Többszempontú döntéselmélet a vezetés számára Multiple criteria decision making for management Életünk és munkánk során folyamatosan döntéseket hozunk, és bár esetenként egyszerűen az intuícióinkra hagyatkozunk, jellemzően mégis inkább adatok, mutatók, kimutatások, saját ismereteink vagy más tapasztalt személyek véleménye alapján jutunk elhatározásra. A legegyszerűbb döntések is több tényezőből állnak, ami miatt egyfajta hasznossági átváltással szembesülünk a kritériumaink között. Nincs ez másként üzleti környezetben sem, ahol felmerül a számszerűsítés szükségessége annak érdekében, hogy a döntés bizonyíthatóan megalapozott és optimális legyen. Ebben a szférában ráadásul gyakori, hogy a kritériumokat meghatározását és az alternatívák értékelését nem egy, vagy néhány személy, hanem egy nagyobb létszámú csapat végzi, miközben a kritériumok száma is magasabb. Ilyen helyzetekben javasolt valamilyen MCDM (Multi-Criteria Dicision Making), azaz többszempontú döntéshozási technika alkalmazása, amely képes a sok különböző kritériumot számszerűsíteni és összehasonlítani, továbbá segítséget nyújt a csapatmunka strukturált levezetésében. Dolgozatomban egy üzleti szoftver beszerzési folyamatát írom le, amelyet AHP (Analytic Hierarchy Process) és TOPSIS (Technique of Order Preference Similarity to the Ideal Solution) MCDM technikák segítségével támogattam, beleértve az üzleti kritériumok összegyűjtését és azok fontosságának megállapítását, valamint a különböző alternatívák értékelését. Hipotézisem, hogy az AHP és TOPSIS módszerek együttes alkalmazásával jobb eredmény érhető el, mint csupán az AHP technika segítségével vagy a jelenlegi folyamat alkalmazásával. Továbbá feltevésem, hogy hamarabb juthatunk egyetértésre, mint azon esetekben, amikor nem használunk ilyen technikákat, valamint a szakemberek és jövőbeli felhasználók elégedettebbek az új módszer alkalmazásával, mint a korábbi beszerzési és döntési folyamatok során. A kapott eredmények alapján az AHP és TOPSIS ötvözése működött a leghatékonyabban, a hipotézis második részét, miszerint hamarabb juthatunk egyetértésre, és a technikák alkalmazása felgyorsítja a folyamatot, elvetem, mert nem volt kimutatható különbség a folyamatok sebessége között. Az érintettek, a visszajelzések alapján, azonban jobbnak tartották az új folyamat minőségét, mint a korábbi kiválasztási folyamatokat.