Jövedelmi szint és intézmények: Mi áll egy ország fenntarthatósági teljesítménye mögött?

Abstract

Napjainkra egyre meghatározóbb szereppel bírnak mind mikro-, mind makroszinten a gazdasági szereplők fenntarthatósági teljesítményei számtalan területen. Mindezt bizonyítják olyan nemzetközi összefogások, mint az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2030-as Agendája és az abban meghatározott, 17 darab Fenntartható Fejlődési Cél (angol rövidítés: SDG). Bár a cél globálisan ugyanaz, az eredmények országonként mégis eltérőek. Mivel manapság többek között versenyképességi szempontból is nemzetgazdasági jelentőséggel bírnak a fenntarthatósági mutatók, ill. a hozzájuk kapcsolódó kockázatok és azok kezelései, véleményem szerint érdemes vizsgálni, mely tényezők és hogyan magyarázhatják az országok eltérő teljesítményeit. Kutatásom általános célkitűzése a jövedelmi szint, ill. formális (kormányzati, politikai és jogi kvalitatív jellemzők) és informális intézmények (kutatásomban a kultúra) fenntarthatósági teljesítményt befolyásoló hatásainak vizsgálata, és a tényezők által együtt alkotott komplex rendszer feltérképezése globális mintán. A kapcsolódó kutatások (többek között Guillamón et al., 2025; Ordonez-Ponce, 2022) szakirodalmi szintézisét követően, célkitűzésemet kvantitatív elemzési módszerek alkalmazásával valósítottam meg. Adatbázisom 2022-2024 közötti időperiódus átlagolt értékeiből épül fel, amelyek országonként a fenntarthatósági teljesítményt, a GDP/fő mutatót, a formális intézményi minőséget, valamint egyes kulturális dimenziókat jellemeznek. A vizsgálatomba bevont független változók fenntartható fejlődési célok teljesítésére gyakorolt ceteris paribus hatásainak vizsgálatát, továbbá a kulturális változók további közvetett hatásainak elemzését, többváltozós regressziószámítással végeztem el. Dolgozatom eredményei empirikusan igazolják a jövedelmi szint, ill. formális intézményi tényezők és Trompenaars-Hampden-Turner egyes kulturális dimenziói fenntarthatósági teljesítményre gyakorolt hatásait. Megállapításaim hozzájárulhatnak a fenntarthatóságot támogató politikai döntések megalapozásához, illetve segíthetik az SDG-teljesítmények összevetéséhez és értékeléséhez mérlegelendő háttértényezők feltárását.