Sportközgazdász hallgatóként mi más állna hozzám közel, mint a sport. A sporton belül megtalálhatunk több sportágat is, azonban van egy, ami a világon legnépszerűbb, az a labdarúgás. Több szakággal is rendelkezik, azonban dolgozatomban a magyar futsalt vettem alapul, ahol a fogyasztók kiszolgálását és a fogyasztók elégedettségét meghatározó tényezőket szeretném vizsgálni. Ennek függvényében kérdőívemben arra keresem a választ, hogy az első- illetve másodosztályban szereplő csapatok szurkolói, milyen véleménnyel vannak a mérkőzéseken nyújtott alap- és kiegészítő szolgáltatásokról. Ebbe tartozik különböző elégedettséget igazoló kérdések, észlelések az eseményen, s hogy magára az eseményre mióta, milyen gyakran, kivel vagy kikkel, valamint, hogy a sportlétesítmények lelátóinak, melyik részét preferálják.
Témám aktualitása úgy gondolom abban rejlik, hogy a futsal nem tartozik a legnépszerűbb sportágak közé, szinte alig járnak ki egy-egy mérkőzésre. Véleményem szerint ugyanakkor, ha az emberek kilátogatnának pár mérkőzésre, megszeretnék ezt a sportágat, ahogy azt jómagam is tettem. Dolgozatomban két csapatot hasonlítok össze sportszolgáltatási szempontból. A csapatok kiválasztásánál a szempontjaim részben személyes indíttatásúak voltak, tekintettel arra, hogy az egyik a nevelőegyesületem, ahol gyermekkorom legszebb perceit töltöttem. Az általam kiválasztott második csapat az MVFC, ami hosszú évek óta a magyar bajnokság élmezőnyében szerepel, s minden évben esélyesként indul el a bajnoki cím megszerzéséért, illetve emellett a bajnokok ligájában is indul. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Csenger nem járt még a magyar élvonalban, így gazdasági szempontból teljesen más, mint az MVFC. Úgy gondolom, azonban, hogy a két klub összehasonlítása és a fogyasztók érdeklődésének vizsgálata kialakíthat egy olyan képet bennem, amellyel meg tudom fogalmazni maga a futsal sportág előnyeit-hátrányait sportfogyasztói kiszolgálás szempontjából, s ha esetleg több hátránnyal is találkoznék a válaszokban, arra segítséget nyújthatok a dolgozatommal. A sport a 20. század vége felé lett jelentős üzleti szereplő, azonban a sport már az ókori olimpiáig is visszanyúlik a gazdasági kapcsolatot tekintve, ugyanis akkoriban, ha egy sportoló sikert ért el, pénzjutalomban részesült (ÁCS, 2015). A sport gazdasági szerepe leginkább a labdarúgásban vehető észre Európában, hiszen a foci a szórakoztató iparág egyik fontos része, éves szinten ez az üzletág több millió eurós jövedelemmel rendelkezik. Míg nyugaton heti rendszerességgel tele vannak a stadionok szurkolókkal, akik különböző merchandising termékeket viselnek, hordanak, ezzel szemben itthon nagyon alacsony a futsal iránti érdeklődés a rendes labdarúgással szemben. A labdarúgás, mint látványsport magában hordoz egy olyan értéket, amely képes érdeklődést kelteni a fogyasztókban a szórakoztatóipari szolgáltatásaival, s nem mellesleg kimenet bizonytalanság biztosít egy olyan drámai faktort, amely oda is vonzza az érdeklődni vágyókat. A magyar futballcsapatok bevételt, illetve bevételszerkezetet tekintve elmaradottak a különböző nyugati csapatok szerkezetétől, amely nagyban befolyásolhatja a klubok működését is. Mindez egészen az 1990-es évektől kezdődően egyre nagyobb lesz a különbség, gazdasági, s szakmai tekintetben is (BALOGH, 2021). A dolgozatomban a következő célkitűzéseket fogalmaztam meg: • C1: Főbb különbségek meghatározása szolgáltatás menedzsment rendszer alapján Csenger FC és MVFC Berettyóújfalu között. • C2: A főbb befolyásoló tényezők azonosítása, amelyek a fogyasztói elégedettséget növelik a futsal mérkőzésekkel kapcsolatban. • C3: Sportszolgáltatási elemek megléte a magyar futsal bajnokságokban. • C4: A futsal mérkőzésektől való távolmaradás főbb indokai.