A környezettudatosság pszichológiai meghatározói. A társas értékorientáció, a környezeti attitűdök, az észlelt jelentőség és a szokások szerepe.

Medvés, Dóra

A környezettudatosság pszichológiai meghatározói. A társas értékorientáció, a környezeti attitűdök, az észlelt jelentőség és a szokások szerepe.

dc.contributor.advisor	Kovács, Judit
dc.contributor.author	Medvés, Dóra
dc.contributor.department	Humán tudományok doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar -- Humán Tudományok Doktori Iskola
dc.date.accessioned	2012-11-30T14:05:03Z
dc.date.available	2012-11-30T14:05:03Z
dc.date.created	2012	hu_HU
dc.date.defended	2012-12-19
dc.date.issued	2012-11-30T14:05:03Z
dc.description.abstract	A disszertációban egy igen aktuális és az emberiséget komoly kihívás elé állító problémát, a környezettudatosság kérdését járjuk körül a pszichológiai kutatások nézőpontjából. A probléma megoldásában a pszichológiának a természettudományos eredmények népszerűsítésében, az emberek viselkedéses szokásainak megváltoztatásában kiemelten fontos szerepe lehet. Az általunk tervezett és kivitelezett kutatások ezért azzal a céllal készültek, hogy körüljárják a környezettudatos magatartás kérdéskörét, és változatos elméleti megközelítések és módszertani eszközök segítségével vizsgáljuk meg a környezettudatosság bizonyos pszichológiai meghatározóit. Az első kutatásunkban a nemzetközi tanulmányok szerint a környezettudatossággal kapcsolatban álló társas értékorientáció és az észlelt jelentőség szerepét vizsgáltuk a környezettudatosság laboratóriumi vizsgálatára alkalmas közösségi küszöbbel rendelkező, kétkörös társas dilemmahelyzetben. Eredményeink támogatták a konstrukcióknak az együttműködés, ilyeténképpen a környezettudatos viselkedés magyarázatában való hasznosságát: minél kevésbé mutatott valaki együttműködő értékorientációt, annál inkább reagált az észlelt jelentőség manipulációjára, illetve annál jobban egyetértett a környezetvédelem antropocentrikus szempontjaival. Első vizsgálatunk eredményei szolgáltak alapul második kutatásunk megtervezéséhez, amelyben az észlelt jelentőség, illetve a környezetvédelem öko- és antropocentrikus szempontjait manipulálva vizsgáltuk ezek hatását a környezettudatos magatartásra ösztönző meggyőző közlések hatásosságának megítélésében. A közlésekben az észlelt jelentőség tűnt a legerősebb meghatározónak: a társas értékorientáció tekintetében proszelf személyek és a természethez kevésbé kötődők ítélték hatásosabbnak a nagy észlelt jelentőség szempontját hangsúlyozó közléseket. Harmadik vizsgálatunkban már egy konkrét környezettudatos kampányba történő bevonódás meghatározó tényezői között elemeztük a társas értékorientáció hatását. Eredményeink ismét megerősítették a társas értékorientáció környezettudatosságban betöltött szerepét: a proszelf személyeknél a helyzeti tényezők (esetünkben a viselkedés ellen ható kísértés) hatása meghatározóbb volt, mint a proszociális személyeknél. Vizsgálataink eredményeinek – a társas értékorientációbeli különbségekkel együtt járó viselkedésmintázatok jellegzetességein túl – olyan gyakorlati vonatkozásait is megfogalmazhatjuk, amelyeket a környezettudatosságot népszerűsítő kampányok tervezésekor érdemes lehet szem előtt tartani. The dissertation discusses the psychological aspects of pro-environmental behavior, an actual problem confronting people with serious challenges. Psychology can play significant role in the process of resolution, for instance, by promoting the findings of natural sciences or by changing behavioral habits. Thus the aim of our researches is to examine a couple of factors influencing pro-environmental behavior by applying several theoretical points of views and methods. In our first research two well-established determinants of pro-environmental behavior – social value orientation and perceived criticality – were examined in a two rounded social dilemma situation, appropriate for the research of pro-environmental behavior in the laboratory. Our results supported the connection between the aforementioned constructs and cooperation (thus, presumably pro-environmental behavior): the less cooperative social value orientation someone has, the more probable to react to the manipulation of perceived criticality and to agree with the anthropocentric aspects of environmental protection. Based on the results of the first research, in the second study we examined the effectiveness of persuasive messages emphasizing different aspects of environmental protection and low or high perceived criticality. Perceived criticality proved to be the strongest determinant of the decisions: both people with proself value orientation and people connected less to nature found more effective messages emphasizing high perceived criticality. Finally in our third experiment, we examined the role of social value orientation in connection with the decision of joining a pro-environmental event. Results of our study supported the role of social value orientation in pro-environmental behavior: extrinsic motive (in our case temptation, namely the reason for not joining the pro-environmental event) affected more the judgement of proself people then prosocials’. Besides the specific effect of different kinds of social value orientation on pro-environmental behavior, we can draw some practical conclusion by the results which can be useful for developing of pro-environmental campaigns.	hu_HU
dc.description.corrector	de
dc.format.extent	126	hu_HU
dc.identifier.uri	http://hdl.handle.net/2437/153601
dc.language.iso	hu	hu_HU
dc.subject	környezettudatosság	hu_HU
dc.subject	pro-environmental behaviour	hu_HU
dc.subject	természeti kötődés
dc.subject	viselkedéses szokások
dc.subject	környezeti attitűd
dc.subject	észlelt jelentőség
dc.subject	társas értékorientáció
dc.subject	connectedness to nature
dc.subject	behavioural habits
dc.subject	environmental attitude
dc.subject	perceived criticality
dc.subject	social value orientation
dc.subject.discipline	Pszichológiai tudományok	hu_HU
dc.subject.sciencefield	Bölcsészettudományok	hu_HU
dc.title	A környezettudatosság pszichológiai meghatározói. A társas értékorientáció, a környezeti attitűdök, az észlelt jelentőség és a szokások szerepe.	hu_HU
dc.title.translated	Psychological determinants of pro-environmental behavior. The role of social value orientation, environmental attitudes, perceived criticality and behavioral habits.	hu_HU