A természeti értékek közül a földtani értékek védelmét sokszor csak másodlagosan kezelik az él világ védelmével szemben, bár az utóbbi években tapasztalható egyfajta pozitív változás ezen a téren. A szakmai nevezéktan a földtani értékek két alapvet típusát különbözteti meg: természeti er források (ásványi nyersanyagok, energiahordozók) körét és az ún. élettelen természeti-tudományos értékek (rétegszelvények, ásványok, kövületek, barlangok, felszínalaktani formák és formaegyüttesek stb.) csoportját. A földtani értékek min sítését lehet vé tév objektív, egységesen elfogadott kritériumrendszer kidolgozása segíthetné a köztudat formálását, rávilágíthatna az egyes földtani képz dmények egyediségére, változatosságára, és ezen keresztül el segíthetné meg rzésüket a jöv számára. Az élettelen természeti környezet megismertetésében, valamint a környezettudatosság növelésében a természetvédelem kiemelt feladatai közé tartozó gyakorlati környezeti nevelés játszhat jelent s szerepet Dolgozatomban a földtani értékvédelem magyarországi helyzetének általános bemutatása mellett konkrét példákon keresztül próbáltam szemléltetni a földtani értékvédelem gyakorlatban történ alkalmazásának lehet ségeit. Mintaterületként a Bükkiumot választottam, amelynek speciális földtani helyzeténél fogva – nem alábecsülve egyéb értékeit – a geológiai értékei sokrét ek és különlegesek. Példaként kiemeltem és részletesen feldolgoztam három bemutatási formát (alapszelvény, tanbánya, k park) és az ezeket magába foglaló tanösvényt. Ezek a modellérték prezentációk alkalmasak arra, hogy a bükki környezetben vizsgáljuk meg ezek létesítésének, fenntartásának egyedi és általánosítható vonatkozásait.