Legitimációs és hatásköri kérdések az üzemi tanácsokkal és a szakszervezetekkel kapcsolatosan
| dc.contributor.author | Balogh, Áron Péter | |
| dc.date.accessioned | 2021-06-30T06:20:36Z | |
| dc.date.available | 2021-06-30T06:20:36Z | |
| dc.date.issued | 2018-09-05 | |
| dc.description.abstract | The study focuses on the separation of two classical institutions of collective labour law: the labour unions and the works councils. Traditionally, labour unions are associations intended to represent and protect the collective interests of workers; works councils are units that exercise the workers’ participation rights, and are mechanisms where the employees can influence the decisions of the employer at the workplace. The distribution of traditional union and works council authorities, however, is not that obvious, especially from a practical point of view. The study strives to highlight those areas where the unions and the works councils appear as opposing parties, especially focusing on works agreements with normative power, from a practical and an international comparative perspective, and to offer solutions de lege ferenda. | en |
| dc.description.abstract | A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) több tekintetben is alapvető változást hozott a magyar kollektív munkajog rendszerében. A kollektív szerződések diszpozitív természetének a változása ezek közül az egyik legkiemelkedőbb, hiszen az új törvény kiszélesítette az eltérés lehetőségeit. A korábbi Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény) általános jelleggel a munkavállalóknak kedvező irányban klaudikálóan kógens volt, azaz a kollektív szerződéssel a munkavállalók hátrányára nem lehetett eltérni a törvény szabályaitól. Ehhez képest az új törvény már nem tiltja – ezért egyúttal lehetővé is teszi – a munkavállalókra nézve a törvényben biztosított rendelkezéseknél kedvezőtlenebb kollektív szerződéses rendelkezések elfogadását. A jogszabály miniszteri indoklása kifejtette, hogy a rugalmasabb szabályozással szélesebb körű kollektív autonómiát kívánt biztosítani a munkaerőpiac szereplőinek, annak érdekében, hogy gazdasági, társadalmi és más igényeihez szabadon igazíthassák a foglalkoztatás feltételeit, bizonyos törvényi korlátok mellett. | hu |
| dc.format | application/pdf | |
| dc.identifier.citation | Pro Futuro, Évf. 8 szám 2 (2018) , 65-80 | |
| dc.identifier.doi | https://doi.org/10.26521/Profuturo/2018/2/4720 | |
| dc.identifier.eissn | 2063-2754 | |
| dc.identifier.issn | 2063-1987 | |
| dc.identifier.issue | 2 | |
| dc.identifier.jatitle | Profuturo | |
| dc.identifier.jtitle | Pro Futuro | |
| dc.identifier.uri | https://hdl.handle.net/2437/319541 | en |
| dc.identifier.volume | 8 | |
| dc.language | hu | |
| dc.relation | https://ojs.lib.unideb.hu/profuturo/article/view/4720 | |
| dc.rights.access | Open Access | |
| dc.rights.owner | Pro Futuro | |
| dc.title | Legitimációs és hatásköri kérdések az üzemi tanácsokkal és a szakszervezetekkel kapcsolatosan | hu |
| dc.type | folyóiratcikk | hu |
| dc.type | article | en |
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
1 - 1 (Összesen 1)