Az Árpád-korban hazánkba fogadott kun nép az eltelt évszázadok alatt elveszítette etnikai különállását, egykori anyanyelvét csupán néhány irodalmi nyelvemlék és helynév őrzi. Az 1279-ben törvénybe foglalt jászkun autonómia 1853-ban, törvényhatóságuk 1876-ban szűnt meg. Az eltelt évszázadok alatt a népcsolport beolvadt a magyarságba, de a Kiskunság és a Nagykunság lakosainak törénelmi tudata számon tartja a gyökereket. A történelmi tudat elevenen tartásában nagy szerepe van a gazdag helyismereti irodalomnak, valamint a nyelvészeti, néprajzi és történeti kutatásoknak, amelyek egyre intenzívebben törekednek a kun múlt feltárására és hiteles bemutatására.
Oláh Lajos gyerekkora óta gyűjti Kunhegyesen a Nagykunságra vonatkozó katonai ereklyékat. Nagy részük korabeli dokumentum, fénykép. Szabó József János hadtörténész évtizedek óta kutatja és tanítja az Osztrák-Magyar Monarchia hadtörténetét. A gyűjtő és hadtörténész találkozásából és közös akaratából született ez a könyv. Oláh Lajos gyerekkora óta gyűjti Kunhegyesen a Nagykunságra vonatkozó katonai ereklyékat. Nagy részük korabeli dokumentum, fénykép. Szabó József János hadtörténész évtizedek óta kutatja és tanítja az Osztrák-Magyar Monarchia hadtörténetét. A gyűjtő és hadtörténész találkozásából és közös akaratából született ez a könyv.