A hazai tejszektor online marketing lehetőségei

Abstract

Mindenekelőtt megállapítható, hogy a kutatásunkat megelőzően még nem állt rendelkezésre olyan széles körű megfigyelés, amely felmérte volna a hazai élelmiszeripar valamely szektorának online tevékenységét. A megfigyelés alkalmával a NÉBIH engedélyezett feldolgozó üzemmel rendelkező 88 tejfeldolgozó vállalata képezte a vizsgálat alanyait. A hivatalos weboldalak vizsgálatakor kiderült, hogy körülbelül minden második feldolgozónak van ilyen típusú online elérhetősége, amely párhuzamba állítható a hivatalos KSH statisztikákkal. A vállalkozások méretkategóriája egyértelműen hatással van a honlapok üzemeltetésére és azok frissítési gyakoriságára. Ennek oka, hogy a nagy és közepes méretű vállalkozásoknál sokkal magasabb arányban találtunk hivatalos honlap elérhetőséget, amelyeket viszonylag gyakran frissítenek is. A mikrovállalkozásoknál viszont ezzel éppen ellentétes tendencia érvényesül. Megállapítást nyert az is, hogy körülbelül minden ötödik tejfeldolgozó (23,1%) biztosít személyre szabható bejelentkezési felületet a felhasználói számára. Az elemzésbe vont tejfeldolgozók csupán harmada rendelkezik saját Facebook oldallal, közülük minden második vállalkozás ritkábban, mint havonta frissíti a hírfolyamát és tölt fel valamilyen új bejegyzést. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a közösségi médiában szinte kizárólag a Facebook-on találhatók meg tejfeldolgozó vállalkozások, azonban ezen a platformon is viszonylag alacsony arányban és meglehetőségen passzívan vannak jelen. Blog és Youtube csatornás elérhetőséggel a vizsgált szereplők kevesebb, mint 5%-a rendelkezik. A weboldalak interaktivitásának jellegét egy 1-től 5-ig terjedő Likert-skálán elemeztük, amelynek során különösen alacsony, közel 2-es pontértéket kaptunk. Ez azt jelenti, hogy a felhasználóknak csak minimális lehetőségük van a véleménynyilvánításra, amelyet leginkább e-mail küldésével tehetnek meg. Ennek alapján előzetes feltételezésünk beigazolódott, vagyis a vizsgált vállalkozások kevésbé aknázzák ki az online marketing nyújtotta lehetőségeket és minimálisan adnak lehetőséget a fogyasztóik vállalati folyamatokba történő integrálására az interneten keresztül. Ezek a tendenciák mind azt bizonyítják, hogy nagyon komoly előrelépésre van szüksége a tejfeldolgozó ipar vállalkozásainak az online megjelenés fejlesztése területén. A szektor számára előrelépést jelenthetne, ha előadások és tréningek segítségével a tejfeldolgozók képviselőit megismertetnénk az online marketing nyújtotta lehetőségekkel (pl. honlap-fejlesztés, közösségi média lehetőségek és hirdetési megoldások). Előnyös lenne ezeket az ismeretterjesztő alkalmakat kormányzati, illetve közösségi kezdeményezés segítségével megszervezni, amelynek során a Kamarák, illetve a Tej Terméktanács koordinálásával olyan szakembereket kellene felkérni előadónak, akik megfelelő módon tudatosítanák az online jelenlét fontosságát. A kutatás további folytatására vonatkozóan a következő javaslatainkat tartjuk relevánsnak. Szakértői mélyinterjúk segítségével vizsgálni kellene, hogy a vállalkozások vezetői és marketingért felelős munkatársai (ha van ilyen személy a cégen belül) milyen preferenciákat társítanak az online marketing alkalmazásához. A megfigyelésünk során kialakított adatbázis aktualizálását követően a vállalkozások méretére (mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozás), valamint régióra lehetne szűkíteni a megkérdezettek körét, így országos szinten teljes képet kaphatnánk a tejfeldolgozó vállalkozásokról. Ezt követően a vállalkozások méretkategóriájának függvényében az online marketing alkalmazása szempontjából pozitív példákat kellene kiválasztani (Jó gyakorlat). A kutatás folytatásaként, a vállalati szektorhoz hasonlóan, fontos lenne elemezni a hazai közösségi agrármarketing szektor online magatartását is, ami tovább javítaná a hazai élelmiszer-gazdaság szereplőinek piacorientációját.