Szerző szerinti böngészés "Egyed, Emese"

Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    "Et in Arcadia ego"
    (Kossuth Egyetemi Kiadó, 2005) Szilágyi, Márton; Demeter, Júlia; Pintér, Márta Zsuzsanna; Debreczeni, Attila; Egyed, Emese; Nagy, Imre; Gerold, László; Molnár, Krisztina; Ratzky, Rita; Hovánszki, Mária; Csörsz Rumen, István; Borbély, Szilárd; Orbán, László; Szabó, Ágnes; Czifra, Mariann; Németh, Zoltán; Porkoláb, Tibor; Jászberényi, József; Hász-Fehér, Katalin; Labádi, Gergely; Onder, Csaba; Fórizs, Gergely; Vaderna, Gábor; Bódi, Katalin; Merényi, Annamária; Kunkli, Enikő; Ajkay, Alinka; Gönczy, Monika; Zabán, Márta; Berki, Tímea; Várhelyi, Ilona; Debreczeni, Attila; Gönczy, Monika; Bitskey, István; Görömbei, András; Gönczy, Monika
    A kötet a klasszikus magyar irodalmi örökség feltárására és értelmezésére vállalkozó kutatási pályázat és egy abból kinövő - Csokonai Vitéz Mihály halálának 200. évfordulójáról is megemlékező - konferencia eredményeinek összefoglalását nyújtja. A tág értelemben vett 19. századi magyar irodalomtörténeti kutatóműhelyek közös célja a klasszikus magyar irodalom (irodalomtörténetünk 1770-es évekkel kezdődő és az 1900-as évek elejével záródó szakasza) szövegkánonjának bővítése és a róla kialakított kép korszerűsítése. A kötet írásai foglalkoznak többek között Csokonai, Kazinczy Ferenc, Bessenyei György Berzsenyi Dániel munkásságával; a 18. századi magyar levélregények nőábrázolási hagyományaival; Erdélyi János: Népdalok és mondák c. kéziratos gyűjteményével, de vizsgálják a korszak nyelvszemléleti sajátosságait, irodalomfelfogását vagy éppenséggel az 1807-es országgyűlés nyelvi vitáit.
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Folytonosság vagy fordulat?
    (Kossuth Egyetemi Kiadó, 1996) Bitskey, István; Csetri, Lajos; Vajda, György Mihály; Debreczeni, Attila; Taxner-Tóth, Ernő; Pavercsik, Ilona; Penke, Olga; Fekete, Csaba; Csorba, Sándor; Csetri, Elek; Egyed, Emese; Vörös, Imre; Madarász, Imre; Sárközy, Péter; Szilágyi, Ferenc; Kiss, Sándor; Földvári, Sándor; Kókay, György; Margócsy, István; Kecskés, András; Szilágyi, Márton; Fábri, Anna; Zentai, Mária; Szajbély, Mihály; Nagy, Imre; Borbély, Szilárd; Dávidházi, Péter; Nagy, Miklós; D. Molnár, István; Fried, István; Mezei, Márta; Bíró, Ferenc; Debreczeni, Attila; Bitskey, István; Görömbei, András; Hopp, Lajos; Jászberényi, József
    Aligha vitatható, hogy a magyarországi felvilágosodás korában Csokonai Vitéz Mihály életműve az az etalon, amely összevetési alapul, zsinórmértékül szolgál eszmei és művészi teljesítmények megközelítéséhez, mérlegeléséhez, minősítéséhez. Ez pedig kellő indokot szolgáltat arra, hogy a felvilágosodás kutatásának aktuális kérdéseit épp Csokonai szülővárosában tekintsék át a kutatók, s épp Debrecenben kerüljön sor országos méretű, interdiszciplináris konferenciára, amelyik a korszak vizsgálatának újabb eredményeit összegzi, a különféle nézeteket egymással szembesíti, a továbblépés útjait megkísérli felderíteni, betájolni. Nem kötődött a rendezvény jubileumhoz, legfeljebb annyiban, hogy 1995-ben vetette fel a kérdést: jelentett-e az 1795-ös év valamilyen alapvető cezúrát a magyar - vagy az európai - irodalom történetében? Folytonosság vagy változás - netán épp fordulat - jellemzi-e erősebben az 1790-es éveket? Milyen eszmei, esztétikai erővonalak határozták meg a Martinovics-összeesküvés évtizedének összképét? Mennyire kell a magyar irodalom történeti periodizációjának mindezt figyelembe vennie? Mit mutat Csokonai példája: lehetett-e számára különös jelentősége az 1795-ös évnek? Ilyenféle kérdésekre keresett választ a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában, 1995 márciusában rendezett konferencia, amelynek anyagát - tematikus egységekbe rendezve - adja közre kötetünk. A hazaiak mellett a közép-európai jelenségek is szerepelnek a témák között, jelezve, hogy a magyar felvilágosodás elválaszthatatlan az európaitól, szerves része annak, s a komparatisztika szempontját még a korábbiaknál is erősebben érdemes érvényesíteni a jövőben. A magyar és európai helyzet együttes elemzése, a részletek feltárása talán már e kötetben is elősegíti a felvilágosodásról kialakult kép árnyalását, gazdagítását.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    „Hová e gondolatvezér mulatni vissza-visszatér”
    (Debreceni Egyetemi Kiadó, 2025-01-21) Balog, Edit Otilia; Balogh , Gergő; Bényei , Péter; Béres, Norbert; Berta , Erzsébet; Bódi , Katalin; Bodrogi, Ferenc Máté; Debreczeni, Attila; Devescovi , Balázs; Egyed, Emese; Eisemann, György; Fazakas, Gergely Tamás; Fórizs , Gergely; Gyapay, László; Imre, László; Kálai, Sándor; Kovács, Szilvia; Kucserka, Zsófia; Lakner, Lajos; Nagy, Imre; Orbán, László; Owaimer, Oliver; Porkoláb, Tibor; Posta, Anna; Radnai, Dániel Szabolcs; Ruttkay, Veronika; Szajbély, Mihály; Szilágyi, Márton; Szirák, Péter; Takács, Miklós; Takáts , József; Török, Lajos; Új, Imre Attila; S. Varga, Pál; Velkey, Ferenc; Bényei, Péter; Béres, Norbert; Gönczy, Monika; Fazakas , Gergely Tamás; Száraz, Orsolya; S. Varga, Pál; Bényei , Péter; Béres, Norbert; Gönczy, Monika
    A kötet tanulmányaival tudóstársak, kollégák, tanítványok köszöntik a negyven évnyi tudományos, oktatói pályát, s hosszas intézményvezetői, akadémiai munkát maga mögött tudó, idén 70. életévét betöltő S. Varga Pált, akit méltán nevezhetünk a kortárs 19. századi magyar irodalomtörténet-írás széleskörű megbecsülést kivívó, nagyhatású alakjának. Ez az állítás nem pusztán udvarias formula: imponáló mélységű és kiterjedésű irodalomtörténészi munkássága átöleli az egész hosszú 19. századot, hiszen Verseghytől és Kölcseytől Vörösmartyn, Arany Jánoson és Madáchon át Kemény Zsigmondig, Mikszáthig és Gárdonyiig szinte minden jelentős (vagy kevésbé jelentős) korabeli szerzőről írt, sok más mellett máig meghatározó történeti konstrukcióját alkotva meg a 19. századi magyar líra alakulásának, vagy a nemzeti irodalom fogalmi rendszereinek, s egyik úttörője volt a hazai emlékezethely-kutatásnak is. Irodalomtudományos gondolkodásának egyedítő vonása a széles körű filozófiai, antropológiai, hermeneutikai tájékozódás: az irodalmi művek, folyamatok elemzése mindig tágabb művészetfilozófiai, társadalom- és kultúraelméleti kérdésfeltevések integrálása jegyében történik meg munkáiban, szorosan összekapcsolódva az irodalom ismeretelméleti státusának, létmegértő potenciáljának feszegetésével. A köszöntőkötet a Loci Memoriae Hungaricae című kiadványsorozatunkban jelenik meg – természetesen nem szándékunk emlékezethellyé avatni kedves kollégánkat, de intézetünk Magyar Emlékezethelyek Kutatócsoportjának egyik alapítójaként olyan sokat tett a magyar emlékezethely-kutatásokért, a 19. századi irodalom emlékezeti munkájának feltárásáért, s ezen korpusz emlékezetének életben tartásáért, hogy köszöntése méltán kap helyet ebben a sorozatban. Természetesen a kötet tanulmányai is igyekeznek megfelelni S. Varga Pál kutatói/szakmai irányultságának és nívójának: a harminchárom írás Szőnyi Benjámintól Bródy Sándorig a 18–19. századi magyar irodalom számos jelentős művével, jelenségével, műfajtörténeti folyamatával, valamint emlékezethelyével vet számot. Két tanulmány S. Varga Pál irodalomtörténetírói munkásságát elemzi behatóan, a kötetet bevezető interjú pedig közeli betekintést nyújt az ünnepelt élet- és pályaalakulásába, gondolkodói habitusába.