Proper Names in Translation: a Relevance-theoretic Analysis
| dc.contributor.advisor | Komlósi, László Imre | |
| dc.contributor.author | Vermes, Albert Péter | |
| dc.contributor.department | Nyelvtudományok doktori iskola | hu |
| dc.contributor.submitterdep | DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--Angol Nyelvészeti Tanszék | |
| dc.date.accessioned | 2009-03-10T14:31:47Z | |
| dc.date.available | 2009-03-10T14:31:47Z | |
| dc.date.created | 2002 | en |
| dc.date.defended | 2002-05-17 | |
| dc.date.issued | 2009-03-10T14:31:47Z | |
| dc.description.abstract | Az értekezés alapvető állítása az, hogy a például Vendler (1975) által megfogalmazott nézettel szemben a tulajdonnevek fordítása egy nem-triviális kérdés, amely szorosan összefügg a tulajdonnév jelentésének problémájával. A dolgozat célja, hogy bemutassa, mi történik a tulajdonnevekkel a fordítás folyamatában, különös tekintettel az angol-magyar fordításirányra, valamint hogy rendszerezze és megfelelő elméleti keretbe helyezve megmagyarázza a feltárt jelenségeket. Ennek érdekében sorrendben a következő kérdések vizsgálatát végzi el. A második fejezet áttekinti a fordításelmélet legfontosabb problémáit és ezek hagyományos megközelítéseit, s ennek alapján támogatja azt a nézetet, mely szerint a fordítás jelenségei legmegfelelőbben egy kommunikáció-elmélet keretein belül vizsgálhatók. A harmadik és negyedik fejezet bevezeti a kutatás általános kognitív és kommunikatív elméleti keretét, amelynek révén lehetővé válik a fordításnak sajátos jellegzetességekkel bíró, de nem elszigetelt kommunikációs folyamatként való leírása és magyarázata. Ezt követően az ötödik fejezet kísérletet tesz a vizsgálat tárgyát képező kategória, a tulajdonnév fogalmának pontosítására, és részletesen vizsgálja a tulajdonnév jelentésének a kutatás alapvető kérdésével közvetlenül összefüggő problémáját. Számos példán keresztül bemutatja a tulajdonnevekkel kapcsolatban a fordítás során felmerülő problémákat és a fordítók által alkalmazott megoldásokat, és javaslatot tesz ezen megoldások rendszerbe foglalására. Az adott elméleti keretre támaszkodva négy különböző fordítási műveletet azonosít, és világosan definiálja azokat. Ezen műveleti meghatározásokat alkalmazva a hatodik fejezet két konkrét mű fordításának elemzésével megkísérli bizonyítani, hogy a tulajdonnevek látszólag rendszertelen viselkedése a fordításban valójában a kommunikációs folyamat törvényszerűségei által diktált, szisztematikus jelenség, és az adott elméleti keretben nagy pontossággal előrejelezhető és magyarázható. | en |
| dc.description.contact | vermes@ektf.hu | hu |
| dc.format.extent | 168 p. | en |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/79819 | |
| dc.language | hun | hu |
| dc.language | en | hu |
| dc.language.iso | en | en |
| dc.subject | tulajdonnevek fordítása | en |
| dc.subject | proper names in translation | en |
| dc.subject | relevancia-elméleti elemzés | en |
| dc.subject | a relevance-theoretic analysis | en |
| dc.subject.discipline | Nyelvtudományok | hu |
| dc.subject.sciencefield | Bölcsészettudományok | hu |
| dc.title | Proper Names in Translation: a Relevance-theoretic Analysis | en |
| dc.title.translated | Tulajdonnevek fordítása: relevancia-elméleti elemzés | en |