A dolgozat fókuszában a hazai családi vállalkozások generációváltásának folyamata és legfontosabb kihívásai áll. A téma aktualitását a Magyarországon jelenleg is nagy számban működő olyan családi tulajdonban lévő kis- és középvállalkozások szolgáltatják, amelyek irányítását napjainkban is az alapító generáció végzi úgy, hogy közben a vezetői és tulajdonosi szerepek átadásának szükségessége mind rájuk, mind a társaságra nézve napról – napra sürgetőbben jelentkezik.

A kutatás elsődleges célja a generációváltás általános folyamatának és sajátosságainak a feltárása, különös figyelemmel a családon belüli átadásra, az utódlás lehetséges kimeneteire, kihívásaira és kockázataira, illetve arra a kérdésre, hogy létezik-e olyan egységes folyamatmodell és annak megvalósításához elengedhetetlen időszükséglet, amely a hazai családi vállalkozások többségére egységesen alkalmazható.

A dolgozat legfontosabb megállapítása, hogy a generációváltás a családi vállalkozásokban nem egyszeri eseményként, hanem hosszabb időszak alatt zajló, több szakaszból álló szervezeti és személyes változtatási folyamat összességeként értelmezhető. Ugyanakkor rávíilágít arra is, hogy a folyamat mögött meghúzódó több éves időhorizont önmagában nem szolgáltat garanciát a sikeres utódlásra. Ennek oka, hogy a rendelkezésre álló idő jelentős része gyakran nem a tudatos felkészüléssel, hanem kivárással és fokozatos belső alkalmazkodással telik. Így a folyamat valódi eredményességét leginkább az befolyásolja, hogy a család, az átadó vezető és a vállalkozás mikor és milyen mértékben képes strukturált előkészítést, utódfelkészítést, szereprendezést és kommunikációt megvalósítani.

A szakirodalom és a vizsgált esetek összevetése alapján megállapításra kerül, hogy a generációváltásnak vannak ugyan azonosítható, illetve visszatérő szakaszai és mintázatai, mégsem határozható meg olyan egységes, minden hazai családi vállalkozásra alkalmazható folyamatmodell, amely önmagában garantálná a sikert. A bemutatott szakirodalmi modellek bár értelmezési keretet biztosítanak, a gyakorlati megvalósulás mégis minden esetben az átadást kiváltó okhoz és körülményhez, a vállalkozás sajátosságaihoz, az átadó és átvevő személyéhez, -szándékához, - motivációjához, valamint a családi és szervezeti kapcsolatrendszerhez igazodik.

Az eredmények azt is megmutatják, hogy a sikeres utódlás egyik kulcstényezője az utód szervezeti beágyazottsága és legitimációja, továbbá az átadó tényleges visszalépési hajlandósága. Ugyanakkor a folyamatban rejlő legfontosabb kihívások közé a kölcsönös motiváció elmaradása, a kontroll elengedésének nehézsége, a családi konfliktusok és a tudatos tervezés hiánya sorolhatók.