DEA
Üdvözöljük az intézményi repozitóriumunk oldalán!
A Debreceni Egyetem elektronikus Archívuma (DEA) a Debreceni Egyetemen születő dokumentumok digitális tárhelye. Az archívumban különböző gyűjteményekben tároljuk a tudományos publikációkat, hallgatói dolgozatokat, oktatási anyagokat, média tartalmakat és digitalizált dokumentumokat. Az Open Access elvein felépülő repozitóriumban a hozzáférés több szinten valósul meg: a dokumentumok egy része bárhol szabadon hozzáférhető, míg mások kizárólag a Debreceni Egyetem számítógépein vagy zárt hálózaton keresztül érhetők el.
Kiemelt kategóriák a DEA-ban
Digitális Könyvtár
A DEENK által digitalizált kulturális örökségnek és egyetemtörténeti dokumentumoknak, a Debreceni Egyetemi Kiadó gyűjteményeinek, az egyetemi és helyi vonatkozású folyóiratoknak digitális archívuma.
Hallgatói dolgozatok
A Debreceni Egyetem karain végzett hallgatók szakdolgozatainak, diplomamunkáinak gyűjteménye. A tételek a kari határozatok értelmében Egyetemi IP-ről megtekinthetők.
PhD dolgozatok
A Debreceni Egyetem doktorjelöltjei által feltöltött doktori tézisfüzetek és disszertációk gyűjteménye, amelyeket a DEENK a doktori iskolákra vonatkozó országos és helyi hatályos rendelkezések szerint nyílt hozzáféréssel tesz közzé.
Publikációk
A Debreceni Egyetem kutatóinak közleményei, amelyek alapvetően zárt hozzáférésű dokumentumok, de a DEENK a kiadói és a szerzői jogok betartásával a tételeket szabadon hozzáférhetővé teszi.
Legfrissebbek betöltések
Az olimpiai státusz gazdasági hatásai a magyar karate sportág finanszírozására
Bazsánt-Blaskó, Bianka; Balogh, Renátó; DE--Gazdaságtudományi Kar
A dolgozat célja a magyar karate sportág finanszírozási szerkezetének vizsgálata az olimpiai státusz változásainak tükrében, a 2014 és 2024 közötti időszak adatainak elemzésével. A kutatás három fő időszakot különít el: az olimpiai programba kerülés előtti, a tokiói olimpiai szereplés alatti, valamint az azt követő periódust. A vizsgálat szekunder (pénzügyi dokumentumelemzés) és primer (szakértői interjú) módszerek kombinációjára épül, amely lehetővé tette a kvantitatív adatok és a kvalitatív tapasztalatok összevetését. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy az olimpiai státusz jelentős forrásnövekedést és presztízst hozott a sportág számára, azonban a támogatási rendszer erősen függ az állami finanszírozástól. A sportág piaci és szponzori bevételei elenyészőek maradtak, ami hosszú távon kockázatot jelent a fenntarthatóság szempontjából. A kutatás alapján a karate jövőbeli stabilitása a bevételi források diverzifikálásával, a tudatos sportmarketinggel és az utánpótlás-nevelés további erősítésével biztosítható. A dolgozat eredményei hozzájárulnak a magyar sportfinanszírozás rendszerének mélyebb megértéséhez és a nem olimpiai sportágak stratégiai tervezéséhez.
Az elmúlt 6 év fejlesztései, gazdasági és szakmai szempontból a Hajdúszoboszlói Sportegyesületnél
Tóth, Vivien; Bácsné Bába, Éva; DE--Gazdaságtudományi Kar
Diplomadolgozatom fő témájának a Hajdúszoboszlói Sportegyesület elmúlt hat évben megvalósított fejlesztéseit választottam, amelyeket gazdasági és szakmai szempontból vizsgáltam.
A választásom, azért esett erre a témára, mert alapképzésem során a Hajdúszoboszlói Sportegyesületnél töltött szakmai gyakorlatom lehetőséget adott arra, hogy átfogó képet kapjak a szervezet működéséről, betekintést nyerjek a mindennapi folyamatokba, és közvetlen tapasztalatokat szerezzek a sportegyesület gazdasági és szakmai tevékenységeiről. Ezek az élmények megerősítették bennem azt a meggyőződést, hogy a dolgozat elemzését könnyebb és értékesebb lesz egy olyan egyesületen elvégezni, ahol már gyakornokként aktívan részt vettem a munkában.Elsőként a témakörömhöz kapcsolódó magyar és angol nyelvű szakirodalmakat és folyóiratokat tanulmányoztam. A rendelkezésemre álló szakirodalmi és tudományos források alapján a dolgozatomban részletesen foglalkoztam a sportról, mint üzleti tevékenységről, áttekintettem a sportfinanszírozás különböző formáit, kiemelve a TAO-támogatás szerepét. Ez lehetővé tette, hogy átfogó képet kapjak a sport gazdasági aspektusairól, és megalapozzam a Hajdúszoboszlói Sportegyesület elemzését a későbbi fejezetekben. A szakirodalmi áttekintést követően a Hajdúszoboszlói Sportegyesület és a Hajdúszoboszlói Sportfejlesztő Nonprofit Kft. éves beszámolóit elemeztem hat évre visszamenőleg. Ahhoz, hogy a hipotéziseimet megfelelően alá tudjam támasztani interjút készítettem a Hajdúszoboszlói Sportegyesület ügyintézőjével.
Kosárlabdázók mentális és fizikai állapota a szezon különböző szakaszaiban
Gáspár , Mátyás; Pfau, Christa Sára; DE--Gazdaságtudományi Kar
A sportolók mentális egészsége és annak karbantartása kardinális téma az utóbbi néhány évben legyen szó csapat vagy egyéni sportágakról. A sportolók emberi mivoltának figyelembevételével és gondozásával egyenesen arányosan javul a versenyeken, mérkőzéseken mutatott teljesítményük. A pihenőidő optimális megtartása és annak teljes mértékű kihasználása nem csak testileg, de szellemileg is nagyban segíti a sportolók életét és teljesítményét. A kutatás alapján több olyan javaslat is megfogalmazható, amelyek a sportolók fizikai és mentális jóllétének, valamint a teljesítmény fenntarthatóságának javítását szolgálhatják. A mentális felkészítésnek és a pszichológiai tréningeknek az edzésprogram szerves részét kell képezniük. Az önszabályozás, a stresszkezelés, az érzelmi tudatosság és a koncentráció fejlesztése nem választható el a fizikai felkészüléstől. A rendszeres sportpszichológiai konzultáció és csoportos foglalkozás csökkentheti a szorongást, javíthatja a motivációt és elősegítheti a regenerációt.
A speciális étrendek és a sport kapcsolata
Angyal, Judit Katalin; Szalánczi-Bartha, Éva Judit; DE--Gazdaságtudományi Kar
A szakdolgozat a speciális étrendek és a sport kapcsolatát vizsgálja, különös tekintettel a modern táplálkozási trendekre. Napjainkban egyre több sportoló választ alternatív étrendi formákat különféle egészségügyi, etikai vagy teljesítményfokozási célokból. Fontos kérdés, hogy ezek az étrendek milyen hatással vannak a szervezet működésére és a sporteredményekre. Középpontba kerülnek azok az étrendi irányzatok, például a vegetáriánus, vegán, gluténmentes és ketogén étrend, amelyek napjainkban egyre népszerűbbek a sportolók körében. A dolgozat elemzi, hogyan befolyásolják ezek a táplálkozási formák a fizikai teljesítményt, regenerációt és egészséget. A kutatás kérdőíves felmérésen alapul, amely a sportolók étrendi szokásait és tapasztalatait térképezi fel. A dolgozat gyakorlati javaslatokat is megfogalmaz az étrendek tudatos megválasztásához.
A magyar és nemzetközi labdarúgócsapatok gazdasági helyzetének elemzése
Bara, Martin; Ráthonyi, Gergely Gábor; DE--Gazdaságtudományi Kar
A szakdolgozat célja a magyar és a nemzetközi labdarúgócsapatok gazdasági helyzetének összehasonlító elemzése, különös tekintettel a bevételi források szerkezetére és a pénzügyi működés hatékonyságára. A dolgozat bemutatja a futballpiac főbb bevételi elemeit, mint a médiajogokból, szponzorációból és jegyeladásból származó bevételek, valamint ezek arányát a klubok költségvetésében. Kiemelt figyelmet kap a magyar klubok gazdasági modellje és fenntarthatósága az európai élvonalbeli csapatokhoz viszonyítva. Az elemzés során statisztikai adatok, pénzügyi kimutatások és iparági jelentések kerültek feldolgozásra. A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy a magyar klubok jelentős mértékben függnek az állami támogatásoktól, míg a nemzetközi csapatok esetében a piaci alapú bevételek dominálnak. A dolgozat záró részében javaslatok olvashatók a magyar labdarúgás pénzügyi stabilitásának és versenyképességének javítására.
A tánc sportként való megítélésének komplex elemzése
Somi, Imre Miksa; Molnár, Anikó; DE--Gazdaságtudományi Kar
A szakirodalmi áttekintésben ismertetem a sportot különböző aspektusaiból, történetileg az alapjaitól egészen a mai modern felfogásáig. Átfogó képet alkotok
a táncról, mint sportról annak történeti részei mentén végig haladva. A kutatásom módszeréül választott interjúkban és netnográfiai kutatásban szemléltetem az eredményeket. A kiválasztott interjúalanyokkal mélyinterjú készült. A netnográfiai kutatás magyar és nemzetközi közösségi média kommentek felhasználásával statisztikai elemzést és egy
komplex értékelést tartalmaz. Bizonyítva azt, hogy a tánc létjogosult a sport világában. A végkövetkeztetésemben pedig megerősítem a kapott eredményekkel, érvekkel és javaslatokkal dolgozatom alapállítását.
A közösségi média szerepe az NBA-ben
Sólyom , Bence; Pfau, Christa Sára; DE--Gazdaságtudományi Kar
A diplomadolgozat az NBA és a közösségi média kapcsolatát, és annak hatását mutatja be. Primer és szekunder kutatást végeztem, hogy minél átfogóbb és frissebb adatokkal tudja szolgálni. Mélyebb betekintést próbálok nyújtani az amerikai sportmodellre jellemző szabályozásokra. Emellett a közösségi média hatását általánosan. Majd az NBA-ben szereplő csapatok és játékosokra kisarkítva mutatom be. Milyen értékekkel bírnak az egyes játékosok és ez milyen hatással vannak a csapatok működésére. Összességében tehát a közvetlen hatását vizsgálom a közösségi médiának.
A debreceni wellness-turizmus
Kovács, Emese; Müller, Anetta Éva; DE--Gazdaságtudományi Kar
A dolgozat a debreceni wellness-turizmust mutatja be. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon a hazai wellness-turizmus jelenlegi helyzetéről. Központi célkitűzés, hogy bemutassa, hogyan járul hozzá a wellness-turizmus Debrecen turisztikai vonzerejének növekedéséhez. Továbbá megismerjük a város wellness-turisztikai minőségét és kínálatát. A dolgozat ezek mellett különös figyelmet fordít a város fürdőire és szállodáira. A diplomadolgozat során bemutatásra kerülnek a vendégek legfőbb jellemzői, illetve, hogy milyen szempontok miatt választják úticélként a debreceni wellnesskomplexumot.
A magyar judo sportolók attitűdvizsgálata
Pusztai, Botond; Molnár, Anikó; DE--Gazdaságtudományi Kar
Szakdolgozatomban a magyar judo sportolók attitűdjét vizsgáltam. Azt, hogy a judo társadalom hogyan viszonyul ehhez a sportághoz. Hogyan lehetne népszerűsíteni a cselgáncsot Magyarországon. Valamint, hogy a jelenlegi sportolóknak mi a motivációja/célja ebben a sportban. Kutattam azt is, hogy melyik korcsoportban a legnépszerűbb ez a sportág. Továbbá megvizsgáltam, hogy követnek-e és ha igen milyen platformokon judoval kapcsolatos híreket, történéseket.
Generációk életmódja egy hegyközi faluban
Farkas, Erika; Szabados, György Norbert; DE--Gazdaságtudományi Kar
Dolgozatom témája a generációk életmódja egy hegyközi faluban. A vizsgált település Hegyközszáldobágy, ahová én is születtem, és itt is lakom. Vizsgálatom célja az volt, hogy felmérjem a különböző generációk életmódját, azt összehasonlítsam egymással és ezáltal képet kapjak arról, mi változott, a fiatalokban milyen módon lehetne felébreszteni a kiváncsiságot a hagyományok, szokások iránt. Ezzel kapcsolatban készítettem interjút a generációk képviselőivel.
Egészséginformatika – egészséges életmódot támogató IT megoldások a mindennapi sportban
Majoros, Gordon; Ráthonyi, Gergely Gábor; DE--Gazdaságtudományi Kar
A szakdolgozat az egészséginformatika és a mindennapi sport kapcsolatát vizsgálja, különös tekintettel azokra a digitális megoldásokra, amelyek segítik az egészséges életmód fenntartását. A kutatás célja annak feltárása, hogy az okosórák, fitneszalkalmazások és táplálkozási applikációk mennyire váltak a sportolás részévé, és milyen hatással vannak a motivációra, a rendszerességre és a tudatos életmódra. A szakirodalmi áttekintés bemutatja a sport társadalmi és egészségügyi szerepét, valamint a technológiai fejlődés sportban betöltött funkcióit. A primer kutatás egy online kérdőívre épült és az eredmények szerint a digitális eszközök használata növeli a sportolási kedvet és az aktivitást, ugyanakkor a táplálkozási applikációk inkább kiegészítő, mint meghatározó szerepet töltenek be. Összességében a dolgozat arra a következtetésre jut, hogy a technológia jelentős segítséget nyújt a sportolásban és az egészségtudatosság kialakításában, de a valódi eredményekhez elengedhetetlen a felhasználók tudatos és mértékletes hozzáállása.
Fenntarthatóság a sportturizmusban
Alföldi, László; Müller, Anetta Éva; DE--Gazdaságtudományi Kar
A dolgozat bevezetője a sportturizmus és a fenntarthatóság kapcsolatának aktualitását, valamint a kutatás célját és kérdéseit, továbbá a kapcsolódó feladatokat ismerteti. Ezt követi a szakirodalmi áttekintés, ami a fenntarthatóság elméleti alapjait, a sportturizmus fogalmát és jelentőségét, valamint a környezeti, gazdasági és társadalmi dimenziók szerepét érinti a sportesemények szervezésével összefüggően. A kutatási módszertan leírja, hogy a vizsgálat kérdőíves módszerrel és kvantitatív adatgyűjtéssel valósult meg, és az elemzés során khi-négyzet próbát, t-próbát és ANOVA-t alkalmaztam a demográfiai tényezők, illetve az attitűdök összefüggéseinek feltárása érdekében. Az eredmények és értékelésük fejezetben bemutatom a kérdőíves kutatás statisztikai eredményeit, a sportturisták fenntarthatósággal kapcsolatos attitűdjeit, valamint az ezekre ható demográfiai tényezőket. A következtetések és javaslatok fejezetben összegzem a kutatás fő megállapításait, bemutatom a fenntarthatósági attitűdök és a demográfiai tényezők közötti összefüggéseket, valamint gyakorlati javaslatokat fogalmazok meg a sportturizmus fenntarthatóbb megvalósítását szem előtt tartva.
Mennyit ér egy e-sport néző? A szponzorációs piac vizsgálata a magyar e-sport közösség körében
Fodor, Ferenc Andor; Ráthonyi , Gergely Gábor; DE--Gazdaságtudományi Kar
Jelen dolgozat célja, hogy feltárja, mennyit ér egy e-sport néző a szponzorációs piac szempontjából a magyar közösségben. A kutatás fókuszában az áll, hogy miként mérhető a nézői érték, milyen tényezők befolyásolják azt, és mennyiben hasonlít vagy tér el a nemzetközi trendektől. A dolgozat első része szakirodalmi áttekintést nyújt az e-sport iparágáról, a nézői érték fogalmáról és a szponzoráció sajátosságairól, majd bemutatja a kutatási módszertant, az eredményeket és azok elemzését. A dolgozat végül következtetéseket és javaslatokat fogalmaz meg a magyar e-sport szponzorációs piac számára.
A labdarúgás gazdasági megközelítése – A PL és a La Liga ligaszintű és klubszintű elemzése 2023/24-es szezon alapján
Drotár, Márk György; Ráthonyi , Gergely Gábor; DE--Gazdaságtudományi Kar
A szakdolgozat az angol Premier League és a spanyol La Liga 2023/24-es idényének gazdasági összehasonlítását végzi ligai és klubszinten. A kutatás szekunder adatokra épül: a pénzügyi beszámolókat és ligastatisztikákat egységes pénznemre hozva, a bevételeket a közvetítési, kereskedelmi és mérkőzésnapi pillérek szerint rendezi. A ligák profilját koncentrációs mutatókkal és működési indikátorokkal (pl. bérhányad, EBITDA, eladósodottság) értékelem, majd két esettanulmány – a Real Madrid és a Manchester City – segítségével klubszinten is bemutatom a mintázatokat. Eredményeim szerint a Premier League nagyobb bevételi tömeggel és erősebb TV-függéssel működik, míg a La Liga bevételi szerkezete kiegyensúlyozottabb. Klubszinten a Real Madridnál a stadionfejlesztés nyomán kiemelkedő a meccsnapi komponens, a Manchester Citynél pedig a kereskedelmi láb a legerősebb. Következtetésem, hogy a PL magasabb bevételi plafonja tágabb bér- és beruházási mozgásteret ad, ugyanakkor nagyobb kitettséget is jelent a közvetítési piac ciklusainak; a La Liga diverzebb mixe mérsékelheti ezt a kockázatot. A két kiemelt klub bevételi profilja jól tükrözi ligáik üzleti logikáját és szabályozási környezetét.
A mérési paraméterek és az elválasztó közeg összetételének hatása a nátrium – dodecil - szulfát kapilláris gélelektroforézisre terápiás fehérjék elválasztása során
(2025) Filep, Csenge Boróka; Guttman, András; Filep , Csenge Boróka; Molekuláris orvostudomány doktori iskola; Általános Orvostudományi Kar
A 10 napjainkban legnagyobb piaci aránnyal rendelkező gyógyszeripari termék közül nyolc
valamilyen bioterápiás fehérjekészítmény. Az optimalizált kezelés érdekében a hagyományos
kis molekulatömegű gyógyszeres terápiák kiegészíthetők vagy helyettesíthetők terápiás
fehérjékkel, mint például monoklonális antitestek és fúziós fehérjék, a hematológiai és
szolidtumorok, valamint autoimmun és gyulladásos betegségek kezelése esetében. Ezen
gyógyszerként alkalmazott fehérjéknek a jellemzése rendkívüli kihívások elé állítja a
gyógyszeripart, a terápiás fehérjék tisztaságának ellenőrzése, illetve az esetleges szerkezeti
eltérések felderítése fontos a minőségellenőrzés szempontjából. A biológiai eredetű
gyógyszerkészítmények karakterizálása során a kapilláris elektroforézis (CE) különféle
elválasztási módjait rutinszerűen alkalmazzák a minőségellenőrzés során és a fehérje méret és
töltés heterogenitásának felmérésére a gyógyszeriparban.
A kapilláris gélelektroforézis (CGE) lehetővé teszi a poliionos makromolekulák
hidrodinamikai térfogatuk szerinti elválasztását. Kezdetben térhálósított poliakrilamid géleket
alkalmaztak a fehérjék méret szerinti elválasztására, melyeket később felváltottak a hidrofil
lineáris polimer mátrixok. Manapság a gyógyszeriparban többnyire borát ionnal reverzibilisen
térhálósított dextrán gélt alkalmaznak fehérjék nagy felbontású, méret szerinti elválasztására,
mely szabvány módszernek is tekinthető.
A bioterápiás fehérjék növekvő száma miatt, egyre nagyobb szükség van a jobb elválasztási
technikákra, melyek például alkalmasak a nagymértékben glikozilált fehérjék jellemzésére is.
A nátrium-dodecil-szulfát kapilláris gélelektroforézis (SDS-CGE), mely napjainkban
tetrahidroxyborát ionnal reverzibilisen térhálósított dextrán mátrixot alkalmaz elválasztó
közegként, egy nagy hatékonyságú bioanalitikai módszer, gyors elemzési idővel és kis
mennyiségű mintaigénnyel, így kiválóan alkalmazható terápiás fehérjék hatékony
jellemzésére.
Célom a módszer optimalizálása a hatékonyabb elválasztás érdekében, többek között annak
vizsgálatára, hogy a mérési paraméterek (pl. hőmérséklet) és az elválasztó közeg összetétele
(pl. bórsav, dextrán koncentráció), hogyan hat a terápiás fehérjék kvalitatív analízisére.
Munkám során a dextrán-borát keresztkötés mechanizmusának vizsgálata különös hangsúlyt
kapott. A monomer (dextrán) és a térhálósító (borát) koncentráció változás hatását
tanulmányoztam fehérje standardok és antitest minták SDS-CGE elválasztása esetén. A háttér
elektrolitok esetében meghatároztam az elválasztás szempontjából fontos fizikai és
elektrokinetikus paramétereket, mint például a viszkozitást és az elektroozmotikus áramlást.
A migrációs tulajdonságok behatóbb tanulmányozásához a Ferguson módszert alkalmaztam,
mely segíthet a megfelelő összetételű gélt kiválasztani egy adott fehérjekeverék minta
esetében. A kapott elektroferogramokat úgy értékeltem ki, hogy részletes információt nyerjek
az elválasztások teljesítményét illetően, mint például elméleti tányérszám, felbontás és
szelektivitási tényező meghatározása. Vizsgáltam a fehérjék hőmérsékletfüggő migrációját az
elválasztások aktiválási energia igényének meghatározása, illetve a felbontás optimalizálása
érdekében. Az adott gélrendszerben feltárásra került az aktiválási energia és a molekulatömeg
közötti összefüggés, illetve az SDS-fehérje komplex mobilitása és a molekulatömeg közötti
összefüggés.
Dolgozatom célja bemutatni 1) a terápiás fehérjék kapilláris gélelektroforézissel történő
analízise során a mérési paraméterek optimalizálása hatékonyabb elválasztást eredményezhet,
és számos új típusú glikoprotein esetében nélkülözhetetlen, valamint, hogy 2) a dextrán-borát
gél-puffer rendszer tulajdonságainak feltárása, az összetétel változtatásának
tanulmányozásával lehetővé teszi az elválasztás mechanizmusának mélyebb megismerését, így
segítve a glikoproteinek elválasztása során felmerülő kihívások kezelését.
Fogorvosi rendelő fűtési és hűtési rendszer tervezése fan-coil alkalmazásával
Török , Dániel; L. Szabó, Gábor; DE--Műszaki Kar
A dolgozat célja egy fogorvosi rendelő korszerű és gazdaságosan üzemeltethető hűtési–fűtési rendszerének megtervezése volt, az épület hőtechnikai adottságainak és komfortkövetelményeinek figyelembevételével. Az épületszerkezetek elemzése után helyiségenként meghatároztam a hőszükségletet és a nyári hőterhelést, valamint figyelembe vettem a rendelőre vonatkozó levegőminőségi és akusztikai előírásokat. A két- és négycsöves fan-coil rendszerek összehasonlítása alapján a négycsöves kialakítás bizonyult megfelelőnek a helyiségenkénti hőmérsékletszabályozási igények miatt. Hőtermelőként hőszivattyú és kondenzációs gázkazán kombinációját alkalmaztam, amely biztosítja a hatékony hűtési, HMV- és fűtési üzemet. A rendszertervezés során kiválasztottam a fan-coil készülékeket, ellenőriztem zaj- és huzathatásukat, megterveztem az elosztóhálózatot, illetve a szükséges radiátoros fűtési köröket. Fejlesztési javaslatként elektrofilteres szűrés, alacsonyabb GWP-jű hűtőközeg alkalmazása és a hőmérsékletszintek optimalizálása szerepel.
Fémipari megmunkáló üzem légtechnikai rendszerének fejlesztése
Biró, Bence Szabolcs; Kostyák, Attila; DE--Műszaki Kar
Napjainkban a növekvő energiaárak és a globális hőmérséklet-emelkedés miatt elengedhetetlen az energiahatékony és gazdaságos megoldások előtérbe helyezése. Mivel az épületek energiafelhasználásában a légtechnikai rendszerek, különösen a hűtési folyamatok igen jelentős szerepet töltenek be, kiemelt hangsúlyt kell fektetni e szakágak gondos tervezésére. A bemutatott dolgozat célja az ipari létesítményekkel szemben támasztott követelmények bemutatása, majd egy konkrét légtechnikai korszerűsítési terv kidolgozása. Ezeknek a tereknek a gépészeti tervezése alapvetően eltér a hagyományos komfortterektől, mivel a gyártás jellege jelentős hőterheléssel jár. A tervezés során kritikus szempont, hogy a rendszer garantálja a dolgozók megfelelő komfortszintjét, miközben minden technológiai igényt is kielégít a termelés optimális működéséhez. A munka alapvetően egy mérés és egy tervezés szekcióból épül fel, az utóbbi egy kelet-magyarországi autóalkatrész-gyártó cég csarnokának légtechnikai korszerűsítésére fókuszál. A tervezés fő problémaköre a jelentős hőfejlődéssel járó gyártási technológia volt, amire megoldást kerestek. A végső cél az volt, hogy egy olyan tervet alkossanak, amely több ütemben valósítható meg, és nyitva hagyja a kaput a jövőbeli bővítések számára is.
Panzió komplex tervezése
Birta , Ákos Márk; Szodrai , Ferenc; DE--Műszaki Kar
Dolgozatom egy háromszintes panzió komplex tervezése, mely magában foglalja a fűtés, hidegvíz, melegvíz, csatorna, gázellátás és égéstermék elvezetési rendszerének tervezését. Bemutattam az épületet, szemügyre vettem az épület rétegrendjeit, hőtechnikai adatait, fűtési lehetőségeket, mind hőtermelői, mind hőleadói szempontból. Hőtermelői részről mérlegeltem az alternatív hőtermelőkkel szemben és végül a kondenzációs gázkazán mellett döntöttem.
Irodaépület fűtési és hűtési rendszerének tervezése
Balc, Dávid Csaba; Hámori, Sándor; DE--Műszaki Kar
A szakdolgozatomban egy meglévő irodaépület hűtési és fűtési rendszerét terveztem meg, valamint összehasonlítottam az épület felújítás előtti energetikai tulajdonságait a felújítás utáni tulajdonságaival. Első lépésben kiszámoltam az épület hőveszteségét. A számítás során azt állapítottam meg, hogy az épület jelentős hőveszteséggel rendelkezik. Ennek tudatában az épületen egy energetikai korszerűsítést végeztem el, hogy csökkentsem az épület hőveszteségét. Ennek hatására az épület hővesztesége jelentősen csökkent és ezzel párhuzamosan elvégeztem egy hőterhelés számítást is.
Ezután elkezdtem megtervezni a létesítmény épületgépészeti rendszerét. Kiválasztottam a hőtermelőt, fogyasztókat és gépházi szerelvényeket és elkészítettem a kiviteli terveket.
Hagyományos vagy precíziós talajművelés? Technológiai összehasonlítás a kukorica termesztésén keresztül
Tiar, Rajmund; Tamás, András; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
A kukorica (Zea mays) a világ egyik legfontosabb szántóföldi növénye, amely eredetileg az amerikai kontinensről származik, ma azonban globális jelentőségű az élelmiszer-, takarmány- és ipari nyersanyagellátásban. Népszerűsége magas terméspotenciáljának, alkalmazkodóképességének és sokoldalú felhasználhatóságának köszönhető. A világ gabonatermelésében a búzával és a rizzsel együtt a három legnagyobb mennyiségben termesztett növény közé tartozik, Magyarországon évente mintegy 1–1,2 millió hektáron vetik. A kukorica a hazai takarmányozás alapvető eleme, a baromfi-, sertés- és szarvasmarha-tenyésztésben fontos fehérje- és energiaforrás, miközben ipari feldolgozása révén keményítő, bioetanol és glükózszirup előállítására is alkalmas. A növekvő élelmiszerigények miatt kiemelt fontosságú a magas terméshozamot biztosító, fenntartható termesztés, amelyben a precíziós gazdálkodás növeli a termésbiztonságot, csökkenti a környezeti terhelést és javítja a gazdaságosságot.
A kukorica egylaki, váltivarú növény, hímvirágzata (címer) a hajtás csúcsán, nővirágzata (cső) a levelek hónaljában fejlődik. Gyökérzete bojtos, elsődleges és járulékos gyökerekből áll, amelyek akár 200 cm mélyre is hatolnak, a szár hengeres, tömött, lédús, a levelek váltakozó állásúak. A csövek hossza 2,5–50 cm között változik, szemtermése 300–1100 szem lehet, amelynek mintegy 65%-a keményítő, 7–9%-a nyersfehérje, 3–5%-a olaj, 1,4%-a cukor és 2% nyersrost.
A kukorica a talajt tekintve igényes, legjobb termést a mélyrétegű, humuszban és tápanyagban gazdag, jól vízgazdálkodó talajokon adja. Magyarországon a csernozjom talajok ideálisak, mivel a mély gyökérzet segíti a vízkészlet hasznosítását aszályos időszakokban. A hagyományos forgatásos szántás javítja a talaj vízbefogadó képességét, de energiaigényes és hosszú távon ronthatja a talajszerkezetet. A lazításos és sávos művelés modernebb alternatívák: a sávos művelésnél a talajt csak a sorok mentén lazítják, így a gyökérágy optimális, miközben a talajtakarás védi a talajt az eróziótól és kiszáradástól.
A vetés lehet kézi vagy gépi, de a precíziós technológiák a vetés minőségét, tőtávolságát és mélységét a talaj- és területadatokhoz igazítják, növelve a hozamot és a gazdaságosságot. A talajfelmérések — a hagyományos mintavételezéstől a drónos szkennelésig — részletes képet adnak a talaj szerkezetéről, tápanyagszintjéről és vízgazdálkodásáról, ami lehetővé teszi a helyspecifikus tápanyag- és vízpótlást, csökkentve a környezeti terhelést.
A Debreceni Egyetem Látókép Kísérleti Állomásán 2015–2024 között én három kukorica hibridet és három talajművelési módot vizsgáltam, különböző tőszám- és tápanyagszintekkel. A lazított alapművelés adta a legmagasabb átlagtermést (9,24 t/ha), az őszi szántás 8,82 t/ha-t, a precíziós sávos művelés 8,17 t/ha-t. A tápanyagutánpótlás számomra jelentősen növelte a hozamot: a 160 kg N + PK kezelés 10,75 t/ha átlagot eredményezett, míg a kontroll csupán 6,01 t/ha-t. A tőszám hatása nem volt szignifikáns, de száraz évjáratokban az alacsonyabb tőszám kedvezőbbnek bizonyult. Az évjárat számomra mindig is kiemelten fontos tényező volt, különösen a csapadék mennyisége és eloszlása révén.
Bár a precíziós sávos művelés átlagosan 7,4%-kal alacsonyabb hozamot adott a hagyományos szántáshoz képest, számomra az energiafelhasználása 36,5–37,6%-kal csökkent, miközben mérsékli a CO₂-kibocsátást, az üzemanyag-felhasználást és a tápanyag kimosódását. Összességében azt tapasztaltam, hogy a kukoricatermesztés hatékonysága, energiafelhasználása és fenntarthatósága szorosan összefügg a talajműveléssel, a tápanyagellátással és a precíziós technológiák alkalmazásával, amelyek rövid távon kisebb, hosszú távon fenntartható és gazdaságilag kedvező hozamot biztosítanak.