A tápláltsági állapot felmérése és értékelése a betegellátás szerves része, hiszen a kóros tápláltsági állapot jelentősen befolyásolhatja a betegség kimenetelét, illetőleg önmagában is kezelést igénylő kórállapotot képvisel. Az általunk vizsgált daganatos betegeket elsősorban az alultápláltság kialakulásának veszélye fenyegeti, szemben a gyulladásos bélbetegségben szenvedőkkel, akiknél az obezitás világszerte észlelhető pandémiájának következtében sokkal inkább az elhízás jelent egyre nagyobb problémát. Vizsgálatunk az első, mely antropometriai módszerekkel (testtömeg (BW), testmagassághoz tartozó elvárt testtömeg (WFH), testtömeg index (BMI) Z-score, ideális testtömeg százalék (IBW%) és fogyás % (F%)) felmérte és követte a rosszindulatú hematológiai betegségben és szolid tumorban szenvedő magyar gyermekek tápláltsági állapotát a diagnózis idejétől a kezelés végéig, illetve értékelte annak hatását a túlélésre. Elsőként értékeltük a gyulladásos bélbetegségben szenvedő magyar gyermekek tápláltsági állapotát a diagnózis idejében, határoztuk meg az obezitás prevalenciáját és annak hatását a betegség aktivitására. Daganatos gyermekek esetében a diagnózis idejében a gyermekek 4-5%-a bizonyult alultápláltnak a különböző Z-score-ok alapján, míg IBW%-kal 30,5%-uk. A diagnózis idején BMI Z-score és IBW% alapján alultápláltnak bizonyult szolid tumoros betegek 5 éves túlélése jelentősen rosszabb volt, mint a jól táplált társaiké. A kezelés hatására a betegek tápláltsági állapota romlott, továbbra is az IBW% jelezte legnagyobb arányban az alultáplált gyermekeket, melyhez közel hasonló eredményt kaptunk a F%-kal is. Mind a hematológiai, mind a szolid tumoros betegek túlélési esélye csökkent a tápláltsági állapot romlásának köszönhetően. A mortalitás rizikója kifejezetten magasnak bizonyult azoknál a hematológiai betegségben szenvedő gyermekeknél, akik testtömegük 20-30%-át veszítették el. A kezelés végére a szolid tumoros betegek tápláltsági állapota nem javult, ők többnyire progresszív betegségben szenvedtek és később meghaltak. Megállapítottuk, hogy az IBW% tűnik a legérzékenyebb módszernek az alultápláltság megítélésére. Továbbá a BMI Z-score mindkét csoportban, és a jelentős mértékű testtömeg vesztés a hematológiai csoportban hatással lehet a betegség kimenetelére és szerepet játszhat a prognózis becslésben. Crohn betegség (CD) és colitis ulcerosa (CU) diagnózisával a HUPIR adatbázisban (Hungarian Pediatric IBD Registry) rögzített gyermekek esetében kétszer (CU), illetve háromszor (CD) több obez gyermeket azonosítottunk IBW%-kal, mint BMI Z-score-ral. Szignifikáns negatív korrelációt találtunk a különböző antropometriai módszerek és a betegség aktivitás között CD-ben, azaz minél alultápláltabb volt a beteg, annál aktívabb volt a betegsége. Ezzel szemben CU-ban egy U-alakú korrelációt találtunk, azaz mind az alul-, mind a túltáplált gyermekek betegség aktivitása fokozott volt, mely összefüggésre a statisztikai elemzés során az IBW% hívta fel a figyelmünket. Vizsgálatunk elsőként vetette fel az tápláltsági állapot bimodális hatását a betegség aktivitására CU-val diagnosztizált gyermekeknél. Továbbá az IBW% sokkal hasznosabb antropometriai paraméternek bizonyult az obes gyulladásos bélbeteg gyermekek azonosításában.

Assessment and evaluation of nutritional status is an integral part of patient care, since abnormal nutritional status can affect the outcome of the disease and represents a medical condition requiring treatment. Patients with malignancies are primarily at risk of developing undernutrition, in contrast to children with inflammatory bowel disease, for whom overweight is a increasing problem in the era of “obesity pandemic”. Our study is the first which assessed and followed the nutritional status of Hungarian children suffering from malignant hematological diseases and solid tumors from the time of diagnosis to the end of treatment and evaluated its effect on survival using anthropometric methods (body weight (BW), expected body weight for height (WFH), body mass index (BMI) Z-score, ideal body weight percentage (IBW%) and weight loss % (WL%)). We assessed the nutritional status of Hungarian children suffering from inflammatory bowel disease at the time of diagnosis, determined the prevalence of obesity and its effect on the activity of the disease. In the case of children with cancer, at the time of diagnosis 4-5% of the children were undernourished based on various Z-scores, while 30.5% of them were identified as undernourished with IBW%. Five-year survival rate of undernourished solid tumor patients at the time of diagnosis, (nutritional status evaluated by BMI Z-score and IBW%), was worse than their well-nourished counterparts. As a result of treatment, nutritional status of patients worsened. IBW% indicated still the highest proportion of children with undernutrition. We obtained almost similar results with the WL%. The probability of survival of both hematological and solid tumor patients decreased due to the deterioration of nutritional status. The risk of mortality was found to be particularly high in children with hematological diseases who lost 20-30% of their body weight. By the end of the treatment, the nutritional status of patients with solid tumors did not improve, they mostly suffered from progressive disease and later died. We found that IBW% appears to be the most sensitive method for assessing undernutrition. Furthermore, the BMI Z-score in both groups and significant weight loss in the hematology group may affect the outcome of the disease and may play a role in the prognosis estimation. In the case of children diagnosed with Crohn's disease (CD) and ulcerative colitis (CU), registered in the HUPIR database (Hungarian Pediatric IBD Registry), twice (UC) and three times (CD) more obese children were identified by IBW% than by BMI Z-score. We found a significant negative correlation between different anthropometric methods and disease activity in CD, i.e. the more undernourished the patient, the more active the disease itself. On the other hand, we found a U-shaped correlation in CU, i.e. the disease activity was increased among undernourished and obese children, too. The connection was drawn to our attention applying IBW% during statistical analysis. Our study was the first to raise the bimodal effect of nutritional status on disease activity in children diagnosed with CU. Furthermore, IBW% proved to be a much more useful anthropometric parameter in the identification of obese children with inflammatory bowel disease.