Periarrest rhytmuszavarok oxyológiája

Abstract

Szakdolgozatom készítésekor a periarrest ritmuszavarokat vizsgáltam mind gyakorlati, mind elméleti szempontból. Kutatást végeztem az Országos Mentőszolgálat debreceni mentőállomásán, az esetlapok retrospektív értékelésével. Kutatásom során 19819 esetlapot dolgoztam fel és értékeltem, amely 2015.01.01-től, 2015.07.31-ig tartó időintervallumot jelent. Ezekből 118 olyan esetet találtam, amelyek kritériumaimnak megfeleltek és segítettek hipotéziseim alátámasztásában. Öt hipotézist állítottam fel, melyből 2 igazolódott, 3 pedig nem. Első hipotézisem során azt feltételeztem, hogy minden alkalommal szinkron elektromos kardioverziót hajtottak végre, instabil állapotú tachyarrhythmiás betegeken. Ez a hipotézisem sajnos nem igazolódott. Második hipotézisem sem igazolódott, melyben azt feltételeztem, hogy inferior lokalizációjú STEMI és bradycardia együttes megléte esetén, a ritmuszavar kezelésére elsődlegesen választott gyógyszer a teofillin volt. Hamradik hipotézisem igazolódott, melyben azt felételeztem, hogy az ion-eltérések rendezésének érdekében, Ringer Fresenius infúziós oldatot és magnézium-szulfátot alkalmaztak együttesen vagy külön-külön. Negyedik hipotézisem szintén igazolódott, melyben azt feltételeztem, hogy ritmuszavarok kiváltotta rosszullétek hátterében legtöbbször keskeny QRS-el járó arrhythmia áll. Ötödik hipotézisem során azt feltételeztem, hogy pangásos szívelégtelenségben szenvedő betegeknél, szívfrekvencia kontrollálására nem adtak Betaloc-ot. Ez a hipotézisem nem igazolódott.