A veleszületett immunrendszer genetikai variánsainak szerepe a haematopoetikus őssejt-transzplantáció kimenetelében

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A veleszületett immunrendszerben szerepet játszó természetes ölısejtek (NK sejtek) haematopoetikus ıssejt-transzplantációs kezelést (HSCT) követı citotoxikus hatása intenzíven kutatott terület. Az NK sejtek citolitikus aktivitását többek között a felszínükön kifejezıdı killer cell immunglobulin–like receptor (KIR) családba tartozó membrán receptorok, és a célsejtek felszínén lévı MHC I osztályba tartozó molekulák közötti kölcsönhatások szabályozzák. A KIR-mediált célsejt felismerésben a HLA-C és HLA-B antigének kulcsfontosságú szerepet töltenek be, azáltal hogy a receptorok ligandjául szolgálnak, és ezzel befolyásolják az NK sejtek aktiváló és gátló funkcióit. Célkitőzésünk volt a HSCT kezelésben részesült, myeloid rendellenességben szenvedı betegek, egészséges testvér, valamint nem rokon donorainak KIR genotipizálása multiplex allélspecifikus polimeráz láncreakcióval. Vizsgálni kívántuk továbbá KIR gének és az általuk kialakított haplotípusok gyakoriságát a magyarországi populációban. Ezt követıen célul tőztük ki a donorokban azonosított KIR gének és a betegben jelenlévı HLA antigének közötti összefüggés vizsgálatát a HSCT kimenetele – összesített, (OS) illetve betegségmentes túlélés (DFS) - szempontjából. A vizsgált magyarországi popouláció KIR genotípus ereményei hasonlóak más kaukázusi populációkban kapott eredményekkel. A myeloid sejtvonalat érintı malignus betegségben szenvedı 249 betegnél és HSCT donoránál azonosított KIR gének jelenlétét, illetve hiányát, és ezt követıen a recipiensekben jelenlévı HLA ligandjaik közötti kapcsolatokat vizsgálva, az alábbi eredményekre jutottunk: (1) a KIR3DL1 pozitív donorokkal történı transzplantáció és a recipiensek HLA-Bw4 státusza között nem találtunk szignifikáns összefüggést sem az OS sem a DFS esetén. (2) Az aktiváló KIR2DS1 pozitív donorokkal történı transzplantáció esetén elmondható, hogy a HLA-C státusz szignifikáns mértékben (p=0,047) javította az összesített túlélést HLA-C2 allotípust hordozó akut myeloid leukémiás betegek esetében (n=36). A sikeresen beállított gyors és hatékony molekuláris genetikai módszerrel kapott eredményeinket figyelembe véve, a KIR genotipizálási adatok felhasználásával hatékonyabb lehet a csontvelı transzplantációra váró betegek számára a megfelelı donor kiválasztása, mellyel az átültetést követı komplikációk csökkentése, és a betegek jobb életminısége is biztosítható lenne.

Leírás
Kulcsszavak
immunrendszer, HSCT, KIR
Forrás