A gazdasági fejlettség mérésére hagyományosan alkalmazott bruttó hazai termék (GDP) napjainkban egyre több kritikát kap korlátozott információtartalma miatt. Jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy az alternatív jóléti mutatók – mint az Emberi Fejlettségi Index (HDI) és a Környezeti Teljesítmény Index (EPI) – milyen eltéréseket mutatnak a GDP-n alapuló ország-rangsorokhoz képest, és ezek az eltérések milyen következményekkel járhatnak a nemzetközi megítélésre. A dolgozatban egy 2018-2022. közötti időszakra vonatkozó összehasonlító elemzés tárja fel, hogy a környezeti fenntarthatóság, társadalmi jólét és életminőség hogyan alakítja a gazdasági sikerről alkotott képet. A kutatás során különös figyelmet kaptak azok az országok, amelyek rangsorbeli helyezése jelentősen eltér a különböző mutatók alapján. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a GDP egyedüli indikátorként történő alkalmazása nem nyújt kellően átfogó képet a társadalmi jólétről és a fenntarthatósági szempontokról, ezáltal indokolttá válik komplexebb indikátorrendszerek bevonása a gazdasági fejlettség értékelésébe. A dolgozat célja, hogy hozzájáruljon a társadalmi-gazdasági fejlettség újradefiniálásához, és párbeszédet indítson a döntéshozók körében a mutatószámok tudatosabb alkalmazásáról.