A közgazdaságtan fejlődése két fő irányzatra épül: a klasszikus és a viselkedési közgazdaságtanra. A klasszikus elméletek, mint Adam Smith „láthatatlan kéz” elve, a racionális döntéseken és az önszabályozó piacokon alapulnak, míg a viselkedési közgazdaságtan, Daniel Kahneman és Amos Tversky munkássága nyomán, a pszichológiai torzítások szerepét hangsúlyozza a gazdasági döntésekben. A viselkedési közgazdaságtan szerint a kognitív terhelés, az időnyomás és a zaj – az ítéletek variabilitása – jelentősen befolyásolják a döntéshozatalt. Szakdolgozatomban e két megközelítést vizsgálom az operatív beszerzési folyamatokban. Feltételezem, hogy a zaj jelenléte, amelyet stressz, időnyomás és információhiány fokoz, rontja a döntéshozatali hatékonyságot. Kutatásom célja feltárni, milyen mértékben hatnak ezek a zajok a beszerzők döntéseire, valamint olyan stratégiák bemutatása, amelyekkel a zaj csökkenthető, ezáltal hozzájárulva a döntések és a beszerzési folyamatok hatékonyságának növeléséhez.