Az ESG élmezőnye Közép-Európában − Nagyvállalati fenntarthatósági közzétételek összehasonlítása és értékelése
Dátum
Authors
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
DOI
Absztrakt
A klímaváltozás, társadalmi egyenlőtlenségek és a vállalati korrupció elleni küzdelem részben hozzájárult az ESG keretrendszer kialakulásához, amely a környezeti („Environmental"), társadalmi („Social") és vállalatirányítási („Governance") tényezőket foglalja magába. Az ESG célja a vállalatok mindennapi tevékenységében rejlő nem pénzügyi kockázatok és lehetőségek nyomon követése. Az elmúlt évtizedben az ESG szempontok jelentősége folyamatosan növekedett a vállalati működés és befektetői döntések területén. A fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás iránti elvárások erősödése, valamint az Európai Unió által szorgalmazott szabályozási reformok - így például a CSRD és a Taxonómia Rendelet - hatására a vállalatok ESG közzétételi teljesítménye egyre inkább a vállalati érték és hitelesség megítélésének központi tényezőjévé vált. Különösen fontos ez a közép-európai régióban, ahol a szabályozói megfelelés és a vállalati fenntarthatósági kultúra eltérő érettségi szinteken áll az egyes országokban. A nagyvállalatok – mint a gazdasági és társadalmi hatások meghatározó szereplői - különös figyelmet érdemelnek abból a szempontból, hogy ESG szempontból mennyire transzparens módon számolnak be tevékenységükről. Jelen kutatás célja, hogy egy általam kifejlesztett ESG közzétételi index segítségével összehasonlítsam tíz közép-európai ország nagyvállalatainak ESG-közzétételi teljesítményét. A kutatás során az egyes nagyvállalati ESG közzétételek tartalomelemzésén keresztül vizsgálom, hogy az egyes országokban működő nagyvállalatok milyen mértékben felelnek meg az érintettek részéről egyre erőteljesebben megjelenő ESG-elvárásoknak, valamint hogy mely vállalatok tekinthetők az úgynevezett „ESG bajnokoknak”. A kutatás nemcsak régiós összehasonlításra ad lehetőséget, hanem a vállalati közzétételi gyakorlatok mögötti eltérések és tendenciák feltérképezésére is alkalmas. Az eredmények hozzájárulhatnak a szabályozók, vállalatok és befektetők közötti párbeszédhez, valamint elősegíthetik a fenntarthatósági közzétételi gyakorlatok egységesítését és javítását.