A modern társadalmakban a pénzügyi döntések mindennapi életünk szerves részét képezik. A bevételek és kiadások tervezése, a megtakarítások kezelése, a hitelek felelős felvétele vagy a befektetési lehetőségek mérlegelése olyan feladatok, amelyek minden generációt érintenek, függetlenül a társadalmi, gazdasági vagy kulturális háttértől. A 21. században azonban a pénzügyi piacok rohamos fejlődése, az új digitális megoldások (pl. online bankolás, mobilalkalmazások, kriptovaluták) és a fogyasztói szokások átalakulása új kihívások elé állítják a lakosságot. Ezek a változások kiemelten fontossá teszik a pénzügyi tudatosság kérdését, amely nemcsak az egyének anyagi biztonságát, hanem a gazdaság egészének stabilitását is befolyásolja. A pénzügyi tudatosság szintjét számos tényező alakítja, köztük a családi háttér, a társadalmi normák, az oktatási rendszer, valamint a generációs sajátosságok. A különböző generációk – a baby boomerek, az X, Y és Z generáció tagjai – eltérő társadalmi és gazdasági környezetben nőttek fel, ami meghatározta pénzügyi attitűdjeiket és szokásaikat is. Például a baby boomerek esetében jellemzőbb a biztonság és a stabilitás előtérbe helyezése, míg a fiatalabb generációk nyitottabbak az új pénzügyi eszközökre és technológiákra, ugyanakkor sokszor impulzívabb döntéseket hoznak. A dolgozat központi kérdése, hogy milyen különbségek figyelhetők meg a pénzügyi attitűdök és szokások terén a különböző generációk között valamint, hogy a pénzügyi tudatosság mennyiben tekinthető taníthatónak. Ez a téma nemcsak tudományos szempontból releváns, hanem gyakorlati jelentőséggel is bír: a lakosság pénzügyi tudásának növelése hozzájárulhat az egyéni jóléthez, a felelősebb gazdálkodáshoz, valamint a társadalmi szintű gazdasági stabilitáshoz. Kutatásom során kérdőíves felmérést végzek az önkormányzati dolgozók körében, amely lehetőséget ad arra, hogy összehasonlítsam a különböző korosztályok pénzügyi attitűdjeit és szokásait. A vizsgálat célja, hogy feltárja, milyen mintázatok figyelhetők meg a generációk között, és hogy mennyire nyitottak a résztvevők a pénzügyi tudatosság fejlesztésére, például munkahelyi képzések formájában. A dolgozat három fő részből áll. Az első részben a pénzügyi tudatosság fogalmát, dimenzióit és a generációs sajátosságokat tekintem át a szakirodalom alapján. A második részben ismertetem a saját empirikus kutatásom módszertanát és eredményeit, különös tekintettel a generációs különbségekre. Végül a harmadik részben következtetéseket fogalmazok meg, valamint javaslatokat teszek a pénzügyi tudatosság fejlesztésének lehetőségeire, mind az oktatás, mind a munkahelyi programok területén. Összességében a dolgozat célja annak vizsgálata, hogy a pénzügyi tudatosság hogyan alakul a különböző generációk körében, és hogy milyen mértékben lehet azt tanítani, illetve fejleszteni. A téma aktualitását az is alátámasztja, hogy a gazdasági bizonytalanságok, a digitalizáció és a fogyasztói társadalom kihívásai közepette egyre inkább szükség van tudatos, felelős pénzügyi döntéshozatalra.