Manapság egyre inkább kezd fókuszba kerülni az egészségműveltség, illetve az, hogy mennyire fontos lenne nagy hangsúlyt fektetni a fejlesztésére, ugyanis a legtöbb krónikus nem fertőző betegség megelőzéséhez hozzájárulhat a megfelelő egészségműveltség. A felmérésére irányuló vizsgálatok növekvő tendenciát mutatnak a külföldi szakirodalmakban, azonban Magyarországon kevés kutatás történt ebben a témában. Kutatásom célja a kapcsolatkeresés volt a demográfiai, szocioökonómiai adatok, a mentális egészség és az egészségműveltség között. Az adatgyűjtés 2019-ben zajlott, 1200 fő részvételével a magyar felnőtt lakosságra kor, nem, illetve lakóhely szerint reprezentatív mintán. A General Health Questionnaire-12 kérdéssort használtam a mentális egészség és jóllét, azon belül a kóros mértékű pszichés stressz, a Newest Vital Sign kérdőívet az egészségműveltség felmérésére, valamint demográfiai és szocioökonómiai státuszra vonatkozó adatokat is gyűjtöttünk. Az adatelemzést a Stata/IC 16.1 statisztikai program „survey data analysis” moduljával végeztem, melynek során az egészségműveltség, illetve a mentális egészség determinánsait többváltozós logisztikus regresszió segítségével határoztam meg. Az egészségműveltséget befolyásoló tényezők vizsgálatánál három változóra kaptam szignifikáns eredményt. Az erős társas támasz {esélyhányados (EH)=1,9 [95% megbízhatósági tartomány (MT) 1,0-3,3]; p=0,025} kedvezően hat az egészségműveltségre, ellenben a város, mint településtípus [EH=0,4 (95% MT 0,3-0,7); p<0,001], illetve a kóros mértékű pszichés stressz [EH=0,3 (95% MT 0,2-0,6); p=0,001] negatívan befolyásolja azt. A kóros mértékű pszichés stresszt determináló változók vizsgálatánál a következő eredményeket kaptam. A pszichés stresszt csökkentő tényezők az özvegyi állapot [EH=0,2 (95% MT 0,1-0,8); p=0,020], a nyugdíjas státusz [EH=0,2 (95% MT 0,0-1,0); p=0,045], a megfelelő [EH=0,2 (95% MT 0,1-0,5); p<0,001], illetve jó/nagyon jó [EH=0,3 (95% MT 0,1-0,9); p=0,025] szubjektív anyagi helyzet, a közepes [EH=0,3 (95% MT 0,2-0,6); p=0,001], illetve erős [EH=0,2 (95% MT 0,1-0,8); p=0,019] társas támasz és a megfelelő egészségműveltség [EH=0,3 (95% MT 0,2-0,7); p=0,002]. A pszichés stresszt fokozó tényezők közül egyedül az életkor mutatott szignifikáns eredményt [EH=1,1 (95% MT 1,0-1,1); p<0,001]. Eredményeim alapján a társas támasz mindkét kimeneti változót kedvezően befolyásolja, valamint a mentális egészség és az egészségműveltség egymással kölcsönös kapcsolatban van.