A terebesi Perényi család története a 15. század közepéig

Novák Ádám

Publikáció:
A terebesi Perényi család története a 15. század közepéig

dc.contributor.author	Novák Ádám
dc.date.accessioned	2024-11-07T17:52:56Z
dc.date.available	2024-11-07T17:52:56Z
dc.date.issued	2020
dc.description	1386-ban Perényi Péter volt árvai várnagy elnyerte Mikóházát. 2018-ban a Mikóházáról származó Novák Ádám Péter utódairól, a terebesi Perényiekről írott értekezésével – amely jelen kötetnek az alapját képezi – megszerezte doktori fokozatát. A szerző le sem tagadhatná, hogy a hajdani füzéri uradalomban nőtt fel. Nem rossz ómen, hogy annak a várnak a lábánál töltötte ifjú éveit, ahol Mohács után a Szent Koronát is őrizték. Nováknál „jó kezekben” van a család története, úgy ismeri a kisfaludi révet, a szuhogyi várromot, Csorbakő tartozékait, az Ósva patakot és a petőszinyei templomot vagy a szentmiklósi udvarházat, mint a tenyerét. 600 éve még Perényi János nagyuram is maga mellé vette volna nótáriusnak a tárnoki székre. A kötet sokrétű, pecséttani, numizmatikai, archontológiai, prozopográfiai és művészettörténeti, valamint régészeti kutatásokra is épül. Az olvasó választ kaphat arra, mit szállított Bártfa városa Moszkvába; hogy kerülhetett a diósgyőri pálos kolostorba Perényi címeres padlótégla; miként kerül több magyar címer egy 15. századi konstanzi címertekercsre; hogyan kerül az angol király jelvénye egy terebesi sírkőre; s miként kölcsönzött Perényi János magának a királynénak is. Novák áttekintést ad a família kegyes alapítványairól, vallásos életéről. Perényi János életén keresztül tárja fel a tárnokmesteri hivatal működését is. Kaleidoszkópszerűen mutatja be a Zsigmond-kor báróinak életét a párizsi, velencei és sienai vendégeskedéstől a lengyel követségen át Zsigmond római koronázásáig és egy szentföldi zarándoklatig. A nagypolitika mellett nem feledkezik meg arról, hogyan működik egy uradalom: betekintést nyújt a birtokperekbe, határjárásokba, hatalmaskodásokba. Több idősíkban ábrázolja a família birtokait. A munka továbbgondolásra is késztet. Vajon miről kaphatta a nevét az abaúji erdők közötti Tengerfalva, a Fülekhez tartozó Majom birtok, vagy Vidámtelke? Milyen köveket rejt a terebesi Andrássy-kastély parkja? Van-e jelentősége, hogy a hárpia – a családi címeralak – egy faragványokon jobbra vagy balra néz? Hogyan választott egy família rezidenciát? Milyen nehézséget okoz a kutatónak, ha 9 Miklóst ad egy család 4 generáción keresztül? Mit árul a pecsétek sorrendje egy sokpecsétes oklevélen? Miről mesélnek a felsőnyárádi pálos kolostor romjai? Vezet-e út a sötét radványi erdő mélyéről Füzér felé? A szerző a Debreceni Egyetem „Lendület” Magyarország a középkori Európában kutatócsoportjának tudományos munkatársa, a Déri Múzeum muzeológusa. A kötetben saját – több éves kassai, eperjesi, bécsi, lőcsei, varsói – levéltári kutatásainak eredményeit is közzé teszi, s közöl ismeretlen hungarikákat Freiburgtól Ljubljanáig. Munkájára méltán lehet büszke mind a família ma is élő, „nyalábi” bárói ága., mind pedig a Garaiak ifjú kutatója: közös pont lehet, hogy Perényi János sógora Garai Borbálát vette feleségül. (Bárány Attila)
dc.description.abstract	A 14-15. századi magyar elit összetétele és a vele kapcsolatos, politikatörténeti események láncolata megismerésében segít a Perényi-család terebesi ágáról készült monográfia.
dc.description.sponsorship	A kötet megjelenését a Debreceni Egyetem Magyarország a középkori Európában Kutatócsoporton keresztül a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programja (NKFIH-1150-6/2019) a támogatta.
dc.identifier.isbn	978-963-490-206-5
dc.identifier.uri	https://hdl.handle.net/2437/381752
dc.language.iso	hu
dc.publisher	Debreceni Egyetem Magyarország a középkori Európában Kutatócsoport
dc.publisher.place	Debrecen
dc.title	A terebesi Perényi család története a 15. század közepéig
dc.type	könyv
dspace.entity.type	Publication