A 2008-as gazdasági világválság alapvetően megváltoztatta az eddigi stabil európai trendeket és új helyzet elé állította az államok vezetőit. A több évtizedes egyenes vonalú gazdasági fejlődéshez szokott, erős nyugat-európai államokban is növekedtek a bizonytalansági tényezők. A bizonytalanság a szélsőséges irányzatoknak kedvez. Így történt ez Németországban is. Az egymást követő válsághelyzetek felerősítették a szélsőbal és szélsőjobb irányzatok működését. Az euróválság, a migrációs válság és a COVID-19 hatásai növelték az általános elégedetlenséget, melyek okait a szélsőséges pártok, a kormányzó hatalmak hibáinak tulajdonítják. A német politikai életben az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali párt tett szert népszerűségre emiatt. A populizmus és az érzelmi politizálás sajátossága az AfD-nek. A politikai kommunikációjukban, kampánymegjelenéseikben a közösségi média szereplésében sajátos irányvonalat követnek. Pártprogramjukban igen erős az euroszkepticizmus, a xenofóbia és a meglévő államhatalommal való szembenállás. Kutatásomban az AfD kommunikációs csatornáit vizsgáltam, az érzelmi politizálás szemszögéből. Az érzelmekre ható sokszor hamis híreket, fake news-okat használnak fel. A példaként bemutatott AfD érzelmi politizálásnak vizsgálatát azért tartom fontosnak, mert a világban egyre nagyobb lendülettel terjed ez a fajta politikai kommunikáció.