A hetvenes években a társadalomstruktúra elemzés homlokterében álló, az ipari társadalom főbb ismérvei által felállított jellemzőit átültethetőnek gondolták a modern társadalom kialakulásának értelmezési keretében. A teljes strukturális megfelelés kialakulása a termelési szerkezetben elfoglalt hely, az erőforrások és az életkörülmények (vagyon, jövedelem, iskolai képzettség, „munkaszerkezetben” elfoglalt pozíció, kulturális minták és hagyományok illetve és a politikai beállítódások és érdekek tekintetében

A szociokulturális tényezők figyelembevétele, csak korlátozott értelemben volt jelen. A nyolcvanas évekig még élt az ipari társadalom létjogosultságát igazoló elméletek többsége, így az ipar által formált életmód stabilitása és az a melletti elkötelezettség. Melynek befolyásoló tényezői a termelőszerkezetben elfoglalt pozíció, az erőforrások és életkörülmények, a mértékadó kulturális minták, az alapvető politikai érdekek és a mindennapi tevékenységek.

80-as években, a Nyugat-Németországban teret nyertek többdimenziós közelítésmód, ami a társadalmi helyzetet, a korábbi közelítésmóddal ellentétben, több vizsgálati szempont alapján formálja meg a társadalomról alkotott szerkezeti elképzelést. Ezen elméleti koncepciónak alapját Stefan Hradil tette le a német szociológiában, az 1983 és 1987-ben kiadott művei által. A kutatások indító elmélete a szociológia tudományterületét a figyelem, a fogyasztói társadalom által generált a piackutatás révén kibontakozó „új” miliők és életformákra fordult.

Dolgozatom alapjának is ő műveit szánom többek közt azért, mert az elmúlt években kiadott, tehát az életstílus és miliőelméletet taglaló szakirodalom is első sorban Hradilra hivatkozik és mintegy állandó viszonyítási alapként veszik számba elméleteit a témával kapcsolatban.

Témavezető neve: Kovách Imre

Szakdolgozat készítésének éve: 2010