A napraforgó termesztésében jelentős károkat okoznak cserebogárpajorok, mocskos pajorok a szántóföldön. A cserebogarak közül a májusi cserebogár, bagolylepkék hernyói közül a mocskos pajorok a legismertebb kártevők, amelyek a sekély talajban és a növények szárában, gyökerében fejlődnek. A kártevő által megtámadott növény legtöbbször elpusztul, de minden esetben sínylődik. Hatékony védekezési mód a vetés előtti talajfertőtlenítés. Akár por, akár folyékony formában való egyenletes kijuttatással megakadályozhatjuk az lárvák megjelenését. A madarak nemcsak a érett napraforgótányérokat, hanem a frissen kikelt csíranövényeket is károsíthatják. Ellenük riasztással védekezhetünk, részben csávazóanyagokkal is. A szaporítóanyagok megvédésének egyik speciális módszerét a vetőmagok esetében csávázásnak nevezzük. A csávázásra felhasznált peszticidek hatóanyagukban, hatásmódjukban, környezetre gyakorolt hatásukban igen sokat fejlődtek az elmúlt évtizedekben. Szakdolgozatomban a rovalörőszeres csávázás hatását vizsgáltam a napraforgó agrotechnikai paramétereire, illetve a különböző rovarkártételek mértékére. Vizsgálatainkat 2007-ben végeztük a Hajdú- Bihar-megyei Nagyhegyes, Debrecen- Látókép és Balmazújváros külterületén elhelyezkedő területeken. A kísérletek során alkalmazott parcellák mérete 300 m x 4,5 m=1350 m2 (6 sor). A kivitelezés során a gyakorlatban széleskörűen alkalmazott technológiát követtük. A kísérletben alkalmazott csávázószeres kezelések az alábbiak voltak: • metalaxil (Apron 35 SD) • metalaxil+imidakloprid (Gaucho 600 FS) • metalaxil+thiametoxam (Cruiser 350 FS)

A vizsgált helyszínek közül legalacsonyabb termések Debrecen-Látóképen mutatkoztak, ami elsősorban az alacsonyabb tőszámnak volt köszönhető. Az alacsonyabb tőszám az erőteljes korai drótféreg-károsítás miatt következett be. Ugyanezen a helyszínen tapasztaltuk a kezelések legnagyobb mértékű hatását is, ami arra enged következtetni, hogy a rovarölőszeres csávázás hatására a megtámadott, de el nem pusztult tövek a csávázószerek hatására erőteljesebb fejlődésnek indultak, így a termés is növekedett. A legjelentősebb növekedés a tiametoxam hatására következett be ezen a helyszínen, ami a készítmény roboráló mellékhatását igazolja. A többi vizsgálati helyszínen a különbség tendenciózusan változott, legkisebb termés a metalaxil, legnagyobb a metalaxil+tiametoxam kezelésnél mutatkozott. A kísérletek átlagában a rovarölő csávázószerek kedvező hatása egyértelműen megmutatkozott, a vizsgált két rovarölőszeres csávázószer közül a tiametoxam javára.