A doktori disszertációm témája a magyar beszámolási rendszerről az IFRS-ekre történő áttérés hatásainak vizsgálata olyan magyarországi vállalatok példáján keresztül, amelyek egyedi szinten is az IFRS-eket alkalmazzák. A kutatásom első célkitűzése az IFRS-ekre áttérő vállalatok eszközszerkezetük alapján történő csoportokra bontása, majd az így létrejött csoportok legfőbb ismérvjük alapján történő jellemzése volt. Az első célkitűzésemnek azért volt fontos szerepe, mert a klaszteranalízis alkalmazásának segítségével sikeresen létrehozott homogén csoportok (klaszterek) szolgáltak a további célkitűzések, illetve vizsgálatok alapjául. Ebből adódóan az első hipotézisemet elfogadtam, miszerint az eszközszerkezeti és -kihasználási mutatók alapján az IFRS-ekre áttért vállalatok jól elkülöníthető, homogén csoportokba bonthatók az utolsó közzétett magyar számviteli törvény előírásai szerint készült éves beszámoló adatok alapján. Az értekezésem második fontos célkitűzése az IFRS-ekre áttérő vállalatok eredményének, illetve az eredményre ható tényezők vizsgálata volt két különböző számviteli környezetben. Megállapítottam a Wilcoxon-féle rangösszeg próba eredményei alapján, hogy a vizsgált eredményre ható tényezők közül az értékesítés nettó árbevétele, az értékcsökkenési leírás, illetve az adófizetési kötelezettség esetében mutatkozott szignifikáns eltérés az áttérés következtében. A vizsgálat eredményei alapján a második hipotézisemet is elfogadtam, amely szerint az Adózott eredményt (Nettó eredményt) meghatározó tényezők legalább fele szignifikánsan eltér a két számviteli rendszerben. Ezt követően megvizsgáltam, hogy a két számviteli rendszer előírásai szerint kimutatott eredményre mely tényezők, illetve milyen irányban hatnak. A vizsgálatot főkomponens analízis, illetve regresszió alkalmazásának segítségével végeztem el, amely során eltérő eredményeket kaptam az eltérő eszközszerkezetű vállalatok egyes csoportjainál. Megállapítottam, hogy a magas befektetett eszköz igényű vállalatok esetében külön komponensbe került az adófizetési kötelezettség a többi vizsgált tényezőtől a magyar számviteli környezetben. Fontos megjegyezni, hogy ennél a klaszternél az összes vizsgált eredménnyel összefüggő tényező hatást gyakorolt az eredményre, ugyanis mindegyik bekerült valamelyik komponensbe. Az alacsony befektetett eszköz igényű vállalatok esetében azt állapítottam meg, hogy a személyi jellegű ráfordítások, illetve az összes eszköz egyik számviteli rendszerben sem álltak szoros kapcsolatban az eredménnyel. Azonban ennél a klaszternél is az adófizetési kötelezettség okozza a legnagyobb eltérést, ugyanis a magyar számviteli környezetben kimutatható a kapcsolat az eredménnyel, míg az IFRS-ekben nincs összefüggés. A megállapításaim alapján a harmadik hipotézisemet szintén elfogadtam, vagyis a magyar számviteli törvény, illetve az IFRS-ek előírásai szerint kimutatott Adózott eredményt (Nettó eredményt) eltérő tényezők, nem azonos irányban befolyásolják szignifikánsan az áttérés évében. A kutatásom harmadik célkitűzése az IFRS-ekre áttért vállalatok jövedelmezőségi helyzetének, valamint befektetői értékítéletének vizsgálata volt az IFRS-ekre való átállás következtében, az alkalmazott számviteli rendszer alapján. A jövedelmezőségi helyzet vizsgálatához szintén a Wilcoxon-féle rangösszeg próbát alkalmaztam, amely eredményei alapján megállapítottam, hogy az árbevétel arányos (ROS), illetve az eszköz arányos (ROA) jövedelmezőségi mutatók esetében hasonló módon szignifikáns eltérés mutatkozik az áttérés következtében a magas befektetett eszköz igényű vállalatoknál. Ezzel szemben az alacsony befektetett eszköz igényű vállalatoknál egyik mutató (ROS, ROA) esetében sincs szignifikáns eltérés. A saját tőke arányos (ROE) jövedelmezőségi mutatónál viszont a magas, illetve az alacsony befektetett eszköz igényű vállalatoknál egyaránt szignifikáns eltérés mutatkozik. A kapott eredmények alapján a negyedik hipotézisem első két alhipotézisemet elutasítottam, a harmadik alhipotézisemet viszont elfogadtam, vagyis bizonyítást nyert a jövedelmezőségi vizsgálat során, hogy az áttért vállalatok magyar számviteli törvény, illetve az IFRS-ek szabályai szerint készült beszámoló adataiból számított saját tőke arányos (ROE) jövedelmezőségi mutatói szignifikánsan eltérnek az áttérés évében. A doktori értekezésem utolsó vizsgálata szorosan kapcsolódik az előző megállapításomhoz. Abból kiindulva, hogy kizárólag a ROE mutatónál állapítottam meg mindkét klaszternél szignifikáns eltérést az IFRS-ekre történő áttérés során, illetve ez a mutató áll a legszorosabb kapcsolatban a befektetői értékítélettel, így indokoltnak tartottam megvizsgálni a ROE mutatóra ható tényezőket. A vizsgálatot véletlen hatású panelregresszió alkalmazásával végeztem el, amely során a regressziós modellbe az IFRS-ekre történő átállás hatását, az Összes eszköz forgási sebességét, Saját tőke multiplikátort, illetve a ROS mutatót tettem be, mint magyarázó változókat. A regressziós modell eredményei alapján megállapítottam, hogy a ROE mutató eltérését egyik klaszter vállalatainál sem az IFRS-ek alkalmazása okozza, hanem a ROS mutató, valamint az Összes eszköz forgási sebessége változásai. Ebből adódóan az ötödik hipotézisemet elutasítom, vagyis nem nyert bizonyítást, hogy az IFRS-ekre való áttérés szignifikánsan torzítja a befektetői értékítéletet leginkább meghatározó jövedelmezőségi rátát. Negyedik célomként fogalmaztam meg annak vizsgálatát, hogy az IFRS-ekre való áttérés hatását hogyan befolyásolhatja a vállalatok eszközszerkezete, amely azok hitelképességére is utalhat. Ennek érdekében a vizsgálataimat a vállalatok eszközszerkezetük szerint létrejött csoportokon külön valósítottam meg. Összességében a doktori disszertációm jelentőségét abban látom, hogy az összes magyarországi, nem pénzügyi vállalat vizsgálata megvalósult a magyar számviteli szabályozásról az IFRS-ekre történő áttérés vonatkozásában. Bár az eredmény, illetve a jövedelmezőségi helyzet vizsgálatával számos tanulmány foglalkozott, mindegyik esetben csupán mintavételezés történt. A kutatómunkám keretében elvégzett alapsokaság vizsgálatával lehetőségem nyílt helytálló következtetéseket levonni a Magyarországon megvalósult egyedi beszámolóra történő IFRS-alkalmazás tekintetében. The topic of my doctoral dissertation is the impact of the transition from the Hungarian reporting system to IFRS through the example of Hungarian companies that apply IFRS at the individual level. The first objective of my research was to break down the companies that have switched to IFRS into groups based on their asset structure, and then to characterise the resulting groups according to their main characteristics. My first objective was important because the homogeneous groups (clusters) successfully created by applying cluster analysis were the basis for further objectives and investigations. Consequently, I accepted my first hypothesis that, based on the asset structure and asset utilisation ratios, the companies that have switched to IFRS can be well separated into homogeneous groups based on the annual accounts data prepared according to the requirements of the last published Hungarian Accounting Act. The second important objective of my thesis was to examine the earnings of companies transitioning to IFRS and the factors affecting earnings in two different accounting environments. I found, based on the results of the Wilcoxon rank sum test, that among the factors affecting earnings, net sales, depreciation and amortisation and tax expense showed significant differences as a result of the transition. Based on the results of the study, I also accepted my second hypothesis, which is that at least half of the factors determining Profit after Tax (Net Profit) differ significantly between the two accounting systems. I then examined which factors affect the profit or loss reported under the two accounting systems and in which direction. The analysis was carried out using principal component analysis and regression, with different results for different groups of companies with different asset structures. I found that for companies with high fixed assets, tax expense was separated into a separate component from the other factors under investigation in the Hungarian accounting environment. It is important to note that for this cluster, all the factors associated with the outcome examined had an impact on the result, as each was included in one of the components. For the companies with low fixed assets, I found that neither personnel costs nor total assets were closely related to earnings in any of the accounting systems. However, for this cluster the tax expense is also the main reason for the discrepancy, as in the Hungarian accounting environment a link with profit can be demonstrated, whereas in IFRS there is no link. Based on my findings, my third hypothesis is also accepted, that the after-tax profit (net income) reported under the Hungarian accounting law and IFRSs are significantly affected by different factors, not in the same direction, in the year of transition. The third objective of my research was to investigate the profitability situation and investor value judgements of companies that have switched to IFRS, based on the accounting system used. To examine the profitability situation, I also applied the Wilcoxon rank sum test, the results of which showed that there was a similar significant difference in the profitability ratios ROS and ROA for companies with high fixed assets as a result of the transition. In contrast, there is no significant difference for any of the indicators (ROS, ROA) for companies with low fixed assets. On the other hand, there is a significant difference in the ROE indicator for both high and low fixed assets companies. On the basis of the results obtained, I rejected the first two sub-hypotheses of my fourth hypothesis and accepted the third sub-hypothesis, the profitability analysis proved that the ROE of the companies, calculated from the data of the financial statements prepared according to the Hungarian Accounting Act and IFRS, differs significantly in the year of transition. The final study in my doctoral thesis is closely related to my previous statement. Given that I found only the ROE indicator to differ significantly for both clusters during the transition to IFRS and that this indicator is most closely related to investor value judgements, I considered it appropriate to examine the factors affecting the ROE indicator. The analysis was carried out using random-effects panel regression, where the effect of the transition to IFRS, the Asset Turnover, the Equity multiplier and the ROS indicator were included as explanatory variables in the regression model. Based on the results of the regression model, I found that the difference in the ROE ratio of none of the cluster companies is caused by the adoption of IFRS, but by changes in the ROS ratio and the Asset Turnover. Consequently, I reject my fifth hypothesis, that the switch to IFRS is not proven to significantly distort the profitability ratio, which is the most important determinant of investor value judgements. Fourth, I set out to investigate how the impact of the transition to IFRS may be influenced by the asset structure of companies, which may also be an indicator of their creditworthiness. To this end, I carried out my tests separately on groups of companies according to their asset structure. Overall, I see the significance of my doctoral dissertation in the fact that I have completed a study of all Hungarian non-financial companies in the transition from Hungarian accounting rules to IFRS. Although several studies have examined the profit and profitability situation, in all of them only a sample was taken. By examining the population of studies carried out in the framework of my research, I was able to draw correct conclusions with regard to the IFRS application to individual accounts in Hungary.