DEA
Üdvözöljük az intézményi repozitóriumunk oldalán!
A Debreceni Egyetem elektronikus Archívuma (DEA) a Debreceni Egyetemen születő dokumentumok digitális tárhelye. Az archívumban különböző gyűjteményekben tároljuk a tudományos publikációkat, hallgatói dolgozatokat, oktatási anyagokat, média tartalmakat és digitalizált dokumentumokat. Az Open Access elvein felépülő repozitóriumban a hozzáférés több szinten valósul meg: a dokumentumok egy része bárhol szabadon hozzáférhető, míg mások kizárólag a Debreceni Egyetem számítógépein vagy zárt hálózaton keresztül érhetők el.
Kiemelt kategóriák a DEA-ban
Digitális Könyvtár
A DEENK által digitalizált kulturális örökségnek és egyetemtörténeti dokumentumoknak, a Debreceni Egyetemi Kiadó gyűjteményeinek, az egyetemi és helyi vonatkozású folyóiratoknak digitális archívuma.
Hallgatói dolgozatok
A Debreceni Egyetem karain végzett hallgatók szakdolgozatainak, diplomamunkáinak gyűjteménye. A tételek a kari határozatok értelmében Egyetemi IP-ről megtekinthetők.
PhD dolgozatok
A Debreceni Egyetem doktorjelöltjei által feltöltött doktori tézisfüzetek és disszertációk gyűjteménye, amelyeket a DEENK a doktori iskolákra vonatkozó országos és helyi hatályos rendelkezések szerint nyílt hozzáféréssel tesz közzé.
Publikációk
A Debreceni Egyetem kutatóinak közleményei, amelyek alapvetően zárt hozzáférésű dokumentumok, de a DEENK a kiadói és a szerzői jogok betartásával a tételeket szabadon hozzáférhetővé teszi.
Legfrissebbek betöltések
A különböző szülői nevelési stílusok hatása a 0 - 3 éves gyermekek viselkedésére és érzelmi fejlődésére
Ujhelyi, Petra; Szerepi, Sándor; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A szakdolgozat a 0 - 3 éves gyermekek érzelmi és viselkedéses fejlődését vizsgálja a különböző szülői nevelési stílusok tükrében. A dolgozat bemutatja a család, mint elsődleges szocializációs közeg meghatározó szerepét, valamint a nevelés hosszú távú hatásait a személyiség alakulására. Részletesen ismerteti a főbb nevelési stílusokat (autoriter, megengedő, elhanyagoló és autoritatív), és ezek eltérő hatásait a kisgyermekek fejlődésére. Kiemeli, hogy a szeretetteljes, következetes, ugyanakkor támogató nevelési környezet segíti leginkább az érzelmi biztonság és az egészséges személyiség kialakulását. A dolgozat empirikus kutatást is tartalmaz, amely kérdőíves módszerrel vizsgálja a szülői attitűdök és a gyermekek viselkedése közötti összefüggéseket. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a szülői reakciók minősége jelentősen befolyásolja a gyermek érzelemszabályozását és társas kapcsolatait. A dolgozat célja a szülők és szakemberek szemléletformálása, valamint a tudatos nevelési gyakorlat erősítése.
A sajátos nevelési igényű gyermekek szakértői véleményének vizsgálata a 2019-2026 közötti időszakban
Abuczki, Péter; Mező, Katalin; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A szakdolgozat a Debreceni Református EGYMI szakértői véleményeiben szereplő diagnózisok vizsgálatára irányul, különös tekintettel arra, hogy ezek mennyire pontosak, következetesek és köznevelési szempontból értelmezhetők.
A dolgozat elméleti része bemutatja a sajátos nevelési igény fogalmát, jogszabályi hátterét, a BNO–10 rendszer szerepét, valamint az intézményi és gyógypedagógiai összefüggéseket.
A vizsgálat középpontjában annak feltárása áll, hogy a szakértői véleményekben milyen diagnózistípusok fordulnak elő, ezek milyen gyakorisággal jelennek meg, és mennyiben felelnek meg a jogi, szakmai és pedagógiai elvárásoknak.
Az elemzés dokumentumalapú, és arra is kitér, hogy a diagnózisok szöveges megfogalmazása, BNO-kódja és köznevelési besorolása összhangban áll-e egymással.
A dolgozat eredményei várhatóan rávilágítanak a pontos, a részben pontatlan és a hibás diagnosztikai megfogalmazások arányára, valamint ezek lehetséges következményeire az ellátás és a fejlesztés tervezésében.
Összességében a munka célja, hogy hozzájáruljon a szakértői diagnosztikai gyakorlat pontosabb értelmezéséhez, és szakmai alapot adjon a jövőbeli fejlesztésekhez a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában.
Az óvoda jelentősége egy kistelepülésen (Sápon)
Antósné Tóth, Rita; Lovas Kiss, Antal; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A szakdolgozatom bemutatja, hogy milyen szerepet tölt be az óvoda Sápon, mint kistelepülésen. Milyen hatással van a gyermekek fejlődésére, a családok mindennapjaira és a helyi közösség együttműködésére. A téma vizsgálata azért volt fontos, mert a kis lélekszámú településeken az intézmények száma korlátozott. Az óvoda nem csak nevelési és oktatási feladatokat lát el, hanem a közösségi életet is formálja. A dolgozat alatt arra kerestem a választ, hogy az Sápi Óvoda hogyan járul hozzá a helyi gyermekek személyiségfejlődéséhez, a családok támogatásához, valamint a település közösségi életének fenntartásához.
Az integráció lehetőségei a hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésében
Bakóné Varga, Magdolna; Szerepi, Sándor; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A dolgozat témája, hogyan valósulnak meg az integráció lehetőségei a hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésében. A szakdolgozat célja az integráció, inklúzió, illetve a család és az óvoda közötti együttműködés. A szülői bevonódás formái, az együttműködés akadályai valamint azok a tényezők, amelyek befolyásolják a kapcsolattartás minőségét, gyakoriságát. A dolgozat célja feltárni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a hátrányos helyzetű családok és az óvoda közötti együttműködést. A halmozottan hátrányos szülők alacsonyabb iskolai végzettsége hogyan függ össze az óvodai kapcsolattartás formáival. A vizsgálat középpontjában a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai integrációja, valamint a családi háttér és az intézményi együttműködés szerepe áll. Az eredmények azt igazolják, hogy a család és az óvoda közötti együttműködés minősége meghatározó szerepet tölt be a nevelési folyamat sikerességében. Az együttműködés alapja a tudatosan felépített és következetesen alkalmazott pedagógiai stratégiák a szülők aktívabb részvételét segítik elő és hosszú távon a gyermek harmonikus személyiség fejlődését is támogatják.
A kora gyermekkori anya-gyermek kötődés és a gyermeket ért hatások befolyása a felnőtt korra
Sütő , Anikó Júlia; Szilágyi, Barnabás; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A szakdolgozat központi témája a kötődés fejlődéslélektani vizsgálata, különös tekintettel a korai anya–gyermek kapcsolat meghatározó szerepére és annak élethosszig tartó hatásaira. Az értekezés elméleti alapvetése, hogy a kötődés nem csupán a kisgyermekkor egy érzelmi szakasza, hanem egy olyan biológiailag kódolt túlélési stratégia, amely alapjaiban formálja a személyiségfejlődést, az érzelemszabályozási képességet, valamint a későbbi társas és párkapcsolati mintázatokat.
A dolgozat részletesen tárgyalja a kötődéselmélet klasszikusait: John Bowlby evolúciós megközelítését, amely az elsődleges gondozóhoz való kapcsolódást a biztonság és életben maradás alapfeltételeként határozza meg, valamint Mary Ainsworth munkásságát, aki az „Idegen Helyzet” kísérlet révén tipizálta a kötődési minőségeket. Az elméleti kifejtés során hangsúlyos szerepet kap a belső munka modellek kialakulása: a gyermek a gondozó válaszkészsége (konzisztencia, érzékenység, érzelmi elérhetőség) alapján építi fel mentális reprezentációit önmagáról és a külvilág megbízhatóságáról.
A dolgozat mélyrehatóan elemzi a négy alapvető kötődési stílust: a biztonságos, az elkerülő, az ambivalens és a dezorganizált mintázatokat. Külön figyelmet szentel a patológiás folyamatoknak, ahol a gondozó nem megnyugvást, hanem félelmet kelt, akadályozva ezzel a koherens viselkedésszabályozás kialakulását. Az elméleti keretrendszer részét képezi továbbá a mentalizáció fogalma, amely a korai kötődési tapasztalatok és a reflexív funkció közötti szoros összefüggésre mutat rá.
Hátrányos helyzetű közösség vizsgálata, társadalmi és kulturális környezeti jellemzők hatása a sajátos nevelési igényű gyermekekre-Hodász példája
Cseh-Kiss, Dóra; Biczó, Gábor; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A szakdolgozat kutatásának célja annak feltárása volt, hogy a társadalmi és kulturális tényezők miként befolyásolják a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődését egy hátrányos helyzetű településen, Hodászon. Az empirikus vizsgálat eredményei alátámasztották, hogy a szegénység, az ingerszegény környezet és a szakemberhiány jelentős mértékben hozzájárulnak az SNI előfordulásához, valamint késleltetik a korai felismerést és beavatkozást. A vizsgált gyermekek körében gyakoriak voltak a beszédfejlődési és figyelemzavarok, amelyek kezelését a vidéki térség korlátozott szakmai kapacitása tovább nehezítette. A családi háttér – különösen a csonka családmodell és a szociális bizonytalanság – szintén meghatározó szerepet játszott a fejlődési eltérések kialakulásában. A kutatás rámutatott a korai fejlesztés hozzáférhetőségének bővítésére, a pedagógusok szakmai támogatásának erősítésére és a szülőkkel való együttműködés fejlesztésére. Összességében megállapítható, hogy a hátrányos helyzet komplex módon hat a gyermekek életére és fejlődési esélyeire, ami indokolttá teszi a több szinten megvalósuló, célzott hátránykompenzációs és inkluzív nevelési gyakorlatok alkalmazását.
Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelési és fejlődési nehézségei Nagycserkesz szegregált közösségeiben
Mudri , Anita Nóra; Biczó, Gábor; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A szakdolgozat Nagycserkesz község szegregált közösségeiben élő hátrányos helyzetű gyermekek nevelési és fejlődési nehézségeit vizsgálja gyógypedagógiai szempontból. A kutatás célja annak feltárása, hogy a szociális, kulturális és etnikai hátrányok hogyan befolyásolják az SNI, BTMN és folyamatos figyelemmel kísért gyermekek fejlődését. A vizsgálat 14 családdal és 8 szakemberrel készített félig strukturált interjúkra, valamint hosszú távú terepi megfigyelésekre épül, insider kutatói pozícióból (11 éves védőnői tapasztalat). Az eredmények szerint a zsúfolt lakhatás, a higiéniai hiányosságok és az alacsony szülői iskolázottság jelentősen növeli a fejlődési elmaradások kockázatát és korlátozza a gyógypedagógiai intervenció hatékonyságát. A szülői és szakértői nézőpontok keresztelemzése rámutat, hogy a helyi bizalmi hálózat enyhíti az intézményellenességet, ugyanakkor a szakemberhiány és a területi egyenlőtlenségek tovább nehezítik a korai fejlesztést. A halmozott hátrányok a település népességének jelentős részét érintik és elsősorban az intézményekben (óvoda, iskola) koncentrálódnak. A dolgozat gyakorlati javaslatokat fogalmaz meg a tanoda létrehozására, a fiatal anyák célzott edukációjára, a korai gyermekvállalás megelőzésére és a hulladékgazdálkodás javítására. Az eredmények hozzájárulnak a hátrányos helyzetű közösségekben élő kiemelt figyelmet igénylő gyermekek helyi gyógypedagógiai ellátásának fejlesztéséhez.
Gyermekek médiahasználatának vizsgálata
Arnóczkiné Arnóczki, Ildikó; Bocsi, Veronika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A szakdolgozat a nulla és három év közötti gyermekek médiahasználati szokásait, valamint az ezt befolyásoló szülői attitűdöket és társadalmi tényezőket vizsgálja. Rávilágít arra, hogy a digitalizáció hatására a média egyfajta negyedik szereplőként beékelődött a hagyományos szocializációs háromszögbe. Az elméleti háttérben részletesen elemzi a digitális bébiszitter jelenséget és a korai képernyőhasználat fejlődési kockázatait. Kutatás 2026 elején történt 60 kisgyermekes szülő körében, saját szerkesztésű online kérdőív segítségével. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a szülők iskolai végzettsége döntően befolyásolja a képernyőidőt. A diplomás szülők gyermekei feleannyi időt töltenek eszközök előtt, mint az alacsonyabb végzettségűeké. Kimutatásra került, hogy lineáris összefüggés van a szülő saját médiahasználata és a gyermek képernyőideje között. A lakóhely is számít, ugyanis a falusi környezetben élő gyermekek a több szabadtéri játéklehetőség miatt kevesebb időt töltenek a digitális világban. A szülők elsődleges motivációja az eszközhasználatnál a gyermek szórakoztatása vagy a házimunkához szükséges időnyerés. Kutatás egy fontos tévhitre is rávilágít, sok szülő szerint a média segíti a nyelvi fejlődést, miközben a szakemberek épp a beszédfejlődés elmaradásának kockázatára figyelmeztetnek. A technológia csak akkor válhat a gyermek javára, ha azt tudatos szülői támogatás és a valós élmények egyensúlya kíséri.
Mentor és gyakornok közös munkája az óvodai életben
Nagyné Garai, Melinda; Szerepi, Sándor; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
Dolgozatom célja, hogy feltárja és elemezze, milyen módon valósul meg a mentor és gyakornok közös munkája az óvodai gyakorlatban. A mentor és a gyakornok kapcsolata az óvodai életben kulcsfontosságú tényező, mivel a pályakezdő pedagógusok sikeres szakmai beilleszkedése és hosszú távú pályán maradása jelentős részben ezen az együttműködésen múlik.Az óvodai környezetben ez különösen fontos, hiszen a módszertani tudás mellett a gyermekközpontú pedagógiai attitűd és a hivatásszemlélet átadása is kulcsszerepet kap a mentor-gyakornok együttműködésben. Nagyon fontos téma ez jelenleg mivel az óvodák nagy részében nagy pedagógus hiány van. Mindezek fényében érthető, hogy az Oktatási Hivatal és a hazai intézményvezetők az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a mentorálási programokra – hiszen a mentorálás minősége stratégiai jelentőségű az óvodapedagógusok utánpótlása és a pedagóguspálya vonz erejének növelése szempontjából.egy empirikus vizsgálat keretében bemutatjuk öt érintett szereplő – két mentorpedagógus, két gyakornok és egy óvodavezető – nézőpontját. A kvalitatív kutatás során félig strukturált interjúk segítségével törekszünk a mentorálási folyamat gyakorlati tapasztalatainak és kihívásainak mélyebb megértése, valamint az előzetesen megfogalmazott hipotézisek tesztelésére.
Táplálkozási szokások vizsgálata kisgyermeket nevelő családok körében
Turjánszki, Anna; Szerdahelyi, Zoltán; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A szakdolgozat a kisgyermeket nevelő családok táplálkozási szokásait vizsgálja, különös tekintettel a szülői minták és a gyermekek étkezési szokásai közötti összefüggésekre. A kutatás célja feltárni, hogy a szülők táplálkozási magatartása és tudatossága milyen mértékben befolyásolja a 0–3 éves korosztály étkezési szokásainak alakulását.
Az eredmények rámutatnak, hogy a család meghatározó szerepet tölt be a gyermekek táplálkozási mintáinak kialakulásában, valamint hogy a szülői és gyermeki étkezési szokások között több területen is kimutatható összefüggés. A kutatás hangsúlyozza a tudatos táplálkozásra nevelés jelentőségét már kisgyermekkorban, valamint a szülői példamutatás kiemelt szerepét az egészséges életmód megalapozásában.
A családi életre való nevelés változásai a magyar óvodákban a XX-XXI. század fordulóján
Kovács, Laura; Tóth, Norbert; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A dolgozat a családi életre nevelés változásait vizsgálja a 20-21. század fordulóján. Bemutatja, hogy a mai gyermekeket több generáció neveli eltérő elvek mentén a családban és óvodában egyaránt. Összehasonlítja a szocializmus közösségközpontú óvodai nevelését a mai gyermekközpontú szemlélettel. Rávilágít, hogy ezek a különbségek új kihívásokat hoznak, miközben egyre nagyobb hangsúlyt kap a gyermekek személyiségének kibontakoztatása. Kitér arra is, hogy a pedagógusok és szülők együttműködése kulcsszerepet játszik a gyermekek harmonikus fejlődésében. Elemzi, hogyan jelennek meg a modern társadalmi változások, például a digitalizáció és az individualizáció a nevelési gyakorlatban. Végül hangsúlyozza, hogy a családi életre nevelés sikeressége nagymértékben függ az értékek tudatos közvetítésétől és az alkalmazkodóképességtől. Összességében a tanulmány hasznos iránymutatást nyújthat a pályára készülő óvodapedagógusok számára, segítve őket abban, hogy átfogó képet kapjanak a családi életre nevelés változásairól és kihívásairól.
A nyelvi hátrány szerepe az óvodai nevelésben: Az óvodapedagógusok és a szakértői vélemények találkozása a mindennapi gyakorlatban
Brencsák, Veronika; Szabó-Rétháti, Csilla; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A szakdolgozat témája a hátrányos helyzet és annak összefüggései az óvodáskorú gyermekek nyelvi fejlődésével. A dolgozatban bemutatott vizsgálat központi célja az óvodapedagógusok szakmai tapasztalatainak és nézőpontjainak feltárása a nyelvi hátránnyal küzdő gyermekek segítése során. A vizsgálat során kiemelt figyelmet kap a pedagógusok szakmai felkészültsége, valamint azon kompetenciák köre, amelyek a gyermekek mindennapi támogatásához szükségesek. Ehhez szorosan kapcsolódik annak a gyakorlati kérdésnek a körüljárása, hogy a pedagógusok miként tudják beépíteni a mindennapi csoportszobai munkájukba a szakértői javaslatokat, és milyen lehetőségeik adódnak az egyéni bánásmód érvényesítésére. A dolgozatban továbbá keresni kívánjuk a választ a pedagógusok előtt álló módszertani kihívásokra, az egyéni és kiscsoportos fejlesztés támogatási igényeire, valamint a fejlesztő munka során megélt sikerekre és nehézségekre, ideértve a családokkal való szakmai együttműködés tapasztalatait is. A vizsgálat eredményei végül rávilágíthatnak azokra a területekre, ahol a pedagógusoknak további szakmai támogatásra vagy módszertani útmutatásra van szükségük a hátrányok hatékonyabb kompenzálása érdekében.
Az óvodai fejlesztő pedagógiai tevékenység a szülő-óvodapedagógus közötti kommunikáció tükrében
Bige, Szabolcsné; Vargáné Nagy, Anikó; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A szakdolgozat témája: Együttműködés az intézmény és a partnerei között, ezen túlmenően- A család és óvoda kapcsolatának egy olyan szegmense, mely elsősorban a gyermekek fejlődésének a kérdésével foglalkozik. Alapvetően az óvodákban zajló szülő-óvodapedagógus között létrejövő, a gyermekek fejlődésével kapcsolatos kommunikációval, mint esetleges társadalmi problémával kapcsolatban, a következő kérdésekre keresünk választ: Mennyire fontos a szülők számára gyermekük megfelelő fejlődése? Hogyan tájékozódnak, milyen formában és kitől kérnek tájékoztatást? Ismerik-e az óvodában zajló fejlesztő munkát? Így kapcsolódhatunk a fejlesztő pedagógia területéhez, hiszen ez is vizsgálandó kérdésünk. Mennyire ismerik a fejlesztő pedagógus munkáját? Az óvodapedagógusoknak meglátásunk szerint, számos esetben van lehetőségük első kézből tapasztalni a fejlesztő pedagógiával kapcsolatos- a gyermekek fejlődésének nyomon követése során- a gyermekek fejlődésének egyező, vagy eltérő ütemét. A szülők ezzel kapcsolatos magatartását. Dolgozatunk erre kíván rámutatni.
A reziliencia pedagógiai értelmezése értelmileg akadályozott tanulókkal foglalkozó gyógypedagógusok szakmai tapasztalatai tükrében
Gulyás, Hédi Adrienn; Mészárosné Gupcsó, Tímea; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A dolgozat a reziliencia szerepét és fejlesztési lehetőségeit vizsgálja az értelmileg akadályozott tanulók körében. A téma aktualitását az adja, hogy a reziliencia fogalma egyre gyakrabban jelenik meg a neveléstudományi és pszichológiai szakirodalomban, ugyanakkor a gyógypedagógiai gyakorlatban sokszor nem tudatosan, hanem implicit módon van jelen. A kutatás célja a gyógypedagógusok értelmezéseinek, módszereinek és tapasztalatainak a feltárása volt. A kvalitatív vizsgálat 12 szakemberrel készített, félig strukturált interjúkra, valamint tematikus tartalomelemzésre épült. Az eredmények alapján a reziliencia tudatos alkalmazása nem minden esetben jelenik meg, ugyanakkor a hozzá kapcsolódó pedagógiai gyakorlatok kimutathatók. A vizsgálat alapján az érintett tanulók esetében a reziliencia képessége nem állandó adottságként értelmezhető, a fejlesztése pedig a mindennapi pedagógiai gyakorlatba ágyazottan valósul meg.
Hangszerek megismertetése, hangszerjátékra nevelés az óvodás korú gyermekek körében
Csépke , Petra; Fógel-Veres , Anett; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A dolgozat témája a Hangszerek megismertetése, hangszerjátékra nevelés az óvodás korú gyermekek körében. Tartalmazza és vizsgálja a különböző hangszerek részletes bemutatását, azoknak fontosságát, szerepüket, egészen a gyermekek fogantatásától kezdve az óvodás éveinek befejezéséig. Továbbá megtalálható a dolgozatban, hogy milyen módokon lehet becsempészni a különböző hangszerek képességfejlesztő hatásait az óvoda tevékenységeiben, mindennapjaiban. Szeretnénk megerősíteni azt, hogy igenis a mai világban is sikeresen végbe mehet ének-zenei nevelés az óvodai környezeten belül, az opcionális irányzatok elemeinek és a Kodály- módszer elemeinek összekapcsolásával, alkalmazásával. Ezeket a módszereket hogyan tudjuk együttesen alkalmazni, ne pedig kizáró tényezői legyenek egymásnak. A dolgozat kutatásának célja, hogy felmérje a mai óvodai nevelés hangszerhasználati szokásait, gyakoriságát, eszközeit.
A család és az óvoda kommunikációs csatornái a 20. és a 21. század között
Hegyes, Bettina; Szőllősi, Tamás; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A szakdolgozat témája a következő: Az óvoda és a családok kommunikációs csatornái a 20. század és a 21. században. Az óvodai intézményeknek fontos kialakítani a családdal a közös kiindulópontot a gyermekek érdekében. A kommunikáció jelen van az életünkben minden percben, mely egyre nehezebbé válik az okos telefonok, eszközök segítségével. Kiterjedt a kommunikáció különféle területekre, mint például az internetes platformokra, mégis nehezükre esik a szülőknek részt venni az óvodás gyermekük életében az intézményben. A kapcsolattartási formákat vizsgálva a régebben megjelent és az újabb Alapprogramokat hasonítlottuk és különböztettük meg egymástól. Ezzel a szakdolgozattal segítve az óvodapedagógusok könnyebb kapcsolattartási eszközei és módszereit.
A mesék hatása a gyermekek érzelmi fejlődésére
Budai, Bernadett; Gesztelyi, Hermina Ágnes; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A mese a gyermekek számára menedéket nyújt, ahol elvonulhatnak a mindennapi problémák elől és képzeletük segítségével különböző szerepekbe bújva feldolgozhatják élményeiket. Nemcsak szórakoztat, hanem érzelmi biztonságot ad, segíti a félelmek és szorongások feldolgozását, valamint a belső egyensúly kialakulását. Az óvodai nevelésben ezért kiemelt szerepe van: fejleszti a kreativitást, az érzelmi intelligenciát, és támogatja a gyermekek lelki fejlődését. Dolgozatomban kiemelten vizsgálom a Gaston érzelmei című segítő jellegű könyvsorozat szerepét és hatását a gyermekek érzelmi fejlődésére.
"Egy láthatatlan híd!" Kapcsolattartási formák a szülők és az óvoda között
Fekó-Rumos, Rita; Vargáné Nagy, Anikó; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A Szakdolgozat a szülők és az óvoda közötti kapcsolattartási formákat mutatja be. A szakirodalom feldolgozása során a dolgozat tartalmazza a család fogalmát és annak többszempontú definiálását, funkcióit, valamint a családi nevelés és típusait. Továbbá az óvodának, mint nevelési-oktatási intézménynek milyen szerepe van a gyermek nevelésében, szocializációjában. A dolgozat bemutatja még az óvodai nevelés és típusait, valamint, hogy milyen lehet a család és az óvoda kapcsolata. A dolgozat vizsgálja a szülő és az óvoda közötti kapcsolattartási formákat. Bemutatásra kerül az intézmény, ahol a kérdőíves vizsgálat megvalósult. Ezt követően a szülői kérdőívek kiértékelése következett, majd pedig következtetések fogalmazódtak meg. Összefoglalás során a felállított hipotézisek ténylegességének összegzésére és javaslattételére került sor.
A szabad szóasszociáció vizsgálata óvodáskorú gyermekeknél a beszédfejlődésre ható tényezők figyelembevételével
Dúró-Tóth, Viktória; Szabó, Ágnes; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A szakdolgozat óvodáskorú gyermekek mentális lexikonjának rendeződését és a szabad szóasszociációs mérésen nyújtott teljesítményét vizsgálja a beszédfejlődésre ható tényezők figyelembevételével, melyek eredménye a szülők által kapott információk függvényében kerültek kiértékelésre. Az elméleti háttér áttekinti a nyelv és beszéd fogalmát, a beszédfejlődés folyamatát, valamint a biológiai, környezeti és szociális tényezők hatását a nyelvi fejlődésre. A vizsgálat célja feltárni, hogy a gyermekek mentális lexikonja milyen módon szerveződik, valamint milyen típusú asszociációk jelennek meg spontán szóelőhívás során. A szabad szóasszociáció vizsgálatát 50 óvodáskorú gyermekkel végeztük el, óvodai csoportfoktól függetlenül, majd a feladatban produkált válaszaikat mennyiségi és minőségi szempontból is elemeztük. Az eredmények a felállított hipotéziseket igazolták. A szakdolgozat hozzájárul a mentális lexikon működésének jobb megértéséhez óvodáskorban, valamint rámutat a beszédfejlődést támogató környezeti tényezők fontosságára, melyek figyelembevétele a pedagógiai és logopédiai gyakorlatban is kiemelt jelentőségű.
A készségfejlesztő szakiskolás tanulók felkészítése a munkavállalásra
Szallárová , Klaudia; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A szakdolgozat a készségfejlesztő iskolában tanuló fiatalok pályaválasztását és a munkára való felkészítését foglalja össze. Az elméleti háttérben összegeztük az értelmileg akadályozott fiatalok jellemzőit, képességeit és a munkára nevelés fontosságát. Bemutattuk a pályaorientáció és az álláskeresési tanácsadás fontosságát, illetve a foglalkoztatási formákat. Az elmélet alkalmazó részben az általunk készített Én is dolgozni fogok! c. foglalkoztató füzetet mutatjuk be. A füzet a könnyen érthető kommunikáció nyelvén íródott. A füzet nem csak elméleti tudást ad át, hanem a hozzájuk tartozó gyakorlati feladatokkal tapasztalatot gyűjthetnek a tanulók. A dolgozat célja, hogy a foglalkoztató füzet által a pedagógusok felkészítsék az értelmileg akadályozott fiatalokat a munka világára, a tanulók tapasztalatot szerezzenek, illetve bővítsük és pótoljuk a pedagógusok rendelkezésére álló eszköztárát.