív, csak a zenére figyelő zenehallgatást – megadását rendkívül fontosnak tartjuk. Tankönyvelemzéseink alapján ritkán, egyes tankönyvsorozatokban egyáltalán nem szerepel a zenehallgatást megelőző szempont megadása. A pedagógusok és a tanulók válaszai alapján túlnyomó többségében megvalósul a tanórákon az ismétlő zenehallgatás, valamint a hallott zenei szemelvény megbeszélése. Fontosnak tartottuk megérdeklődni azt, hogy a fiatalok által preferált mai szórakoztató zene bemutatása a tanórák részévé vált-e. Egyértelmű választ kaptunk mind a pedagógusok, mind a tanulók részéről: a mai szórakoztató zene is képezi a tanórák zenehallgatási anyagát. A tanórai zenehallgatás fontosságát a tanulói válaszok alapján a következő tényezők befolyásolhatják: a jó tanulmányi átlag; az ismétlő zenehallgatás; a zenehallgatás mint a tanórák legkedveltebb szakasza. Ha – gyakoriságvizsgálatunk szerint – egy tanuló fontosnak tartja a tanórai zenehallgatást, akkor társairól is ezt véli. Szintén kedvező irányba fordítja a zenehallgatás megítélését a tanteremben lévő billentyűs hangszer. A szabadidőben történő művészizene-hallgatásra hat a tanuló családjának jó anyagi helyzete, a tanórán adott megfigyelési szempont, az extrakurrikuláris (kórusban, vagy más tanórán éneklés, más zenei tevékenység).

In our dissertation, we map the implementation of music listening in the classroom and take into account the possibilities that can make the interest in artistic music attractive. Nowadays, music listening is one of the most popular activities among young people, for which they use technical devices that allow them to listen to music anywhere and at any time. However, students prefer today's electronic entertainment (pop) music, they almost never listen to artistic music. The popularity of singing and music lessons lags behind that of other subjects (Janurik, 2007, 308; 2009, 53; Chrappán, 2017, 1355, etc.). Studies investigating the transfer effects of music learning (Janurik & Józsa, 2017; Kokas, 1967; 1972; Laczó, 1985; Barkóczi & Pléh, 1977; Vernon, 1979), learning music (which includes music listening, for example the teacher's singing and playing instruments) has a beneficial effect on learning other subjects, accurate and persistent work, and intelligence. The number of researches on the effects of music listening is less, but they clearly prove that music listening has an effect on learning efficiency (Laczó, 1987), the nervous system (Freitas et al.,) and mood (Pin et al., 2010; Hamlen & Shuell, 2006; Witviliet & Vrana, 2007; Carina et al., 2018; Scudamore et al., 2021), its positive results on the development of attention (Flowers, 2001; Sinha et al., 2013). We used several methods to carry out the research. We examined the music listening phase of the lessons by document analysis – by reviewing the 2012 National Core Curriculum (NAT), the related framework curricula, and the singing and music textbooks. The material of the modified NAT2020 and the related framework curriculum was only partially analyzed, because the textbook series is not yet complete, but the framework curriculum is already complete. We organized the music listening material of the textbooks used by teachers into charts, and found that the music listening material of the volumes of various publishers differ, and the music listening material of the 2012 framework curricula are not in sync. We presented the integration options indicated in the framework curricula of 2012, which include a very well-developed proposal, however, some subjects do not have a common point or only general guidelines are given, for example ’music listening'. As another pillar of our research, we compiled a questionnaire for 8th and 10th grade students (N=1451) and teachers (N=366) living in different counties of the country, which we edited with a Google form and sent by e-mail. The most important examination points of the questionnaire were also investigated with focus group student interviews (N=39). In addition to the analysis of teacher questionnaires, we conducted semi-structured interviews with experts participating in singing and music teacher training. The statistical analysis was carried out with the SPSS 21 program package, our test methods included two- and three-dimensional cross-tabulations, as well as various regression analyses. Our questionnaire research is not representative, but we got an idea of the implementation of music listening in class. According to the framework curricula of NAT2012, music listening is part of every lesson. According to 98% of the teachers, music listening takes place in every lesson or often, based on the student responses, this rate is 84%. Listening to a piece of music several times increases the liking of the composition, the composition becomes familiar and creates a positive emotion, so we expected answers about the appearance of repeated music listening in the classroom. We consider it extremely important to provide the observation aspect - which promotes active music listening, paying attention only to the music. Based on our textbook analyses, observation aspect is rare, in some textbook series, not to specify the aspect prior to music listening at all. Based on the responses of the teachers and students, in the overwhelming majority of lessons, repeated music listening and discussion of the composition heard are implemented. We considered it important to inquire whether the presentation of today's entertainment music preferred by young people has become part of the lessons. We received a clear answer from both teachers and students: today's entertainment music also forms the music listening material for lessons. Based on student responses, the importance of music listening in class can be influenced by the following factors: a good school certificate; repeated music listening; music listening as the most popular part of the lessons. If, according to our frequency analysis, students considers music listening in class important, they also think of them peers. The keyboard instrument in the classroom also turns the perception of music listening in a favorable direction. Listening to art music in free time is influenced by the good financial situation of the student's family, the observation aspect given in the lesson, the extracurricular (singing in a choir or in another lesson, other musical activity).