A jelenlegi, gyakran bizonytalan gazdasági helyzetben elengedhetetlen, hogy pontos információkkal rendelkezzenek a döntéshozók, azonban ezen adatok megszerzése gyakran nagy kihívást jelent. A pénzügyi információk elsődleges forrása a vállalatok által készített beszámoló, amelyet a 2000. évi C. törvény a számvitelről szabályoz. A beszámoló részeként a mérleg és az eredménykimutatás a vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről nyújt számszerű adatokat. Azonban a döntések nem hozhatóak meg önmagukban a számok alapján, lényeges ismerni a mögöttes tartalmat is. A beszámoló részeként közzé kell tenni a kiegészítő melléklet is, ami szövegesen magyarázza az előbbi két rész. A kiegészítő mellékletek vizsgálata hosszadalmas feladat lehet, azonban a mesterséges intelligencia segítségével egyszerre több kiegészítő melléklet elemzése is lehetségessé vált. Fő célkitűzésem az volt, hogy megvizsgáljam a vállalatok mennyire adnak részletes és pontos képet a működésükről a kiegészítő mellékletükben. Arra kerestem a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a kiegészítő melléklet terjedelmét és tartalmát. Szekunder kutatásom keretein belül hazai és nemzetközi szakirodalmakat dolgoztam fel. Primer kutatásként 3207 hazai feldolgozóipari vállalkozás kiegészítő mellékleteit vizsgáltam szövegbányászat segítségével. A kiegészítő mellékletekben használt kifejezések gyakoriságát különböző statisztikai módszerekkel vizsgáltam. Ez alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a hazai feldolgozóipari vállalkozások közepes adattartalommal teszik közzé kiegészítő mellékleteiket, inkább a nagyobb méretű és régóta működő vállalkozásokra jellemző a részletesebb tartalom és terjedelem. Ezentúl az is megállapítható, hogy a beszámoló típusa és a könyvvizsgálat jelentős hatással van a közzétett információkra.