<link rel="stylesheet" href="styles.f3b1fba60ec7970c.css">

Jogharmonizáció a kézbesítés területén és annak hatása a nemzeti polgári eljárásjogi szabályokra

dc.contributor.authorBreczkáné dr. Békési, Gabriella
dc.date.accessioned2026-11-12T14:22:07Z
dc.date.issued2026-08-10
dc.description.abstractAz Európai Unió az integráció elsődleges célkitűzését, az egységes belső piacot létrehozva biztosította a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását, ami pedig indukálta több területen, így a polgári ügyek területén is az igazságügyi együttműködést, garantálva ezzel az uniós polgárok jogbiztonsághoz fűződő érdekét. Az együttműködés egyik legmarkánsabb módja a jogszabályok egymáshoz való közelítése volt, így elsősorban eljárásjogi jellegű uniós jogszabályok születtek, azonban az uniós jogalkotó anyagi jogi kérdéseket rendező jogforrásokat is alkotott, valamint olyan komplex jellegű jogforrásokat is, melyek egy adott témakörön belül eljárásjogi és anyagi jogi kérdéseket is rendeztek. A tagállamok jogi szabályozásai közötti különbségek céltudatos csökkentésének leghatékonyabb eszköze a jogharmonizáció, mely a kezdetektől fogva az európai integráció meghatározó szabályozási eszköze, különös figyelemmel arra, hogy a lojalitási klauzula értelmében a tagállamokat kötelezettség terheli a nemzeti joguk harmonizációs előírásokhoz való igazítására. A polgári eljárásokban, ahol a külföldre történő iratkézbesítés egyre gyakrabban vált szükségessé, a tagállamok polgári eljárásjogi szabályai, így például a német és francia kódexek, az 1900-as évek elején hasonló eszközöket (kétoldalú megállapodások, diplomáciai csatornák, postai kézbesítés)   alkalmaztak  , az igazi jogharmonizáció azonban nemzetközi szinten az 1965. évi Hágai Kézbesítési Egyezménnyel, az Európai Unió szintjén pedig a 2000. május 29-i első kézbesítési rendelettel valósult meg. Ezek a szabályok mind a hatályos francia és német, mind a hatályos magyar szabályozásra jelentős hatással voltak. A kézbesítés területén nyilvánvaló, hogy a jogbiztonság biztosítása érdekében a rendeleti szabályozás, mint jogharmonizációs módszer a legjobb megoldás, hisz ugyanolyan kézbesítési szabályokra kell, hogy számíthasson valamennyi uniós állampolgár, ha peres eljárás résztvevőjévé válik, függetlenül attól, hogy az Európai Unió melyik tagállamában rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel.hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationDebreceni Jogi Műhely, Évf. 23 szám 1-2 (2026): , 1-26
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.24169/DJM/2026/1-2/1
dc.identifier.eissn1786-5158
dc.identifier.issn1787-775X
dc.identifier.issue1-2
dc.identifier.jatitleDJM
dc.identifier.jtitleDebreceni Jogi Műhely
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/416721
dc.identifier.volume23
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/DJM/hu/article/view/16113
dc.rights.accessOpen Access
dc.rights.ownerDebreceni Jogi Műhely
dc.subjectjogharmonizációhu
dc.subjectigazságügyi együttműködéshu
dc.subjectkézbesítéshu
dc.subjecthatályos magyar szabályokhu
dc.titleJogharmonizáció a kézbesítés területén és annak hatása a nemzeti polgári eljárásjogi szabályokrahu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.type.detailedmagyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapbanhu

Fájlok

Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Betöltés ...
Bélyegkép
Név:
pdf
Méret:
356,39 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format