Hallgatói dolgozatok (Fogorvostudományi Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 502)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Epstein-Barr vírus szerepe szájüreget érintő betegségekbenCsepreghy, Krisztina; Tar, Fábián; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Hernádi , Katinka; Róka , István; Fogorvostudományi KarDiplomamunkám célja az Epstein-Barr vírus szerepének ismertetése különféle szájüregi betegségekben. Számos tanulmány és kutatás eredményén keresztül vizsgáltam meg, hogy milyen betegségekkel hozható kapcsolatba és milyen módon járulhat hozzá ezek kialakulásához a vírus. Diplomamunkám során részletesen kitértem a parodontológiai kórképek, endodonciai megbetegedések, a szájüregi daganatok, a rákmegelőző állapotok, illetve a peri-implantitisz és a vírus kapcsolatára. A felsorolt kórképek mindegyikénél számottevő bizonyítékot találtak arra, hogy az EBV szerepet játszhat kialakulásukban. Megfigyelték, hogy a fogágybetegségek hátterében nem csak a baktériumok állhatnak, hanem vírusok is, illetve ezek képesek lehetnek szinergista módon együtt működni. Az EBV proinflammatorikus mediátorok termelése révén csontdestrukciót okozhat, továbbá képes a lokális immunszuppresszió fokozására is, ezáltal baktériumok gyűlnek fel és beindul a szövetek destrukciója. Diplomamunkám témája kiemelkedően fontos fogorvosi nézőpontból is, mivel a felnőtt népesség 90%-a EBV pozitív, továbbá a vírus legfőképp a szájüregben perzisztál és a fertőzés útvonala nagyon gyakran a nyál. Minden esetben át kell gondolni, hogy a szájüregben látott elváltozás hátterében mi húzódhat meg és ennek megfelelően kell kezelni. A szájüreg alapos áttekintése és az esetleges elváltozások korai felismerése a beteg életét mentheti meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Geroprotektív lehetőségek a parodontológiábanLeskó, Péter Álmos; Angyal, János; Fogorvostudományi Kar::Parodontológiai nem önálló Tanszék; DE--Fogorvostudományi Kar; Skopkó, Boglárka; Róka, István; Fogorvostudományi Kar::Parodontológiai nem önálló Tanszék; Fogorvostudományi Kar::Parodontológiai nem önálló TanszékDiplomamunkám során az idősek általános egészségével, parodontológiai szöveteinek változásaival, azok szisztémás hátterével és prevenciós lehetőségeivel foglalkoztam. Az időskorúak megfelelő ellátásához nélkülözhetetlen különböző tudományterületek együttműködése. A parodontális betegségek egyike azon számos betegségeknek és állapotoknak, amelyek előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik. A parodontitis prevalenciája az életkor előrehaladtával nő, mivel a várható élettartam a fejlett országokban egyre inkább növekvő tendenciát mutat. Ezért elengedhetetlenné válik a parodontális szövetek változásainak hátterében álló biológiai folyamatok megértése, amely az öregedés során történik. Diplomamunkámban felhasznált szakirodalmak alapján láthatóvá vált, hogy az időskorú páciensek kezelése komplex, sokszor nehézséget jelentő feladat. A megfelelő ellátásuk különböző orvosi tudományterületek elsajátítását, valamint a kezelőorvosok közötti összehangolt munkát is igényelhetik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kemomechanikai megmunkálás napjainkbanKovács, Lilla; Suta, Péter; Fogorvostudományi Kar::Konzerváló Fogászati nem önálló Tanszék; DE--Fogorvostudományi Kar; Juhász, Alexander; Szitha, András Gábor; Fogorvostudományi Kar::Konzerváló Fogászati nem önálló TanszékDolgozatomban a kemomechanikai megmunkálás napjainkban elérhető modern lehetőségeivel foglalkozom, melyek segítségével az endodontiai kezelések sikeressége biztosítható. A kemomechanikai megmunkálás fontos lépés a gyökérkezelés folyamatában, melynek során a gyökércsatornák hatékony tisztítása és fertőtlenítése a cél. A megfelelő módszerek és eszközök kiválasztása kulcsfontosságú a sikeres kezeléshez. A fog állapotának és a csatornák morfológiájának megfelelően helyesen kiválasztott irrigáló folyadék, valamint eszközök segítik munkánkat a biztos eredmény elérésében és segítenek minimalizálni az esetleges hibákat. A modern technológiának és fejlesztéseknek köszönhetően ma már hatékonyabb és biztonságosabb módszereket alkalmazhatunk a kemomechanikai megmunkálás során, így növelve a kezelés sikerességét és a végleges gyógyulást. A modern endodontikai kezelés során egyre népszerűbbé válnak az ultrahangos irrigálás és a lézeres fertőtlenítés módszerei, melyek hatékonyan képesek eltávolítani a mikroorganizmusokat a csatornarendszerből. Az ultrahangos irrigálás során az ultrahangos rezgések segítik az irrigációs oldatok áramlását és penetrációját a csatornákban, ezáltal hatékonyan eltávolítják a bakteriális biofilmet. A lézeres fertőtlenítés pedig a baktériumok elpusztítására koncentrál, miközben minimálisra csökkenti a káros hatásokat a környező szövetekre. Munkám során igyekeztem olyan átmosó folyadékok ismertetésére is, melyek megfelelő fertőtlenítő hatásuk mellett kevesebb mellékhatással rendelkeznek, szövetbarátabbak, ezáltal a jövőben egyre nagyobb valószínűséggel találkozhatunk velük. Emellett kitérek néhány egyszerűbb, mindenki számára elérhető lehetőségre is, melyekkel javíthatjuk munkánk minőségét. Ezek a módszerek hatékonyabbak és gyorsabbak lehetnek a hagyományos módszerekhez képest, és növelhetik a későbbi gyökértömés sikerességét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Homo neanderthalensis fogazatának és állcsontjainak leírásaPetrik, Soma Gábor; Kelentey , Barna Árpád; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Angyal , János; Tóth, Enikő Rita; Fogorvostudományi KarAz 1856-os Neander-völgyben felfedezett maradványok után a paleoantropológia tudománya jelentős fejlődésnek indult. Egyesek szerint ehhez az évhez köthető a szakterület születése. A faj tárgyalása rengeteg ellentétet szült és szül, melyek közül csak néhányban sikerült napjainkig egyetértésre jutni. Még maga az is vita tárgya egyelőre, hogy egyáltalán a neandervölgyi ember egy önálló faj-e, vagy egy alfaja csupán a H. sapiens-nek, noha fajként többen hivatkoznak rá. Kérdéses az is, hogy a H. neanderthalensis populáció teljes egészében kihalt-e, vagy az Európában újonnan megjelenő emberfélék csoportjaiba asszimilálódott. A keményszöveteken (csontok, fogak) kívül más testi maradvány nem maradt ránk a neandervölgyiek korszakából. A közelmúltban kezdtek el egyre többet és egyre részletesebben foglalkozni a neandervölgyi fogazattal és annak sajátságaival. Egyrészt összehasonlításképpen a H. sapiens fogazatával, másrészt a fogakban és a fogakon rejlő információk alapján a kutatók már sok mindenre tudnak következtetni az adott egyed életével kapcsolatban. Kardinális felismerések forrása a neandervölgyi fogazat morfológiai vizsgálata, melyet legtöbbször a H. sapiens fogazatával vetnek össze különféle tanulmányokban, jelezve, hogy több tízezer év alatt mennyit képes fejlődni a szájüreg ezen része.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A smear layer kémiai eltávolításának lehetőségei a gyökércsatornábólGönczi, János; Tóth , Enikő Rita; Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi Kar; Suta, Péter; Szitha, András Gábor; Fogorvostudományi KarA pulpa és a periapikális tér kórfolyamatainak kialakulásában jelentős szerepet játszanak a fertőzött gyökércsatornában található mikroorganizmusok és azok anyagcsere termékei. A sikeres endodonciai kezelések kulcsfontosságú lépése a gyökércsatorna rendszer megtisztítása a nekrotikus pulpaszövettől, baktériumoktól, illetve a megmunkálás során keletkező endodonciai smear layertől. A gyökércsatornák lefutásának komplex anatómiája szinte lehetetlenné teszi azok csak mechanikus megmunkálását. Ezért napjainkban a gyökércsatornák kemomechanikai megmunkálását alkalmazzuk. Ennek során a különböző csatornák mechanikai műszerekkel (legyen az kézi vagy gépi) való előkészítését kiegészítjük kémiai vegyszerekkel történő átmosással. Ilyen átmosó folyadék például a nátrium-hipoklorit és a klórhexidin, melyeket jó szövetoldó és antibakteriális hatásuk miatt régóta alkalmazzák gyökérkezelések során. Jelenleg a nátrium-hipokloritot tekintjük a fő endodonciai irrigálószernek, ugyanis kitűnő módon képes feloldani a smear layer szerves elemeit. A szélesebb hatásspektrum elérése érdekében használhatunk például klórhexidint, másodlagos vagy kiegészítő irrigálószerként. A klórhexidin-oldattal történő végső irrigálás nagyon előnyös, ugyanis nagy affinitással kötődik a fog keményszöveteihez. Gyökérkezelés revíziója során alkalmazása nélkülözhetetlen a Gram-pozitív törzsekre kifejtett jó baktériumölő hatása miatt. Előfordulhat, hogy a gyökércsatornán belül meszesedéssel, denticulussal találkozunk, vagy a megmunkálás során képződött dentintörmeléknek és a smear layer szervetlen alkotóinak összetömörödése jelent fizikai akadályt a csatornán belül. Ezek feloldására úgynevezett kelátképző szereket használunk. Ebbe a csoportba tartozik az etiléndiamin-tetraecetsav röviden EDTA. Az átmosó folyadékok használata sokkal eredményesebbé és hatékonyabbá tette a smear layer eltávolítását a gyökércsatornákból. Ez nagyban hozzájárult hosszantartó, jó minőségű gyökértömések készítéséhez. A gyökércsatornák konformációja miatt azonban az irrigálószerek sok esetben nem képesek átmosni az egész csatornát, vagy légbuborékok miatt nem jutnak el annak apikális harmadába. Ezen problémák kiküszöbölésére különböző gépi eszközök és új módszerek kerültek kifejlesztésre, mint például a EndoActivator (EA), a szonikus aktiválás (EDDY), és a passzív ultrahangos irrigálás (PUI). Az előbb említett eszközök mindegyike hatásosan hozzájárul a közel törmelék és smear layer mentes csatornafalak kialakításához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A parodontális fenntartó kezelés jelentőségeNagy, Katalin Boglárka; Hernádi, Katinka; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Reznik, György Imre; Róka, István; Fogorvostudományi KarMinden második ember fogágybetegségben érintett, és hasonlóan magas az előfordulási gyakorisága a peri-implantitisnek. Ilyenkor először aktív parodontális terápiára kerül sor (Active Periodontal Therapy=APT). Ennek eredményes zárása után a parodontális fenntartó terápia (Periodontal Maintenance Therapy=PMT), azaz a hosszútávú gondozás következik. A PMT kulcsfontosságú az aktív kezelés során elért eredmények megtartása szempontjából. Célja a betegség progressziójának és a reinfekció lehetőségének mérséklése, a fogak megtartása, valamint más szájüregi kórképek kialakulásának megelőzése. A fenntartó terápiában nem részesülők tíz év alatt legalább három fogat veszítettek el. Azok körében viszont, akik fenntartó terápiában részesültek, ezt jelentősen késleltetni lehetett, vagy akár teljesen elkerülhető volt. Ez igaz a parodontitis súlyosabb formáival kezelt, majd ezt követően gondozásba vett betegekre is. Nem csupán a saját fogak megtartása szempontjából lényeges a PMT, hiszen a gondozási folyamattal a peri-implantitis kialakulásának és az implantátum elvesztésének valószínűsége is jelentősen csökkenthető. A legújabb kutatási eredmények azt támasztják alá, hogy a parodontium állapota a szervezet más területeire is hatással van. A parodontopathogén Porphyromonas gingivalis például szerepel az Alzheimer-kór patogenezisében. Az általa termelt toxikus proteáz (gingipain) kapcsolatba hozható a tau proteinek és az amiloid plakkok patogenezisben betöltött szerepével. Azon Alzheimer betegekben, akiknél parodontális betegség is jelen volt, az értelmi képességek romlása hatszor előrehaladottabb volt, mint a parodontálisan egészséges személyekben. Diplomamunkámmal célom a parodontális gondozás folyamatának bemutatása, a fenntartó terápiában részesülő és nem részesülő páciensek eredményeinek összehasonlítása, a gondozás folyamatának hangsúlyozása. Foglalkozom a Lang-féle rizikóanalízissel, a rizikófaktorokkal, valamint kitérek az implantátumok esetében megvalósuló gondozási folyamatra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A peri-implantitis és kezelési lehetőségeiMiskolci , Erik Sándor; Varga, István; Fogorvostudományi Kar::Parodontológiai nem önálló Tanszék; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Bácsné Tóth, Petra Rita; Reznik, György Imre; Fogorvostudományi Kar::Parodontológiai nem önálló TanszékDiplomamunkámban a periimplantitisz és kezelési lehetőségeiről igyekeztem átfogó képet nyújtani. A periimplantáris tér anatómiájának bemutatása, valamint a dentális implantátumok történetének és az implantátumok típusainak áttekintését követően ismertettem a periimplantális megbetegedések fogalmát, prevalenciáját, etiológiai tényezőit. Számtalan tudományos publikáció és előadás témáját adja a periimplantáris tér lágy- és keményszöveteinek gyulladása. A kezelési lehetőségek sokféleségét jelzi, hogy kiszámítható eredménnyel járó, általánosan alkalmazható eljárást még nem dolgoztak ki. A szisztémásan adott antibiotikumok csak, mint kiegészítő terápia jöhetnek szóba. A sikeres kezelés legfontosabb feltétele a bakteriálisan kontaminálódott implantátumfelszín megtisztítása. A kezelések ismertetésében hangsúlyt fektettem a konzervatív, rezektív sebészi és regeneratív sebészi technikákra. Összegezhetem, hogy a periimplantitisz kezelésének sikere a helyes diagnózishoz, a megfelelő technika megválasztásához, valamint a sebész szakértelméhez kapcsolódik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető All-On-Four rendszerek bemutatása szájsebészeti szempontbólHidvégi, Annamária; D. Tóth, Etelka; Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi Kar; Kőrösi, Tamás; Kalas , Nándor; Fogorvostudományi KarA fogatlanság problémája jelentős terheket ró nem csak a páciensekre, de a megoldások tekintetében a fogorvosokra is. A fogorvoslás fejlődése során számos megoldás felmerült ezen állapot kezelésére, napjainkban azonban szempontok egyre szélesebb skáláját szükséges figyelembe vennünk és megoldást nyújtanunk rá. A pótlásoknak mind esztétikai, mind fonetikai, mind funkcionális tekintetben meg kell közelíteniük az eredeti fogazat tulajdonságait. Ezen rendkívül magas elvárásoknak az implantációval járó protetikai rehabilitációk felelnek meg általában a legjobban, azonban ha a páciensek szempontjából vizsgáljuk a dolgot leszögezhető, hogy az esetek jelentős részében a legkevésbé invazív beavatkozás lehet a számukra legkedvezőbb megoldás. Mivel a fogatlanság vagy akár a részleges foghiányok problémájával orvoshoz forduló páciensek többsége nem rendelkezik megfelelő mennyiségű csontállománnyal, hogy azonnali implantációs beavatkozás alá lehessen vetni, az augmentáció sokszor elkerülhetetlen. Ilyen esetekben, főleg ha a páciens körülményei, akár egészségügy állapota, akár anyagi helyzete következtében nem teszik lehetővé a hosszú gyógyulási idővel járó csontpótló beavatkozást, jó alternatívát jelenthet az All-on-4 rendszerek alkalmazása. A technológia fejlődésének köszönhetően az utóbbi években olyan eszközök kifejlesztésére nyílt lehetőség, amelyek a beavatkozást akár lebeny képzése nélkül is lehetővé teszik. A ferdén beültetett disztális implantátumok lehetőséget nyújtanak olyan páciensek implantátummal történő rehabilitálására is, akiken az augmentációs műtétek elvégzésére nincs lehetőség. A jelenleg rendelkezésünkre álló kutatási eredmények rendkívül előnyös túlélési arányokról számolnak be. Ezeken kívül pedig nem elhanyagolható tény, hogy az implantátumok azonnal terhelhetőek, így a fogatlanság helyreállítása 2-3 órával a műgyökerek beültetését követően megtörténhet. Az All-on-4 rendszerrel történő rehabilitációval tehát a hagyományos implantációs technikához hasonló eredmények elérésére van lehetőség. Emiatt rendkívül előnyös, ha a pácienst megkímélhetjük megelőző műtéti beavatkozásoktól, hosszú, akár 6 hónapig is tartó gyógyulási időszaktól, melyet fogak nélkül kell eltöltenie.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A parodontitis hatása a COVID-19 fertőzés lefolyásáraSzabó , Bence; Varga, István; DE--Fogorvostudományi KarA parodontitis egy krónikus gyulladásos megbetegedés, mely kötődik számos szisztémás állapothoz. A COVID-19 egy légzőszervi megbetegedés, melyet számos szisztémás kórkép befolyásol. Mivel a parodontális betegségekről kimutatták, hogy összefüggésbe hozhatók különféle légzőszervi betegségekkel is, mint például a tüdőgyulladás, lehetséges, hogy fennáll valamiféle kapcsolat a parodontitis és a COVID-19 között is. Az esetleges kapcsolat és összefüggés felkeltette a tudományos világ érdeklődését, ezért számos tanulmány, kutatás készült az elmúlt években. A parodontitis és a COVID-19 immunológiai jellemzők, közös kockázati tényezők és kölcsönhatásuk alapján összefügghet. Számos hasonló gyulladásos útvonal játszik szerepet mindkét betegségben, beleértve például az NF-κB és IL-6 jelátviteli útvonalat. Míg közvetlen ok-okozati összefüggés 100%-os tudományos megalapozottsággal nem állapítható meg ezekből a tanulmányokból azok keresztmetszeti jellege vagy alacsony minta mérete vagy a pandémia óta eltelt idő rövidsége miatt, arra azért rámutatnak, hogy a fogágybetegség köthető a szisztémás egészséghez és jól feltételezhetően, direkt összefüggés köti a SARS-CoV-2 fertőzéshez. A szájüreg a SARS-CoV-2 rezervoárja, és a baktériumok elősegítik a vírus terjedését, a parodontális szövetek fertőzését. Ezért a vírusellenes kezelés mellett a kezdeti parodontális terápiát, parodontális gondozást és a parodontális egészség fenntartását komolyan kell venni a COVID-19 és szövődményeinek megelőzése és kezelése szempontjából. Fontos kiemelnünk a jó szájhigiéné és a rendszeres fogorvosi szűrés jelentőségét. Összességében megállapítható az, hogy a COVID-19-ben szenvedő betegeknél a parodontális állapotot értékelő további klinikai vizsgálatokat kell végezni, minél nagyobb mintaszámú populáción, hogy pontosabban megállapíthassuk a SARS-CoV-2 fertőzés és a parodontális betegség közötti összefüggéseket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Esztétikus tömőanyagok fejlesztéseSzarka, Eszter; Bukovinszky, Katalin; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi KarA szájban élő mikroorganizmusok jelenléte, a változó kémiai és fizikai körülmények nagy megterhelést jelentenek a szájüregben alkalmazott restauratív anyagok és eszközök számára. Ezeknek a nehéz körülményeknek ellenálló anyagok folyamatos fejlesztése a gyártók célja. A mai kompozitok már számos problémára kínálnak megoldást, melyek közül a legújabb gyakorlatban is megvalósult megoldások a bulkfill kompozitok, az üvegszálakkal megerősített kompozitok vagy a self adheziv rendszerek. További megoldandó probléma a patogén baktériumokkal szembeni védekezés és a következményes fogakat érintő megbetegedések (kariesz, szekunder kariesz) megelőzése. A kompozitokban mikrorepedések keletkezhetnek, melyek tovaterjedésének következtében a tömésekben áthatoló repedések jönnek létre, melyek később végzetes hibához, törésekhez vezetnek. Ezekkel szemben az egyik lehetséges védekezést az önjavító kompozitok fejlesztése jelenti. A mikrokapszulák lehetővé tették, hogy a „kapszulázott” ágensek a külső környezettől elszigetelve helyezkedjenek el. A mikrokapszulák DCPD-t és az epoxi gyantába ágyazott Grubbs- féle enzimet tartalmaznak. A felszabaduló DCPD önjavító mechanizmusokat indított el a Grubbs- féle enzimmel, reakciójuk eredményeként egy térhálós szerkezetű kemény anyag, a policiklopentadién keletkezett. A policiklopentadién a repedés okozta teret feltöltötte. További fejlesztések során létrehoztak egy önjavító port és egy önjavító folyadékot tartalmazó mikrokapszulát gyantába ágyazva. A repedések hatására ezek a mikrokapszulák megrepednek és olyan reakcióterméket képeznek, mely lezárja a repedést. Az antimikrobiális kompozitok fejlesztése három fő csoportba sorolható. Az első csoport alapján a kompozitok mátrixába adalékanyagot kevertek, mint például szilícium, alumínium, titán, zeolit részecskéket. A második csoportban a meglévő töltőanyagot módosították, ezen belül két alcsoportot különböztetünk meg. Az első alcsoportba az ion leadására képes bioaktív töltőanyagokat tartalmazó kompozitokat soroljuk. A második alcsoportba az ion leadására nem alkalmas töltőanyagokat soroljuk. A harmadik csoportban találhatóak a kompozit mátrixához adható antimikrobiális anyagok, általában módosított metakrilátok, például az MDPB, MPC, QAC. Az MDPB vegyület antibakteriális aktivitással rendelkezik. Az MPC aktibakteriális és fehérjetaszító tulajdonságú polimer, amit a foszfolipid poláros csoportnak köszönhet. A QAC vegyület antimikrobiális tulajdonsággal rendelkezik, ami a hosszú lipofil alkilláncnak köszönhető. A diplomamunkámban kifejtettem a BC-t tartalmazó DES-t, amelyet a kompozit mátrixába kevertek. A DES antibakteriális hatékonysága kiemelkedőnek számít. Ez a tulajdonsága annak köszönhető, hogy akrilsavat adtak a vegyülethez. A diplomamunkámban kifejtettem az antifungális hatású kompozitokat is. Az amfotericin B klinikailag széles körben alkalmazott antifungális szer, amely a gombák széles spektruma ellen hatékony. Ezen a vegyületen kívül a szilícium-nitrid vegyületek antifungális hatását is igazolták.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A részleges kivehető fogpótlások hatása a maradék fogazat parodontális állapotáraLévay, Balázs Róbert; Varga, István; Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi Kar; Bácsné Tóth, Petra Rita; Róka, István; Fogorvostudományi KarProtetikai tanulmányaim során számos megoldást tanultam a részleges foghiányok kezelésére. A különböző megoldások más - más előnyökkel és hátrányokkal játnak, ezeknek az összevetése a mai technológiai fejlődés mellett – azt gondolom –, elengedhetetlen. Mint a korábbi fejezetekben is olvasható, a parodontitis a leggyakoribb megbetegedések egyike. Ennek fényében a fogorvostudomány fontos, hogy erre tekintettel végezze a helyreállító beavatkozásokat. Számos új eljárásmód vált elérhetővé az évek során, ami egyes módszerek kontraindikációját is jelentheti, ha azok az újakkal kiválthatóak. A kapcsos elhorgonyzású lemezes fogpótlások közkedveltek azon esetekben, ha olyan foghiány van, mely rögzített fogpótlásokkal nem kezelhető vagy a páciens olcsóbb megoldást keres. A rágófelszíni támasztékokkal elérhető teljes dentális megtámasztás, amely ideális, amennyiben kellő számú támfogon oszlik el, viszont a be- és kihelyezés a kapcsok rugalmas torzulása útján lehetséges, ami minden alkalommal oldalirányú terhelést okoz. Ezen foghiányok a jövőben jelentősen több esetben kezelhető osteointegrációs implantációs kezelések útján mégis rögzített fogpótlással, ám ez csak a jelentős foghiányra megoldás, a páciens pénzügyi korlátaira nem. A teleszkópos elhorgonyzás ígéretes opcióként mutatkozott be, nagy szakmai elismertséget ért el. Parodontális szempontból a legideálisabb a diplomamunkában vizsgáltak közül, ugyanis a támfogak ebben az esetben tengelyirányú terheléseket viselnek és a be- és kihelyezés is kisebb erőket közvetít a parodontiumra. A két egymásba illő korona miatt, amelyek az elhorgonyzást valósítják meg, jelentős foganyag- redukciót kell végrehajtanunk, amely – az esetek többségében – a fogak devitalizációját követeli meg. A preparáció és a primer és szekunder korona illeszkedésének megvalósítása nagy tapasztalatot igényel orvostól és technikustól egyaránt. A módszer, melyet a diplomamunkámhoz feldolgozott kutatási anyagok alapján a legjobb kompromisszumnak tartok, a kombinált fogpótlások. A rögzített rész sínezése megfelelő erőelosztást hoz létre a kivehető rész megtámasztásából származó erőtöbbletnek. Számos eljárás létezik a csoporton belül, ezek közül érdemes azokat a módszereket választani, melyek jelentős erőhatást nem közvetítenek a fogakra ki- és behelyezéskor. Ilyen lehet például a csúsztató a gömbretencióval szemben. A diplomamunkában tárgyalt fogpótlástani módszerek parodontológiai vonatkozása végeredményben az, hogy a ki- és behelyezés terhelését csökkenteni szükséges, a rágóerők tengelyirányú közvetítését pedig az okklúzió megfelelő beállításával, valamint a megtámasztás tervezésével kell kialakítani.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az üvegszálas kompozit csapok adhezív rögzítésének lehetőségeiLégrádi, Bianka Veronika; Marincsák, Rita; Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi KarAz üvegszálas kompozit csapok megjelenésük után hamar közkedveltek lettek, és szépen lassan felváltották a korábban használt, más anyagokból készült csapokat. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy rugalmassági modulusuk közelebb áll a dentinéhez, mint például az előzőleg használt fém csapoké. Ezáltal jobban elvezetik a felületen keletkező erőhatásokat, csökkentve a fog törésének rizikóját. Emellett kedvező esztétikai tulajdonságokkal bírnak, egy ülésben behelyezhetőek, nem igényelnek lenyomatvételt. Ragasztásukat adhezív módszerekkel tudjuk kivitelezni, amelyhez korábban etch- and-rinse adhezív rendszereket és hagyományos rezin cementeket használtak, de a self- adhezív cementek utóbbi évtizedének térhódítása óta ezeket az anyagokat preferalják inkább, mert ezek a cementek bizonyultak a kompozit csapok egyik legjobb ragasztóanyagának. Ennek lehetséges oka, többek között, hogy a self-adhezív rezin cementek egyszerűbb alkalmazást tesznek lehetővé a klinikumban, mint a korábban erre a célra használt anyagok, és az a tény, hogy növelik az üvegszálas kompozit csapok retencióját a gyökércsatornában. A ragasztás self-adhezív rezin cementek esetében egy lépésben kivitelezhető, nem igényel dentin előkészítést, kevésbé technika érzékeny. A dentinfelszínhez történő ragasztás elsősorban a dentin struktúrájából adódóan komplikált. A trepanáció és gyökérkezelés közben végzett csatornamegmunkálás önmagában módosíthatja, ronthatja a gyökéri dentin strukturáját, az fragilisabbá válhat. Egyes keresztkötő anyagok, MMP inhibítorok, a csapok felületkezelése és szilanizációja az adhéziós bonderő létrejöttét, és minőségének javítását, és mechanikai stabilitásának fennmaradását, szolgálják. Az üvegszálas kompozit csapok fényvezető képessége segít abban, hogy a duál-kötésű self-adhezív rezin cementekben a polimerizáció a gyökércsatorna mélyében is kielégítő módon végbemehessen, ezáltal kevesebb polimerizálatlan monomer fogja elérni a periapikális szöveteket, ahol jelenlétük nem kívánatos, citotoxikus és gyulladásindukáló hatásuk miatt. A megvilágítási időnek és a késleltetett fotopolimerizációnak többek között az utóbbi okból is nagy szerepe van a polimerizációs folyamat létrejöttében. Az üvegszálas kompozit csapok megfelelő anyagokkal és módszerekkel történő adhezív ragasztása, hosszú élettartamú, megfelelő retenciójú és esztétikájú pótlásokat eredményez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Sikertelenség az endodonciábanLukács, Loránd; Suta, Péter; Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi Kar; Balogh, Bettina; Nagy, László; Fogorvostudományi KarAzon hibalehetőségeket veszem sorra, melyek a fogorvosi kezelés sikertelenségéhez vezethetnek. Bemutatom a lehetséges korrekciókat, és az ezekhez szükséges anyaghasználati alternatívákat. Külön fejezetet szentelek a mikrobiológiának, hangsúlyt helyezve a biofilm szerepére a kialakuló kórfolyamatokban és ezáltal az endodonciai sikertelenségben. A sikertelenség fogalma nehezen választható külön a sikertől, azonban a két fogalom egymástól merőben különbözik. Az endodonciai hibák definitívek, azonban a siker nehezen meghatározható, mert számos alapelv betartása egyidejűleg megkövetelt, annak érdekében, hogy a kívánt eredményt kapjuk. Az endodonciai kezelés rendkívül összetett beavatkozás. Az elvárt eredményhez a klinikusnak minden lépést tökéletesen kell kiviteleznie. A kezelés bármely pontján, bármilyen csekély hiba vagy mulasztás a következő lépéseknél hatványozottan köszön vissza.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Újabb evés- és testképzavarok és fogászati vonatkozásaikSivadó, Márk; Balogh, Bettina; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Marincsák, Rita; Kelentey, Barna Árpád; Fogorvostudományi Kar; Fogorvostudományi KarAz evés- és testképzavarok összetett jelenségek, kialakulásuk gyakorisága fokozatosan emelkedő tendenciát mutat, ezért kiemelt szerepe van a gyakorló fogorvosoknak eme kórképek tüneteinek megismerésében. A kellő információ birtokában felismerésük még időben megtörténhet, hiszen könnyen előfordulhat, hogy elsőként a fogászati rendelőben vesszük majd észre ezen kórképeket valamilyen árulkodó tünet kapcsán. Ezek a betegségek hosszútávon súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak, például tápanyaghiányt, elektrolit egyensúlyhiányt, szív- és keringési rendellenességeket, menstruációs zavarokat, csontsűrűség csökkenést és akár fogászati problémákat is. Diplomamunkám fejezeteiben részletesen elemzem ezeket a betegségeket, bemutatva tüneteiket és azok fogorvosi vonatkozásait. Véleményem szerint a fogorvosoknak kiemelt szerepe van abban, hogy pácienseik fogászati panaszának forrását összetett módon, a lehető legtöbb apró részletre kitérve értékeljék. Ennek következtében akár egy-egy árulkodó tünet időben történő felismerésével megnyílik a lehetőség olyan személyre szabott ellátást biztosítani, amely figyelembe veszi, az ezen kórképek hatására kialakult különböző befolyásoló tényezőket is, valamint elindulhat egy személyre szabott komplex terápia. Az evés- és testképzavarok kezelése és megelőzése multidiszciplináris megközelítést igényel, amely magában foglalja az orvosi, pszichológiai és társadalmi támogatást is. Fontos, hogy az érintettek és a környezetük megfelelő segítséget kapjanak az evészavarokkal és testképzavarokkal kapcsolatos problémák kezelésében és megelőzésében, valamint a fogászati ellátásuk ennek függvényében lehetőleg még személyre szabottabb módon történjen.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kormeghatározás lehetőségei a fogszabályozó kezelésekkel összefüggésbenGönczi, Eszter; Vitályos, Géza; Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi Kar; Török, Judit; Faragó-Ládi, EszterEzen dolgozat a kormeghatározás különböző módszereibe és lehetőségeibe nyújt betekintést, illetve azt mutatja be, hogy ezek milyen módon kapcsolódnak a fogszabályozás tárgyköréhez, és hogyan lehetnek segítségünkre a különböző diagnózisok felállításában és a fogászati eltérések kezelésében. A legelterjedtebb és legnépszerűbb korbecslési módszerek összegzésével egy átfogó kép alkotására törekszik a kormeghatározás lényegéről és a fogszabályozási gyakorlatban betöltött kiemelkedő jelentőségéről. A gyermek fejlődési állapotát általában a növekedés során bekövetkező fizikai eseményekhez viszonyítva értékelik, amelyek bár viszonylag állandó sorrendben következnek be, az életkor, amelyben elérik őket, jelentősen eltérhet a gyermekek között. Ebből kifolyólag, a fejlődési mutatókon alapuló kormeghatározás informatívabb, mint a kronológiai életkor, különösen a klinikai alkalmazás szempontjából. Bár a szkeletális kormeghatározást sokszor használják a fogszabályozási klinikai gyakorlatban, előfordul, hogy valamilyen bűncselekmény, vagy baleset körülményeinek kivizsgálása miatt van rá szükség. Az utóbbi években a jelentősen megemelkedett migrációs mozgások is indikálhatják a korbecslést, különösen akkor, ha az illető nem rendelkezik érvényes személyazonosító okmányokkal. A fogszabályozás és állcsont ortopédia mellett a korbecslésnek kiemelkedő szerep jut a gyermekgyógyászatban és az endokrinológiában is. Számos módszer áll rendelkezésünkre, amikor az egyén biológiai életkorát és a fejlettségének mértékét szeretnénk definiálni. A vizsgálatok jelentős része kétdimenziós röntgenfelvételeken alapszik, ide tartoznak a kézről, csigolyákról és a fogazatról készült felvételek. Azonban a technika fejlődésének hála, ma már lehetőség nyílik a modernebb, háromdimenziós képalkotó eljárásokkal is megbecsülni a fejlettségi szintet, ilyenek például a sphenooccipitalis synchondrosis és sutura palatina mediana CBCT felvételei. Végül, de nem utolsó sorban a manapság leginkább felkapott kutatási területnek számító testváladék elemzés lehet segítségünkre. A vérben, vizeletben, nyálban és sulcusfolyadékban megtalálható egyes hormonok, biomarkerek szintje szoros összefüggést mutat a növekedési periódussal. Nagyon fontos, hogy a kezelést megfelelően időzítsük, mert ez befolyásolja az elért eredményt és annak tartósságát. A megfelelő ismeretekkel rendelkezve növelhető a fogszabályozási és állcsont-ortopédiai kezelések sikeressége.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fogeredetű gyulladások tünettana és kezeléseMizsei, Gréta; Dr. Lukács, Levente; Fogorvostudományi Kar::Dentoalveoláris Sebészeti nem önálló Tanszék; DE--OEC--Fogorvostudományi KarSzakmánk során minden nap jelen van a rendelőben a gyulladás és annak következményei. Számtalan panasz forrása lehet egy gyulladt fog, legyen az egy állcsontba kisugárzó fájdalom, egy sipolynyílás vagy csak egy helyi duzzanat. Ezen tünetek kezelése sokszor nehéz, problémás és nagyon tapasztalt szakembert igényel. Fontos, hogy időben észrevegyük, megfelelő kezelési módot találjunk és, ha a folyamat előrehaladottsága miatt a kezelés számunkra akadályozott, tudjuk, milyen irányba küldjük tovább a beteget. Nemcsak azért, hogy megkönnyítsük a kollégák dolgát, hanem hogy minél előbb képesek legyünk visszaállítani a páciens betegség előtti állapotát. Épp ezen okok miatt a Fogeredetű gyulladások tünettana és kezelése lett diplomamunkám témája. Úgy gondolom elengedhetetlen, hogy akár egy alapellátásban dolgozó személy is rendelkezzen erről a témáról megfelelő mennyiségű és minőségű tudással, hiszen számtalan következményt vonzanak magukkal a fogakból kiinduló gyulladások, amelyek kezelése eltérő és nehezített lehet. Témaválasztásom során épp ezért tartottam fontosnak, hogy olyan területet tanulmányozzak tüzetesebben, amely a jövőben munkám során számtalanszor előfordulhat, és akadályok elé állíthat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hematológiai betegek szájsebészeti ellátásaMolnár, Henrietta; Liska, Orsolya; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Szepesi, Márta; Károlyi-Farkas, Georgina; Fogorvostudományi KarA hematológiai rendellenességek a betegségek széles spektrumát foglalják magukba, az öröklöttől a szerzettig. Hatással vannak a vér alakos elemeinek, a véralvadási faktoroknak a termelődésére, működésére, a csontvelő és a nyirokrendszer sejtvonalaira. A páciensek fogékonyak a fertőzésekre, inta- és posztoperatív vérzésekre. Minden beavatkozás elvégzése előtt elengedhetetlen a gondos általános és fogászati anamnézisfelvétel, valamint az extra- és intraorális klinikai, radiológiai vizsgálat. Semmilyen szájüregi elváltozást nem szabad figyelmen kívül hagyni, mivel ezen kórképeknek gyakran vannak orális megnyilvánulásai, melyek egyébként ismeretlenek a beteg számára. A kezeléssel és annak elvégzésének időpontjával kapcsolatos döntéseket mindig a beteg hematológusával történő konzultációt követően kell meghozni. A beavatkozások elvégzése előtt elengedhetetlen a teljes vérkép, a neutrofil granulocyta és a trombocyta szám laboratóriumi meghatározása. Szükség esetén antibiotikum profilaxisban, faktorpótlásban, transzfúzióban kell részesíteni a beteget. Ezek mellett a lokális vérzéscsillapítás szintén elengedhetetlen. A beavatkozásokat mindig atraumatikusan kell elvégezni a szakma szabályainak megfelelően. A kezelések elvégzése után fontos a páciensek szóbeli és írásbeli tájékoztatása a posztoperatív teendőkről, a szükség esetén használható és kerülendő gyógyszerekről, s végezetül, hogy hová fordulhatnak panasz esetén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Membránok alkalmazása a csontpótlás soránRépási, Marcell; Hegedüs, Nándor; DE--OEC--Fogorvostudományi KarDiplomamunkám témája a csontpótlás során használt membránok. A felszívódó és nem felszívódó membránokkal kiváló eredményeket értek el az implantológia és a parodontológia területén. A dolgozat célja a különböző típusú membránok tulajdonságainak ismertetése, illetve összehasonlítása a rendelkezésre álló irodalmi adatok alapján.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Varrattechnikák a dentoalveoláris sebészetbenBóna, Réka; Dr. Hegedüs, Nándor; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; D. Tóth, Etelka; Liska, Orsolya; Fogorvostudományi KarA dentoalveoláris sebészeti beavatkozások során mindig a primer sebgyógyulásra kell törekednünk, megelőzve a hegképződést, gyulladásokat és a per secundam felépülés okozta egyéb műtét utáni, illetve postextractios szövődményeket, melyhez gyakran varratok alkalmazása válik szükségessé. Ezek elkészítéséhez szükség lesz tűre, tűfogóra, varróanyagra, csipeszre és ollóra. A felsorolt eszközök tárháza széles, az adott seb ellátásához és egyéni igényeinkhez igazodva tudjuk közülük kiválasztani a legideálisabbakat. Emellett, sokféle varróanyagot ismerünk, melyek a történelem során óriási fejlődésen mentek át, míg régen a természetes eredetűeket preferálták pl. catgut, addig ma a mesterségesen előállított varróanyagok élveznek előnyt, mivel kisebb a reakciókészségük, kevésbé allergizálnak stb. Számos varrattechnika közül választhatunk. Különböző suturák eltérő indikációval rendelkeznek, más-más előnyeik és hátrányaik vannak. Közös pont, hogy minél több varróanyag marad szabadon a szájüregben, annál nagyobb felszínen jöhet létre bakteriális kolonizáció, a sutura tisztán tartása nehezebb, plakk képződhet, gyulladás alakulhat ki. Alkalmazhatunk tovafutó suturákat, melyek elkészítése bár gyorsabb, mint a megszakított varratoké, közös hátrányuk, hogy a csomó kibomlásával a teljes varratsor meglazul, funkcióját nem látja el megfelelően. Számos suturát ismertünk meg, elkészítésük lépéseit tekintettük át, általánosan alkalmazható és circumdentalis varratok előnyeinek és hátrányainak felsorolása történt meg. Végezetül, bonyolultabban kivitelezhető, szerzői néven ismert suturák is bemutatásra kerültek, annak prezentálására, milyen sokszínű és kreatív megoldások jelennek meg a dentoalveoláris sebészetben a varrattechnikáknál is. Összegzésként leírhatom, hogy a primer sebgyógyuláshoz sokszor elengedhetetlen a megfelelően kiválasztott és elkészített varrat alkalmazása. Ezek meglehetősen komplex gondolkodást és kézügyességet igénylő feladatok, melyek jól mutatják a dentoalveoláris sebészet nehézségét, de egyben szépségét is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Alsó és felső molárisok disztalizálásának lehetőségeiOnodi Weress, Dorottya; Vitályos, Géza; Fogorvostudományi Kar::Fogszabályozási nem önálló Tanszék; DE--OEC--Fogorvostudományi KarA fogszabályozás kezdeti időszakában a fő hangsúlyt a fogak sorbarendezése és az arc arányainak a korrekciója, vagyis az esztétika kapta, a megfelelő okklúzióra kevesebb figyelmet fordítottak. Azonban az elmúlt száz évben jelentős modernizáción ment keresztül a technológiai fejlesztéseknek hála. A pusztán csak esztétikai célt szolgáló fogszabályozás mellett előtérbe került a funkcionálisan és esztétikailag egyaránt tökéletes fogívek kialakítása.. A 3D képalkotás, modellezés, nyomtatás és a digitális képek lehetővé teszik, hogy az ortodontusok részletesebb képet kapjanak a páciens állapotáról és a lehető legprecízebb kezelési tervet állíthassák fel. Manapság a helyteremtés folyamatára többféle lehetőségünk nyílik. Mindezek közül az egyik legelterjedtebb és leggyakrabban alkalmazott a disztalizáció. A fogak mezializálódásából fakadó II. osztályú malokklúzió az egyik leggyakoribb, a páciensek közel egyharmadát érintő probléma, melynek korrigálásra használható módszer a disztalizáció, ami a fogszabályozásban a konzervatív eljárások egyike, amelyet a fogak disztális mozgatásával érnek el, helynyerés céljából. Lehetőségünk nyílik extra- vagy intraorális készülékek használatára, elhelyezkedhet a felső vagy az alsó fogíven, és lehet kivehető vagy rögzített is a használt eszköz, attól függően, hogy melyikkel tudjuk a legoptimálisabb eredményt elérni és hogy az adott páciens mennyire együttműködő. A diplomamunkámban az elsődleges célom az volt, hogy bemutassam a disztalizálásra használható különféle készülékeket a kezdetektől napjainkig, megemlítve előnyeiket és hátrányaikat egyaránt. Igyekeztem a számomra legészszerűbb módon csoportosítani a bemutatott eszközöket. Kezdve az extraorális eszközökkel, folytatva az intraorálisokkal, mely csoportot három alcsoportra osztottam: a felső állcsont, az alsó állcsont és az univerzális vagyis az alsó és/vagy a felső állcsont rendellenességeit korrigáló készülékekre. A fogszabályozási technikák fejlődésével és a biomechanikai ismeretek bővülésével lehetővé vált új fogszabályozó készülékek tervezése és a régiek újragondolása is, amelyek a páciens együttműködésétől kevésbé függnek, a fogmozgatás magasabb szinten kontrollálható, csökkenthető a kezelés időtartama, mégis fiziológiás mozgatás érhető el. Napjainkban a fogászati kutatások egyik legnépszerűbb témája az ortodontusok körében a moláris disztalizáció. Többek között ez is bizonyítja, hogy a fogszabályozás folyamatos, töretlen fejlődésére továbbra is számíthatunk.