Az organikus hangulatzavarban szenvedő idős betegek rehabilitációs lehetőségeinek kutatása során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy vajon hol lehetnek az ellátórendszeren belül azok a rések, ami miatt a betegek nem jutnak megfelelő terápiához, utógondozáshoz, illetve hogyan tudna leghatékonyabban beilleszkedni egy diplomás ápoló a pszichiátriai ellátásba. Kutatásom során egyéni mélyinterjú formájában beszélgettem a szakellátás résztvevőivel: háziorvos, pszichiáter szakorvos, szociális gondozó és mentálhigiénikus. Azt szerettem volna megvizsgálni, hogy mennyire van összhangban a szociális és az egészségügyi ellátó rendszer a mentális zavarok gyógyítása terén. A kutatás Nyíregyházán történt, az interjúalanyok kiválasztása randomizált módszerrel valósult meg. A vizsgálat eredményei sokszínű képet festenek a rehabilitációs lehetőségek megvalósulásának mértékéről és annak okairól. A kutatás során bebizonyosodott, hogy a háziorvosi praxisban a beteg megkapja a megfelelő információt az igénybe vehető lehetőségekről, azonban sok esetben visszautasítja szorongás vagy bizalmatlanság miatt. Ekkor természetesen addig próbálkoznak a szakgondozók felkínálni a segítséget a betegnek, amíg be nem látja, hogy szüksége van felügyeletre, amely megbeszélés alapján, igény szerinti intervallumban történik. A depresszióban szenvedő idős betegek rehabilitációja szempontjából egyik létfontosságú elem a közösség, a társas interakciók elősegítése. Ez történhet idősek klubjában, vagy egyéb közösségekben. A kutatás egyik érdekes eredménye a diplomás ápolók szakképzettségére, munkájára való fokozott igény a háziorvosi és a szakellátásban egyaránt. Társadalmunkban erősen hangsúlyossá válik az idősek helyzete, nemcsak a korosztály megnövekedett száma, hanem az egyre több betegséggel küzdő idős egészségügyre nehezedő terhe miatt is, ezért indokoltnak érzem az (időskorban igen gyakori) mentális zavarokkal kapcsolatos kutatást, amely során igyekeztem feltárni az ellátás során fellépő nehézségek okait, valamint a leghatékonyabb rehabilitációs lehetőségek megvalósulását az idős betegek körében.

Kulcsszavak: időskor, társadalom, diplomás ápoló, mélyinterjú, pszichiáter