DEA

Üdvözöljük az intézményi repozitóriumunk oldalán!

    A Debreceni Egyetem elektronikus Archívuma (DEA) a Debreceni Egyetemen születő dokumentumok digitális tárhelye. Az archívumban különböző gyűjteményekben tároljuk a tudományos publikációkat, hallgatói dolgozatokat, oktatási anyagokat, média tartalmakat és digitalizált dokumentumokat. Az Open Access elvein felépülő repozitóriumban a hozzáférés több szinten valósul meg: a dokumentumok egy része bárhol szabadon hozzáférhető, míg mások kizárólag a Debreceni Egyetem számítógépein vagy zárt hálózaton keresztül érhetők el.

Photo by DEENK
 

Kiemelt kategóriák a DEA-ban

Digitális Könyvtár

Digitális Könyvtár

A DEENK által digitalizált kulturális örökségnek és egyetemtörténeti dokumentumoknak, a Debreceni Egyetemi Kiadó gyűjteményeinek, az egyetemi és helyi vonatkozású folyóiratoknak digitális archívuma.

Hallgatói dolgozatok

Hallgatói dolgozatok

A Debreceni Egyetem karain végzett hallgatók szakdolgozatainak, diplomamunkáinak gyűjteménye. A tételek a kari határozatok értelmében Egyetemi IP-ről megtekinthetők.

PhD dolgozatok

PhD dolgozatok

A Debreceni Egyetem doktorjelöltjei által feltöltött doktori tézisfüzetek és disszertációk gyűjteménye, amelyeket a DEENK a doktori iskolákra vonatkozó országos és helyi hatályos rendelkezések szerint nyílt hozzáféréssel tesz közzé.

Publikációk

Publikációk

A Debreceni Egyetemen kutatóinak közleményei, amelyek alapvetően zárt hozzáférésű dokumentumok, de a DEENK a kiadói és a szerzői jogok betartásával a tételeket szabadon hozzáférhetővé teszi.

Legfrissebbek betöltések

TételSzabadon hozzáférhető
Az iskolai alapítványok
(Debreceni Egyetemi Kiadó, 2024) Sipos, László
TételSzabadon hozzáférhető
Nano-Food Farming: Toward Sustainable Applications of Proteins, Mushrooms, Nano-Nutrients, and Nanofibers
József Prokisch, Greta Törős, Duyen H. H. Nguyen,Chaima Neji. Aya Ferroudj, Daniella Sári, Arjun Muthu, Eric C. Brevik, Hassan El-Ramady; Seresné Törős Gréta (1991-) (tanszéki mérnök); Prokisch József (1966-) (szelén, tellur, innováció, élelmiszerfejlesztés, funkcionális élelmiszer, GCMS, AFS, Arduino); Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet -- 4040; Állattenyésztési Tanszék -- 4039; MÉK; Debreceni Egyetem
The relationship between agriculture and food is very close. It is impossible to produce adequate crops for global food security without proper farm management. Farming practices represent direct and indirect controlling factors in terms of global food security. Farming management practices influence agro-food production from seed germination through to the post-harvest treatments. Nano-farming utilizes nanotechnologies for agricultural food production. This review covers four key components of nano-farming: nano-mushroom production, protein-based nanoparticles, nano-nutrients, and nanofibers. This provides a comprehensive overview of the potential applications of nanotechnology in agriculture. The role of these components will be discussed in relation to the challenges faced and solutions required to achieve sustainable agricultural production. Edible mushrooms are important to food security because they are a nutritious food source and can produce nanoparticles that can be used in the production of other food sources. Protein-based nanoparticles have considerable potential in the delivery of bioactives as carriers and other applications. Nano-nutrients (mainly nano-selenium, nano-tellurium and carbon nanodots) have crucial impacts on the nutrient status of plant-based foods. Carbon nanodots and other carbon-based nanomaterials have the potential to influence agricultural crops positively. There are promising applications of nanofibers in food packaging, safety and processing. However, further research is needed to understand the impacts and potential risks of nanomaterials in the food production system.
TételSzabadon hozzáférhető
"Inverted" Cyclic(Alkyl)(Amino)Carbene (CAAC) Ruthenium Complex Catalyzed Isomerization Metathesis (ISOMET) of Long Chain Olefins to Propylene at Low Ethylene Pressure
(2024) Farkas, Vajk; Csókás, Dániel; Erdélyi, Ádám; Turczel, Gábor; Bényei, Attila; Nagy, Tibor; Kéki, Sándor; Pápai, Imre; Tuba, Róbert
TételSzabadon hozzáférhető
Classification Assessment Tool: A program to measure the uncertainty of classification models in terms of class-level metrics
(2024) Szabó, Szilárd; Holb, Imre; Molnár, Vanda Éva; Szatmári, Gábor; Singh, Sudhir Kumar; Abriha, Dávid
TételSzabadon hozzáférhető
Reversible Reaction Systems
Bagossy, Attila; Vaszil, György; Bagossy, Attila; Informatikai tudományok doktori iskola; Informatikai Kar::Számítógéptudományi Tanszék
E disszertációban a reakciórendszerek (Reaction Systems) nevű számítási modell reverzibilitását vizsgáló kutatásunkat mutatjuk be. Motivációnkat az jelentette, hogy különböző reverzibilitási paradigmákat próbálhassunk ki egyazon számítási modellen belül. Ennek megfelelően, munkánk a visszalépéses (backtracking) reverzibilitás megvalósításától egy olyan variánsig terjed, mely az okozati konzisztens (causal consistent) reverzibilitás implementálására is alkalmas. A visszalépéses reverzibilitási paradigma olyan számítási módszerek esetén ideális, melyek a számításokat lépésről lépésre, azaz szekvenciálisan végzik. Mivel a reakciórendszerek is szekvenciális végrehajtással rendelkeznek, ezért természetesen adódott, hogy elsőként a kontrollálatlan visszalépéses paradigmát valósítjuk meg benne. Definíciónk szerint egy reakciórendszer reverzibilis, amennyiben annak minden interaktív folyamata reverzibilis. E definícióra építve meghatároztuk a reverzibilitás szükséges és elégséges feltételeit, megfelelő követelményeket támasztva a reakciókkal és a háttérhalmazzal szemben. Később a reverzibilis reakciórendszer definíciónkat kiegészítjük egy külső kontroll mechanizmussal is (external control). Azaz, egy olyan modellt készítettünk, melyben a számítás iránya a környezettől kapott bemenettől függ A reverzibilis modell definiálása után, annak intuitív számítási erejét tekintettük, segítségül hívva az átmeneti gráfokat (transition graph). Elsőként az eredeti definíció szerint reverzibilis reakciórendszereket tekintettük, melyek igen korlátozottak: egy ilyen rendszer átmeneti gráfja vagy egyetlen csúcs, vagy pedig egy olyan irányított fa, melyben minden él a gyökérrel ellentétes irányba mutat. Ezt követően az úgynevezett visszatekintő reverzibilis rendszerekkel dolgoztunk (reversible with lookbehind). E változtatás eredményeként egy olyan modell állt elő, melynek viselkedése lényegében megegyezik a véges állapotátmeneti rendszerekével. Azaz, a reverzibilis véges állapotátmeneti rendszerek állapotátmeneti gráfjai megfelelnek a visszatekintő reverzibilis reakciórendszerek átmeneti gráfjainak. És fordítva, bármely visszatekintő reverzibilis reakciórendszer gráfjából felírható egy reverzibilis véges állapot-átmeneti rendszer állapot-átmeneti gráfja. A kutatómunkánk elsődleges célja és motivációja a reverzibilitás különböző paradigmáinak vizsgálata volt. E motiváció mentén, a visszalépéses reverzibilitás után a figyelmünket egy másik paradigmára, az okozati konzisztenciára (causal consistency) fordítottuk. Visszatekintve azonban a reakciórendszer eredeti definíciójára, az egy szekvenciális modellt ír le, mely nem tartalmaz konkurens viselkedést, értelmetlenné téve ezzel az okozati konzisztencia alkalmazását. Ahhoz, hogy a szekvenciális végrehajtáson továbbléphessünk, egy megfelelő variánsra van szükségünk. Egy ilyen variáns a közvetlenül kommunikáló reakciórendszerek (Communicating Reaction Systems with Direct Communication, cdcR systems). Ezen megfelelő módosításokat végrehajtva, bemutattunk egy általunk felírt közvetlenül kommunikáló reakciórendszer-variánst, melyet közvetlenül kommunikáló elosztott reakciórendszernek (Distributed Communicating Reaction Systems, d-cdcR systems) neveztünk el. E változat bevezeti a blokkolt (blocking) számításokat és az aktív komponenseket, megszüntetve ezzel a globális szinkronizációt. Mivel e módon lehetségessé váltak a konkurens számítások, így erre a modellre már felírhattuk az okozati konzisztens reverzibilitást, felhasználva Lanese, Phillips és Ulidowski kapcsolódó keretrendszerét. Implementációnk két rétegből áll. Egyfelől, megköveteltük, hogy minden egyes komponens lokálisan reverzibilis legyen, megfelelve a korábban támasztott követelményeknek. Másfelől, a teljes d-cdcR rendszert tekintve, az egyes komponensek között zajló kommunikációt a komponensekhez csatolt vermekben tároltuk.
TételSzabadon hozzáférhető
TételSzabadon hozzáférhető
Az Északkeleti-Alföld vizes élőhelyeinek amfibikus rovarközösségei
Szanyi, Kálmán; Dévai, György; Kálmán; Juhász-Nagy Pál doktori iskola; Természettudományi és Technológiai Kar::Biológiai és Ökológiai Intézet::Hidrobiológiai Tanszék
A dolgozatban az Alföld északkeleti részének vizes élőhelyein 2014–2021 között végzett rovarfaunisztikai, ökológiai és módszertani kutatásaim eredményeit mutatom be. Munkám során a Beregi-sík kárpátaljai területéről (Nyugat-Ukrajna) ismert tegzesfajok számát 13-ról 61-re növeltem, és számos, az Alföld területén kihaltnak vélt és veszélyeztetett tegzesfaj előfordulását mutattam ki (pl. Hydropsyche guttata, Parasetodes respersellus, Cyrnus flavidus). A vizsgált területen két Beregi-síkra ismeretlen (Aedes nigrinus, Uranotaenia unguiculata) és két Alföld-szerte ritka csípőszúnyogfaj (Ae. cataphylla, Anopheles hyrcanus) előfordulását igazoltam, melyek eddig nem szerepeltek Kárpátalja csípőszúnyog-faunájában. Az élőhelyi adottságoknak a tegzesegyüttesek fajösszetételére gyakorolt hatásvizsgálata során a gyűjtött fajok többségéről kiderült, hogy elsősorban vizes élőhelyekből származtak, nem pedig az egyes mintavételi helyek környezetében szintén megtalálható nagyobb méretű Tisza vagy Latorca folyókból, ami igazolja az alföldi vizes élőhelyek jelentőségét. A vizsgált fényforrások szelektivitásának összehasonlítása során a higanygőzlámpa kevésbé hatékonynak bizonyult, mint a többi vizsgált fényforrás; egyaránt kevesebb tegzesfajt és egyedet vonzott, mint a legtöbb használt UV, LED és kompakt fénycső. Kilenc tegzesfajt (Cheumatopsyche lepida, Hydropsyche ornatula, H. pellucidula, Psychomyia pusilla, Grammotaulius nigropunctatus, Mystacides. azureus, Lype phaeopa, Trichostegia minor, Oecetis furva) pedig kizárólag az alternatív fényforrásokkal sikerült gyűjteni. A gyűjtött egyedek száma alapján az Ecnomidae és a Hydropsychidae tegzescsaládok tekintetében nem volt szignifikáns különbség a különböző fényforrások vonzereje között. A Leptoceridae család esetében a higanygőzlámpa volt a leghatékonyabb fényforrás, e család egyedei nagyobb számban kizárólag ahhoz a két fényforráshoz vonzódtak, melyek a sárga szín hullámhossztartományában is sugároztak (higanygőzlámpa és fehér fényű kompakt fénycső). Ezzel szemben a Limnephilidae és a Phryganeidae családok egyedei tekintetében szignifikánsan a higanygőzlámpa volt a legkevésbé hatékony fényforrás. Következtetésképp tanácsolható, hogy a vizes élőhelyeken kerülni kell az általam tesztelt fényforrások és minden egyéb olyan fényforrás használatát, mely 360 és 407 nm közötti hullámhossztartományban sugároz, és helyette olyan fényforrások használata javasolt, melyek fényének nincsenek csúcsai az említett hullámhossztartományban. Az élőhelyi adottságok csípőszúnyogokra gyakorolt hatásának vizsgálata során kapott eredmények azt mutatják, hogy a csípőszúnyogok egyedszámára nincs számottevő hatása a habitatdiverzitásnak, a kisebb vízfolyásoktól és a nagyobb folyóktól való távolságnak. A vizsgált élőhelyi adottságok közül egyedül a lakott területek közelségének volt hatása (negatív) a csípőszúnyogok tömegességére. A vizsgált élőhelytípusok közül a szántóföldek nagyobb kiterjedése negatív hatással volt a csípőszúnyogok egyedszámára, míg az erdei élőhelytípus esetén nőtt a csípőszúnyog-abundancia, az előforduló fajok száma azonban csökkent. A vizsgált síkvidéki kisvízfolyások (Kállai-főfolyás, Konyári-Kálló, Ölyvös) középső mederrészlete mutatta a legnagyobb szitakötő-diverzitást, főleg a fajgazdagság és azon ritka fajok előfordulása miatt, melyek jelenléte főleg erre a mederrészletre korlátozódott. Az alsó mederrészleten annak ellenére is jelentős diverzitáscsökkenés volt tapasztalható, hogy állandó vízborítású maradt. E mederrészleten a közönséges és toleráns fajok domináltak. Bár az állandó és időszakos helyek nem mutattak szignifikáns diverzitásbeli különbségeket, az érzékenyebb és ritkább fajok kizárólag az időszakos vízborítású középső és felső mederrészleteken fordultak elő. Ezek alapján feltételezhető, hogy a reofil és szűktűrésű fajok élőhelyigénye összetett, és túlmutat a vízborításon. A Konyári-Kálló korábbi és jelenlegi szitakötő-faunájának összehasonlítása különösen nagymértékű élőhely-degradációról tanúskodott, hiszen egyetlen évtized alatt a szitakötő-fauna ~50%-a elveszett. A megfigyelt fajok relatív gyakorisági értékei azt jelzik, hogy a korábbi, sokszínű, s mennyiségi szélsőségektől is mentes fajegyüttes olyan irányba változott meg, amelyet két gyakori és közönséges faj (Coenagrion puella, Sympetrum sanguineum) dominanciája jellemez.
TételSzabadon hozzáférhető
TételSzabadon hozzáférhető
The Economic Potential of Agrivoltaic Systems in Apple Cultivation?A Hungarian Case Study
(2024) Chalgynbayeva, Aidana; Balogh, Péter; Szőllősi, László; Gabnai, Zoltán; Apáti, Ferenc; Sipos, Marianna; Bai, Attila
TételSzabadon hozzáférhető
Halamphora taxa in Hungarian soda pans and shallow soda lakes detected via metabarcoding and microscopic analyses
(2023) Ács, Éva; Bíró, Tibor; Boros, Emil; Dobosy, Péter; Duleba, Mónika; Földi, Angéla; Kiss, Keve Tihamér; Levkov, Zlatko; Orgoványi, Péter; Pálné, Szén Orsolya; Trábert, Zsuzsa; Vadkerti, Edit; Grigorszky, István
TételSzabadon hozzáférhető
Feathers, eggs, and blood as bioindicators of heavy metals and their impact on DNA damage in captive Pavo cristatus
(2023) Naz, Shabana; Satti, Sania; Razzaq, Alina; Alrefaei, Abdulwahed Fahad; Almutairi, Mikhlid H.; Gul, Sina
TételSzabadon hozzáférhető
Maize Grain Yield and Quality Improvement Through Biostimulant Application: a Systematic Review
(2024) Ocwa, Akasairi; Mohammed, Safwan; Mousavi, Seyed Mohammad Nasir; Illés, Árpád; Bojtor, Csaba; Ragán, Péter; Rátonyi, Tamás; Harsányi, Endre
TételSzabadon hozzáférhető
Corporate social responsibility, sustainable environmental practices and green innovation; perspectives from the Ghanaian manufacturing industry
(2024) Dzage, Emmanuel Jeffrey; Hussain, Muhammad Rizwan; Paul, Opuni Dapaah; Yussif, Mustapha
TételSzabadon hozzáférhető
A dió termésrothadásának kialakításában résztvevő gombapopulációk vizsgálata és a fajok identifikálása hagyományos mikrobiológiai és molekuláris genetikai módszerrel
Zabiák, Andrea; Karaffa, Erzsébet Mónika; Kerpely Kálmán növénytermesztési- és kertészeti tudományok doktori iskola; Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
A Botryosphaeriaceae és Diaporthaceae családok tagjait gyakran azonosítják kórokozóként számos fás szárú növényben, a diófában is. Hazánkban a termesztők a 2010-es évek közepén szembesültek a súlyos növényvédelmi kihívással a diótermések feketedése és aszalódása következtében. A Botryosphaeriaceae fajok által kiváltott betegségek kitörésének kockázata a bő csapadékkal járó időszakokban tetőzik, mivel a fertőzés főként a víz által szállított konídiumokkal terjed. A kórokozó gombák elterjedését tovább súlyosbíthatja a klímaváltozás felgyorsulása, ami komoly veszélyeket tartogathat a diókereskedelem számára. A diófa különböző részeinek fertőzöttségének vizsgálata elengedhetetlen a betegség megismeréséhez. Ennek egyik eszköze a BUDMON (Bud monitoring), mely során a rügyek mikrobiológiai állapotát tanulmányozzuk, ezzel segítve a gazdálkodókat a megfelelő növényvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos döntésekben. A zöld dió vizsgálatához alkalmazható technika az ONFIT (Over Night Freezing Incubation Technique), mely során a felderíthetővé válnak az esetleges látens kórokozók, ezáltal képet kapunk a betakarításkor várható fertőzöttségről és az ültetvény állapotáról. Ezen módszerek továbbá hozzásegíthetnek a fertőzési utak meghatározásához. A kutatómunka során végzett kísérletek célja volt (1) a diófa különböző részeiben jelen lévő gombák kitenyésztése és a kórokozók meghatározása, (2) a kórokozó gombák optimális növekedési hőmérsékletének, (3) valamint patogenitásának tanulmányozása. Az új gazdanövény-kórokozó kapcsolatok feltárására (4) vizsgáltuk a patogén fajok fertőzőképességét almaágakon. Továbbá célul tűztik ki (5) a törzsekkel szembeni kémiai és biológiai védekezési lehetőségek vizsgálatát és (6) a gombatörzsek populációgenetikai tanulmányozását. Az eredmények alapján elmondható, hogy a hazai dióültetvényekben jelen vannak a Diplodia seriata, Diaporthe eres és Botryosphaeria dothidea fajok, a B. dothidea és a D. eres elsőként került kitenyésztésre Magyarországon kórokozóként diótermésekben. A betakarított termésekben a Botryosphaeria és a Diaporthe nemzetségekbe tartozó gombák okozták a legsúlyosabb károsodást. A rügyekben és az éretlen termésekben is jelen voltak a terméskárosító Diaporthe és Botryosphaeria fajok. A patogenitás vizsgálat eredményei szerint a D. eres és D. seriata kiválthatja a termések késői fertőződését és károsodását, melyek a fertőzött ágból, rügyből és termésből sebzéseken keresztül bejutva a zöld burok rothadását, a dióbél elváltozását okozzák. A dióból származó B. dothidea, D. eres és D. seriata fajba sorolt izolátumok képesek voltak kolonizálni és elváltozásokat okozni az alma fás szöveteiben. Kémiai védekezésként tebukonazol hatúanyagú készítmények alkalmazása javasolt. A Trichoderma gamsii TR08-as törzse hatékony antagonistája a diópatogén B. dothidea, D. eres és D. seriata törzseknek, így biológiai megoldások is kidolgozhatók a betegség ellen. Species of the Botryosphaeriaceae and Diaporthaceae families are often detected as pathogens in many woody plants, including nut trees. In the mid-2010s, Hungarian growers faced a serious plant protection challenge due to dark, shrivelled and moldy kernels. The spread of pathogen fungi may be further aggravated by the acceleration of climate change, which may be a serious threat to the nut trade, as there is no effective plant protection agent approved for walnut trees against these fungi. Infections occurring in autumn and winter usually remain asymptomatic until next summer. During this period inoculum can accumulate significantly. The risk of disease outbreaks caused by Botryosphaeriaceae species peaks in seasons with abundant rainfall, as the infection is mainly spread by water-borne conidia. Examining the infection of different parts of the walnut tree is essential for understanding the disease and determining the timing for treatments. The microbiological state of the buds (BUDMON) can be studied at the end of the dormancy period, thus farmers get information to make decisions about plant protection management. ONFIT is a technique that can be used on green walnuts. Possible latent pathogens can be detected, thus giving an idea of the expected infection at harvest and the condition of the orchard. These methods can also help to determine the routes of infection. The purposes of my research work were (1) to culture the fungi present in different parts of the walnut tree and the determination of the pathogens, (2) identify the optimal growth temperature of the pathogenic fungi, (3) and the study of the pathogenicity. In order to explore new host plant-pathogen relationships, (4) we investigated the virulence of pathogenic species on apple branches. We aim to (5) investigate chemical and biological plant protection options against the strains belonging to the genera involved in the disease and (6) to study the population genetics of the isolated fungal strains. Based on our restulst, Diplodia seriata, Diaporthe eres, and Botryosphaeria dothidea species were present in walnut orchards, and were isolated from walnuts as pathogens first time. The genera Botryosphaeria and Diaporthe caused the most serious damage in the harvested walnuts.They were present in the buds and in immature symptomatic fruits as well. B. dothidea strains isolated from walnuts are heat-loving, grow even at 35 °C, and are characterized by rapid mycelial growth at 30 °C. The species D. eres and D. seriata caused damage to the nuts at the end of summer, which, entering through wounds from the infected branch, bud and fruit, cause rotting of the green husk and symptoms in the nut. Isolates classified as B. dothidea, D. eres and D. seriata from walnuts are able to colonize and cause lesions in the woody tissues of apple trees. Tebuconazole is recommended to use against the pathogens. The TR08 strain of Trichoderma gamsii is an effective antagonist of the walnut pathogenic B. dothidea, D. eres and D. seriata strains.
TételSzabadon hozzáférhető
The Spatial Distribution of Gamma-Ray Bursts with Measured Redshifts from 24 Years of Observation
(2024) Bagoly, Zsolt; Horváth, István; Rácz, István; Balázs, Lajos G.; Tóth, Viktor