DEA
Üdvözöljük az intézményi repozitóriumunk oldalán!
A Debreceni Egyetem elektronikus Archívuma (DEA) a Debreceni Egyetemen születő dokumentumok digitális tárhelye. Az archívumban különböző gyűjteményekben tároljuk a tudományos publikációkat, hallgatói dolgozatokat, oktatási anyagokat, média tartalmakat és digitalizált dokumentumokat. Az Open Access elvein felépülő repozitóriumban a hozzáférés több szinten valósul meg: a dokumentumok egy része bárhol szabadon hozzáférhető, míg mások kizárólag a Debreceni Egyetem számítógépein vagy zárt hálózaton keresztül érhetők el.
Kiemelt kategóriák a DEA-ban
Digitális Könyvtár
A DEENK által digitalizált kulturális örökségnek és egyetemtörténeti dokumentumoknak, a Debreceni Egyetemi Kiadó gyűjteményeinek, az egyetemi és helyi vonatkozású folyóiratoknak digitális archívuma.
Hallgatói dolgozatok
A Debreceni Egyetem karain végzett hallgatók szakdolgozatainak, diplomamunkáinak gyűjteménye. A tételek a kari határozatok értelmében Egyetemi IP-ről megtekinthetők.
PhD dolgozatok
A Debreceni Egyetem doktorjelöltjei által feltöltött doktori tézisfüzetek és disszertációk gyűjteménye, amelyeket a DEENK a doktori iskolákra vonatkozó országos és helyi hatályos rendelkezések szerint nyílt hozzáféréssel tesz közzé.
Publikációk
A Debreceni Egyetem kutatóinak közleményei, amelyek alapvetően zárt hozzáférésű dokumentumok, de a DEENK a kiadói és a szerzői jogok betartásával a tételeket szabadon hozzáférhetővé teszi.
Legfrissebbek betöltések
A jegyző és a polgármester jogállása és feladatellátása
Papp, Viktória; Zákány, Judit; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
Szakdolgozatom témája a jegyző és a polgármester jogállása és feladatellátása. Dolgozatban kifejtem a feladataikat, egymással való kapcsolatukat, hatásköreiket valamint a történeti előzményüket is.
Állatvédelmi jog
Majoros, Réka; Fodor, László; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
Szakdolgozatom az állatvédelmi jog keretein belül a kedvtelésből tartott állatok jogi védelmének aktuális helyzetét vizsgálja Magyarországon. A kutatás központi célkitűzése annak feltárása, hogy a jelenlegi magyar jogi szabályozás és a társadalmi szemlélet együttesen elegendő és hatékony védelmet nyújt-e ezen állatok számára. A vizsgálat módszertana a hatályos magyar és európai uniós jogi keretek – különösen az 1998-as állatvédelmi törvény – elemzésén, valamint a gyakorlati végrehajtás és a civil szervezetek munkájának vizsgálatán alapul. A dolgozat megállapítja, hogy bár a jogszabályi háttér európai mércével is modernnek és szilárdnak tekinthető, mély szakadék feszül a jogszabályok betűje és a mindennapi valóság között. Az elemzés rávilágít, hogy a gyakorlati érvényesülés hiányosságai mögött elsősorban a hatósági munka erőforráshiánya, a szankciók következetlen alkalmazása, valamint a társadalmi tudatosság és az egyéni felelősségvállalás alacsony szintje állnak. A kutatás fő következtetése, hogy a tartós megoldás kulcsa nem csupán a jogszabályok további szigorításában rejlik. Ennél sokkal fontosabb az oktatásban betöltött szerep erősítése, a civil szervezetek támogatása és a felelős állattartás kultúrájának széles körű terjesztése, amely nem csupán jogi, hanem kulturális és erkölcsi kötelességünk is.
A közigazgatási per egyes kérdései, különös tekintettel a felülvizsgálati eljárásokra
Mészáros-Szemők , Orsolya; Bartha , Ildikó; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
A szakdolgozatom témájának kiválasztásakor fontos szempont volt számomra, hogy olyan jogterületet dolgozzak fel, amely gyakorlati jelentőséggel bír és napjainkban is aktuális kérdéseket vet fel. A közigazgatási per jogintézménye, valamint a felülvizsgálati eljárások vizsgálata különösen érdekesnek tűnt számomra, mivel a közigazgatási döntések jogszerűsége és bírósági kontrollja alapvető garanciát jelent az állampolgári jogvédelem szempontjából. A téma feldolgozása során célom volt bemutatni a közigazgatási perek fejlődését, jogi szabályozását és gyakorlati működését, különös tekintettel a felülvizsgálati eljárások sajátosságaira. Fontosnak tartottam, hogy a dolgozatban ne csupán az elméleti hátteret ismertessem, hanem a joggyakorlaton keresztül is rávilágítsak a szabályozás jelentőségére. A kutatás során igyekeztem feltárni a rendszer erősségeit és hiányosságait is, ezzel hozzájárulva a közigazgatási bíráskodás jobb megértéséhez. Meggyőződésem, hogy a témaválasztás nem csak szakmai fejlődésemet segítette, hanem a jogállamiság és az igazságszolgáltatás működésének mélyebb megismerését is lehetővé tette számomra.
A közigazgatási jog szankciórendszere
Kormány, István; Árva, Zsuzsanna; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
A szakdolgozat a magyar közigazgatási szankciórendszert vizsgálja, különös tekintettel annak történeti fejlődésére, elméleti alapjaira és jelenlegi szabályozási környezetére. Bemutatja a közigazgatási büntetőjog előzményeit, a kihágások és szabálysértések alakulását, valamint a rendszerváltást követő jelentős jogszabályi változásokat. A dolgozat kitér a szankciókra vonatkozó főbb elméletekre, a szankciófogalom meghatározására, továbbá a szankciók céljaira és funkcióira. Részletesen ismerteti a közigazgatási szankciók csoportosítását és a szankcióalkalmazás garanciarendszerét. Kiemelt figyelmet fordít a közelmúlt jogalkotási reformjaira, mint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (Szankció tv.), az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.), a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.), valamint a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.). A dolgozat második része a hatályos szabályozást elemzi, külön bemutatva az anyagi jogi és eljárási szankciótípusokat, valamint a szabálysértések közigazgatási határterületi szerepét. A dolgozat célja mindössze az, hogy áttekintő jelleggel bemutassa a hazai közigazgatási szankciórendszer főbb elemeit és összefüggéseit.
Szakértő a büntetőeljárásban, különös tekintettel a pszichológus szakértőre
Cseh, Doren; Tóth, Andrea Noémi; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
Dolgozatomban keresem arra a kérdésre a választ, hogy a bírósági eljárás során mekkora szerepet játszik az emberi psziché. Úgy gondolom, hogy a pszichológusok szakértőként képesek a résztvevő emberek viselkedésének és érzelmi reakcióinak mélyebb megértésére, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a büntetőeljárások ne csupán jogi, hanem emberi szempontból is igazságosabbak legyenek. Továbbá különösen fontosnak tartom a pszichológusok által nyújtott támogatást, ami lehetőséget ad arra, hogy az eljárás résztvevői ne csak résztvevőkként, hanem emberként is segítséget kapjanak, ha erre szükségük van. Ez a komplex megközelítés rendkívül fontos, és a dolgozatom célja ennek a témának a feltárása és a pszichológia jogrendszerben betöltött szerepének vizsgálata.
A szakértői bizonyítás a hatályos Pp.-ben
Zahorcsák, Petra; Molnár, Judit; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
Kutatási kérdéseim különösen arra irányulnak, hogy a
szakértői bizonyítás jelenlegi szabályozása mennyiben képes egyszerre szolgálni a
perkoncentrációt és az igazságfeltárást, illetve hol húzhatók meg a szakértő és a bíró
közötti szerephatárok.
Módszertanát tekintve a dolgozat elsődlegesen jogdogmatikai és normatív
elemzésre épül: a Pp. releváns rendelkezéseinek, a kapcsolódó különjogszabályoknak és a
főbb kommentároknak a szisztematikus értelmezésére. Ezt kiegészíti a jogirodalom kritikai
feldolgozása, továbbá, ahol releváns, a gyakorlatban felmerült tipikus helyzetek és érvelési
minták bemutatása. A komparatív kitekintés csak eseti jellegű: a cél nem külföldi modellek
átvétele, hanem a hazai szabályozás belső koherenciájának és működőképességének
vizsgálata.
A tulajdonjog szerzésének sajátosságai különös tekintettel a kisajátítás esetére
Bodó, Attila Bálintné; Török, Éva; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
A dolgozatban a kisajátításról, a tulajdonjog szerzés egyik módjáról írtam. A kisajátítás történelmi fejlődését mutattam be, a középkortól napjainkig. A történelmi részben a célom volt többek között az is, hogy a történelmi korszakok jogrendszeri fejlődését is bemutassam. Illetve kitérek arra, hogy a kisajátítás törvényi szabályozásait is kifejtsem. Ezek mellet ezen tulajdonjog szerzési eljárást is megjelenítettem a dolgozatomban.
A vadászattal összefüggő bűncselekmények bizonyítási kérdései
Fodor, Fanni; Elek, Balázs; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
.
Az amerikai és a magyar választási rendszerek összehasonlítása — gerrymandering és választási igazságosság két ország tükrében
Székely, Ilona Zsuzsanna; Fazekas, Flóra; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
A szakdolgozatom célja, hogy érthetően bemutassa, mit jelent a választójog, hogyan működnek a választási rendszerek, és mi az a gerrymandering.
A szakirodalom bemutatja, hogy a választókerületek tudatos “rajzolgatása” miként torzíthatja az eredményeket és a képviseletet.
A dolgozatom végighalad a modern választási rendszerek alapjain és rövid történetén, majd közérthetően elmagyarázza a gerrymandering fogalmát, főbb típusait és tipikus eszközeit.
Külön figyelmet szentelek az Egyesült Államoknak, de hozok magyar példákat is, hogy látható legyen: nálunk is vannak tanulságok.
Arra keresem a választ, mennyire fér össze ez a gyakorlat az egyenlő választójoggal és a tisztességes politikai versennyel, és mit tehetnek az intézmények ellene.
A feldolgozás főként magyar, részben angol nyelvű könyvekre, tanulmányokra és folyóiratcikkekre, továbbá hivatalos és ismeretterjesztő online forrásokra épül.
Bizonyítási tilalmak a büntetőeljárás nyomozási szakaszában
Rékasi, Tímea; Elek, Balázs; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
A dolgozat a bizonyítási tilalmakat mutatja a büntetőeljárás nyomozási szakaszában. Különösen a bizonyítás módjára, tárgyára, eszközére figyelemmel. Az eszközökön belül a szakvélemény, tanúvallomást, terhelt vallomása, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat, elektronikus adat kerül kifejtése. A nyomozás szakaszában érvényesülő bizonyítási tilalmak célja nem pusztán az eljárási garanciák védelme, hanem a tisztességes bírósági eljárás megalapozása is; ezek a tilalmak már ekkor korlátozzák a bizonyítékok gyűjtésének és felhasználhatóságának lehetőségeit, ezzel befolyásolva az egész büntetőeljárás érdemét. Kifejtésre került a bizonyítás törvényessége, a bizonyítások értékelése. A bizonyítási tilalmak milyen hatással vannak a bírósági szakaszra. A nyomozási szakaszban érvényesülő bizonyítási tilalmak nemcsak az egyén jogait védik, hanem a teljes büntetőeljárás tisztaságát és eredményességét is megalapozzák. A jogszerű bizonyítás már a nyomozás során alapvető követelmény, mert az ekkor keletkezett bizonyítékok sorsát a bírósági felhasználhatóságuk is meghatározza. Ha e tilalmakat nem tartják be, a bírósági eljárás érdemi lefolytatása is ellehetetlenülhet. Ezért a bizonyítási tilalmak nem csupán technikai szabályok, hanem a jogállami büntető igazságszolgáltatás alappillérei.
A letartóztatás főbb szabályai, gyakorlati kérdései
Oláh, Lilla Anna; Tóth , Andrea Noémi; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
Szakdolgozatomban átfogó képet szeretnék nyújtani a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések elrendeléséről, menetéről, arról hogy milyen általános és különös okok fennállását kell a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek, valamint a nyomozási bírónak vizsgálnia, mérlegelnie és megállapítania a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendeléséhez. Szakdolgozatom során bemutatom a nyomozási bírói ülések menetét, az azon részt vevők jogait és kötelezettségeit, a letartóztatás időtartamát, végrehajtását, valamint megszüntetését, megszűnését. Végezetül dolgozatom megjelennek enyhébb bírói engedélyes kényszerintézkedéseket, mint bűnügyi felügyelet, távoltartás.
A kártérítési felelősség az egészségügyben
Simon, Petra; Török, Éva; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
Az emberi egészség védelmében alapvető fontosságú az egészségügyi ellátások megfelelő biztosítása. A polgári jogi szabályozásban az egészségügyi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos jogviszonyok éppen ezért különleges figyelmet igényelnek.
Az egészségügyi ellátás a beteg és az egészségügyi szolgáltató közötti speciális jogviszony, amelyben az ellátás, a szakmai normák és a betegjogok elsődlegesek. Az orvosi tevékenységek során azonban előfordulhatnak olyan hibák, amelyek kárt okozhatnak a betegnek. Ebben az esetben felmerül a kártérítési felelősség kérdése: ki, milyen mértékben és milyen feltételek mellett felel az okozott kárért?
Lampreys (Petromyzontidae) in the Almopaios River (Greece): New data on distribution and phylogenetic position
(2025) Zogaris, Dimitris; Sramkó, Gábor; Szatmári, Lajos; Levin, Boris; Antal, László; Vlachopoulos, Konstantinos; Exadactylos, Athanasios; Zogaris, Stamatis
Az 1990-es évek társadalmi változásai Gergelyiugornyán
Balogh, Dániel; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi Kar
Szakdolgozatom célja, hogy bemutassa az 1990-es évek társadalmi változásait Gergelyiugornya településén, amely a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található, és ami hagyományosan mezőgazdasági jellegű községként működött. A korszak társadalmi átalakulásai, a piacgazdaság térnyerése, az elvándorlás és a helyi közösség változó szerkezete mind olyan tényezők, amelyek jelentős hatással voltak a település életére.
A dolgozat során elsőként áttekintem az 1900-as évek magyarországi társadalmi és gazdasági folyamatait, különös tekintettel a vidéki térségekre. Ezt követően Gergelyiugornya helyzetét vizsgálom meg részletesen, kitérve a foglalkoztatási szerkezet átalakulására, valamint a közösségi életben bekövetkezett módosulásokra. Végül az elemzés során arra a kérdésre keresem a választ, hogy a rendszerváltás utáni időszak milyen hatással volt a település társadalmi szerkezetére és milyen hosszú távú következményekkel járt az ott élők számára.
Ezt követően az 1990-es évek társadalmi változásait tárgyalom, beleértve a munkaerőpiac átalakulását, a mezőgazdaság és a kisvállalkozások szerepét, valamint a közösségi élet változásait, valamint a 2001-es tiszai árvíz bemutatását, megélését és hatásait tárgyalom. Végezetül a dolgozat értékeli a változások hosszú távú hatásait, és következtetéseket von le a település társadalmi fejlődésére vonatkozóan.
Dédnagyapám naplója a szovjet fogságból való szökésről
Bertová, Lucia Fanni; Nagy, Éva; DE--Bölcsészettudományi Kar
Dolgozatomban Ficzere Gyula hadifogság alatt vezetett naplóját vizsgáltam, valamint a szerző családtagjaival készített félig strukturált interjúk segítségével rekonstruáltam a visszaemlékezések hátterét és kontextusát. A kutatás célja nem csupán az egyéni sors bemutatása volt, hanem annak feltárása is, hogy a napló miként vált a családi emlékezet részévé, és milyen jelentőséget kapott az utókor szemében. Elemzésem középpontjában az emlékezés mechanizmusa, a napló személyes történelmi értéke, valamint az írás, mint trauma-feldolgozó eszköz állt.
Kiemelt figyelmet fordítottam a hadifogság alatti mindennapok bemutatására, az emberi kapcsolatok dinamikájára és a szökéshez vezető döntési folyamatokra. A kutatás során arra is törekedtem, hogy képet adjak Ficzere Gyula életéről a hazatérést követően, különös tekintettel a kollektivizálás, a kitelepítések és a politikai nyomás okozta megpróbáltatásokra. A dolgozat arra is rávilágít, hogyan élt tovább a napló a szerző halála után: hogyan őrizték meg, gépelték le, adták tovább a családtagok, és miként vált az Abaújszinán és környékén élők számára is jelentős, emlékezetformáló dokumentummá.
Munkám forráskritikai és kvalitatív módszereket alkalmazva mutatja be, hogyan válik egy személyes visszaemlékezés közösségi emlékezetté.
Gyöngykoszorúk gyöngyszeme
Kerkeni, Dóra Lilla; Keményfi , Róbert; DE--Bölcsészettudományi Kar
Szakdolgozatom témája a kalotaszegi és a mahdiai viseletben megjelenő gyöngyös fejviseletek. A fejdíszek részletes bemutatásán túl dolgozatom részét képezi a készítési folyamatok, valamint a viselési módok és alkalmak leírása. Az asszonyi életfordulókon keresztül ismertetem a nagylány, a menyasszonyi, valamint az újasszonyi gyöngyözött fejviseletek felvételének első és utolsó alkalmait. Az átmeneti rítusokban a fejdíszek betöltött szerepének bemutatásán belül kitértem a szokások átalakulásának, valamint a viselet változásának vizsgálatára. Dolgozatom célja emellett két egymástól távol eső hagyományos alapokon nyugvó közösség gyöngyös fejviseleteinek párhuzamba állítása és összehasonlítása.
Háború, hadifogság, újélet-egy tirpák parasztember írásbeli hagyatékának néprajzi vizsgálata
Helebrand, Emese; Lukácsné Marinka, Melinda; DE--Bölcsészettudományi Kar
Szakdolgozatomban Miholecz Mihaly élettörténetét mutatom be, aki megjárta az orosz frontot, majd hazatérését követően két év múlva hadifogságba került. A fogságot követően hazatért szüleihez, őket segítette a mezőgazdasági munkákban. Később megnősült, családot alapított. Gyermekei nevelésében a vallásnak nagy jelentőséget tulajdonított és tirpák származása révén a családi hagyományokat is igyekezett továbbadni a fiatalabb generációnak. Élettörtenete példát jelenthet mindannyiunk számára.
Nevelési értékharmónia a szülők és pedagógusok kapcsolattartásának tükrében
(2025) Lember-Major, Enikő; Engler, Ágnes; Major, Enikő; Humán tudományok doktori iskola; Bölcsészettudományi Kar::Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet
A doktori értekezés az iskolai és családi nevelésben megmutatkozó értékek átfogó vizsgálatára vállalkozik, mégpedig a pedagógusok és a szülők nevelési céljainak feltárásával és azok összevetésével, az iskola és a család kapcsolattartását mint a nevelési és oktatási célok egyeztetésének effektív metódusát fókuszba állítva. A dolgozatban nem kívánunk állást foglalni az egyházi iskolák körüli társadalmi és ideológiai vitákban; a szülői bevonódás otthoni és iskolai környezetben történő megvalósulásának bemutatására törekszünk, elsősorban a pedagógusok szemszögéből. A doktori értekezés elméleti keretét a neveléstudomány szempontjából releváns alapfogalmak – úgymint a család, az iskola, az értékek és a szülői bevonódás – rendszerbe foglalása révén kívántuk előkészíteni az empirikus elemzéseket. E fogalmak együttes, interdependens vizsgálata lehetővé tette annak feltárását, miként járul hozzá a család és az iskola egymást kiegészítő, illetve egymással összefonódó szerepe a gyermekek szocializációs folyamatához és személyiségfejlődéséhez.
A disszertáció kvantitatív kutatása a szakirodalmi háttérre és a konceptualizált fogalmakra építve a szülő–pedagógus kommunikáció, az iskolai nevelési tudatosság, a vallási háttér és az iskolatípus, valamint az értékközvetítés összefüggéseit vizsgálja. A kutatási kérdések és hipotézisek vizsgálatának célja e tényezők közötti kapcsolatok feltárása, tekintettel az állami és a református iskolák közötti különbségekre. A kvalitatív kutatás a szülő–pedagógus kapcsolattartás, a családok szocioökonómiai helyzete, a Covid19-világjárvány hatásai, valamint az iskolafenntartói különbségek összefüggéseit vizsgálja az otthoni nevelés és tanulástámogatás kontextusában.
Az empirikus kutatás alapját az Értékteremtő gyermeknevelés című, reprezentatív kérdőíves országos nagymintás kutatás (KINCS, 2020), valamint egy ehhez kapcsolódó egyéni kérdőíves kutatás, az Értékteremtő gyermeknevelés a felekezeti iskolákban elnevezésű nem reprezentatív vizsgálat képezi, az adatok feldolgozása az SPSS programmal készült. A kvantitatív módszer mellett kvalitatív módszert alkalmaztunk a MTA–Családok és Tanárok Kooperációja felméréséhez kapcsolódva, ahol összesen 37 félig strukturált, általános iskolában tanító pedagógusokkal készült interjú, az adatelemzés kézi és szoftveres (Atlas.ti23) kódolással történt.
A kutatás főbb kérdései közé tartozott, hogy a pedagógusok és szülők közötti kapcsolattartás gyakorisága és minősége miként befolyásolja az iskolai együttműködés kommunikációs hatékonyságát, illetve hogy a kommunikáció fejlesztése milyen hatással van a gyermeknevelési tudatosságra. Vizsgálta továbbá a szülők vallásossága és az iskolatípus (állami vagy református) közötti összefüggéseket a nevelési értékrendben, valamint azt is, hogy az iskola fenntartója hatással van-e a pedagógusok által közvetített értékekre. A megfogalmazott hipotézisek részben igazolódtak. Összességében elmondható, hogy kvantitatív kutatásunk eredményei szerint a rendszeres, tartalmas pedagógus–szülő kommunikáció javítja az együttműködést, bár a kezdeményezés felelősségét eltérően látják. A vallásos önbesorolás szoros kapcsolatban áll a preferált nevelési értékekkel, és a vallásos családokra jellemzőbb – mind az állami, mind a református iskolákban – a minőségi együtt töltött idő. Kvalitatív kutatásunk főbb eredményei szerint a pedagógus–szülő kommunikációt elsősorban a kapcsolattartás gyakorisága, a családok szocioökonómiai helyzete és a pandémia hatásai befolyásolják. A hátrányos helyzetű családoknál az alacsony végzettség és anyagi nehézségek akadályozzák az együttműködést és az otthoni tanulás támogatását, fenntartótól függetlenül. A pedagógusok szerint a családlátogatások, közösségi kapcsolatok és szakemberek bevonása kulcsfontosságú lenne a fejlődéshez.
A disszertáció újdonsága a pedagógusok és szülők értékpreferenciáinak és kapcsolattartási szokásainak részletes feltárása a Tiszántúli Református Egyházkerület területén lévő állami és református iskolákban, kvantitatív és kvalitatív módszerek együttes alkalmazásával. Fontos, újszerű eredményünk, hogy a pedagógus–szülő kapcsolat formális vagy informális jellege, valamint a kezdeményezésért vállalt felelősség erősen kötődik az iskola fenntartójához: az állami iskolákban a pedagógusok inkább strukturált, formális kapcsolattartást kezdeményeznek, míg az egyházi iskolákban az informális, közösségi kapcsolatok dominálnak, gyakran közös értékrendre építve.
Eredményeink rámutatnak továbbá arra az eltérésre, hogy habár a szülők vallásos önbesorolása fontos szerepet játszik a gyermekeik iskolaválasztásában és a nevelési elvek pedagógusokkal való összehangolásában, a pedagógusok mégis nagyobb eltéréseket észlelnek a szülőkhöz képest, ami a nevelési célok és a szülői önreflexió különbözőségére vezethető vissza. Szektorközi összehasonlításunk másik lényeges eredménye szerint a református iskolákban hangsúlyosabbak a közösségi és erkölcsi értékek, míg az állami iskolák szülei inkább a gyakorlati, egyéni készségek fejlesztésére helyezik a hangsúlyt, ami a szülők értékválasztásait és a formális tanterven túli nevelési célokat tükrözi.
A disszertáció újszerű eredménye arra mutat rá, hogy a református iskolákba nem csak vallásos szülők íratják gyermekeiket: egy olyan szülői csoport is jelen van, akik nem vallásosnak vallják magukat, de mégis egyházi iskolát választanak, elsősorban az általuk fontosnak tartott erkölcsi és társadalmi értékek miatt, s mindez erősen befolyásolja a szülők és pedagógusok együttműködését. A disszertáció további újdonságát két saját kidolgozású, elméleti és empirikus eredményeken alapuló interpretációs keretrendszer adja: az egyik a szülői bevonódás fogalmi meghatározásainak hazai és nemzetközi értelmezéseit rendszerezi, a másik pedig a szülői attitűdök klasszikus és modern típusait foglalja össze az otthoni és iskolai bevonódás hátterében, elősegítve a nevelési gyakorlatok átfogóbb megértését. Az eredmények új nevelési modellek fejlesztését támogatják, és javasolják a képzések bővítését pedagógusok, szülők és hallgatók számára.
A kutatás limitációi közé tartozik, hogy egyrészt a pedagógusok dupla szűrője nem mindig ad teljes képet, másrészt befolyásolhatja az eredményeket az iskola fenntartói múltja. A kutatás mérvadó akadálya, hogy a Tiszántúli Egyházkerület területén található református iskolákat vizsgáltuk, így az eredmények kizárólag erre a körre érvényesek a pedagógus–szülő kapcsolattartás, otthoni nevelés és értékpreferenciák terén.
A nők kulturális öröksége a digitális térben: gyűjteményi koncepció
Rózsa, Zoé Eszter; Szabó, Henriett; DE--Bölcsészettudományi Kar
A dolgozat egy transzdiszciplináris szemléletben kidolgozott projekttervet mutat be, amely egy digitális és interaktív gyűjteményi adatbázis élő archívumként való koncepcióját vázolja. A cél a magyarországi és határon túli magyar, valamint diaszpórában élő nők és női közösségek szellemi és tárgyi örökségének korszerű, inkluzív megőrzése és bemutatása.
„Az örökséget visszük tovább…” Őrállók a végeken kiállítás forgatókönyve
Ősz , Attila; Szabó, Henriett; DE--Bölcsészettudományi Kar
Sokan feltették a kérdés, hogy miért éppen a távoli zalai reformátusokat választottam a szakdolgozatom tárgyaként. A sok szervezés, hosszú utazások és a költségek ellenére mindvégig nagy lelkesedéssel kutattam és dolgoztam fel a gyűjtött anyagot. Nem bántam meg, hogy a göcseji reformátusokat kerestem meg. Felvettem a kapcsolatot Petró József lelkipásztorral, valamint megkerestem telefonon dr. Kulcsár Bálint főlevéltárost, hogy segítsenek a kutatásom elindításában. A göcseji közösség valamennyi tagja nagy-nagy szeretettel fogadott, annak ellenére, hogy nem kértem tőlük kevesebbet, mint hogy beszéljenek magukról, családjukról és a gyülekezetükről. Nem könnyű megnyílni egy idegen előtt, de a göcseji emberek mindvégig biztosítottak bizalmukról, segítőkészségükről és vendégszeretetükről.
Mivel eddig nem végeztem hasonló terepmunkát, kevés tapasztalattal, de annál alaposabb előkészülettel és izgalommal indultam el Zalába. Olvastam Göcsej természet- és gazdaságföldrajzáról, térképen sokszor bejártam a kistáj „szegeit”. Tanulmányoztam a gyülekezetek történetét és Csikesz Sándor örökségmegőrző munkásságát. Ezenfelül a két világháború közötti egyházi és világi vonalon egyaránt tetten érhető trendeket és törekvéseket is próbáltam megismerni és megérteni. Az 1930-as évek történelmi és politikatörténeti összefüggései mindvégig érdekeltek, de leginkább az egyéni és a mikrotörténetek keltették fel az érdeklődésemet, amelyek ugyan csekély hatással voltak a nagyobb folyamatokra, de az egyén sorsát nagymértékben befolyásolták. A szemléletmód, hogy a kis közösségek, a családok és az azokat alkotó egyes emberek sorsa végig az érdeklődésem középpontján állt, arról a szakdolgozat tartalma és karaktere tanúskodik. Vallásszociológiai kérdések is felmerülhetnek a látogatóban, hogy például mi lesz az egyházzal, mi lesz a református gyülekezetekkel, amikor a ma tapasztalható negatív folyamatok a szemünk előtt mennek végbe?
Bízom abban, hogy sikerült felvázolni egy olyan fotókiállítás koncepcióját, és annak konkrét megvalósítási terveit, amit akár fél éven belül el lehet kezdeni megvalósítani. A kiállítás-forgatókönyv tartalmazza a teljes műtárgylistát, a beszerzendő anyagok és eszközök lajstromát, a költségvetést, az adminisztrációs feladatok egész sorát, és a teljes – látványtervekkel illusztrált – szövegkönyvet. Jóleső érzés volt az megtapasztalni, hogy a forrásközösség tagjai, de akár a munkatársaim is szeretnék, hogy az „Őrállók a végeken” fotókiállítás valamilyen formában megvalósuljon.