Mit dem Aufkommen des akademischen Kapitalismus haben sich auch der gesellschaftliche Zweck, die Funktionen und die interne Struktur der Hochschuleinrichtungen verändert. Die Reformen in den USA haben in vielen europäischen Ländern zu einem Umdenken in Bezug auf die Frage geführt, welche Rolle die Hochschuleinrichtungen spielen sollen. Sollen die Hochschuleinrichtungen neben den traditionellen Funktionen der Lehre und Forschung auch an wirtschaftlichen Aktivitäten teilnehmen (hauptsächlich durch die Nutzung von Innovationen, die innerhalb der Hochschuleinrichtung entstehen)? Die Rechte und Pflichten des Forschers in der Beziehung zwischen Hochschulerfindungen sind von besonderer Bedeutung, um sicherzustellen, dass sie so effektiv wie möglich verwertet werden. Die vorliegende Studie zielt darauf ab, die Rechte und Pflichten von Forschern in Hochschuleinrichtungen zu beschreiben. Nach der Berücksichtigung der spezifischen Situation und Aufgaben der Hochschulen wendet sich die Studie den einzelnen Aspekten der akademischen Freiheit zu und erläutert die spezifischen Rechte und Pflichten von Forschern im Bereich patentierbarer Erfindungen, die im Rahmen ihrer Tätigkeit gemacht werden und die sich von den allgemeinen Regeln unterscheiden. In der Studie wird versucht, das ungarische und das deutsche Recht zu vergleichen, so dass im Hinblick auf das deutsche föderale System das Berliner und das bayerische Recht als Bezugspunkt für die nationale Gesetzgebung dienen. Die Studie zieht Schlussfolgerungen darüber, wie das nationale Recht dazu beitragen könnte, den Forscher zu einem effizienteren Wissenstransfer zu motivieren und damit die Intensität der Ergebnisse aus dem akademischen Bereich zu erhöhen.

With the emergence of academic capitalism, the social purpose, functions and internal structure of higher education institutions have also changed. The reforms in the USA have led to the change of narrative in many European countries related to the question what kind of role should that higher education institutions play? Between the traditional functions of teaching and research, shall the higher education institutions take part in economic activities mainly through the exploitation of innovation generated within the higher education institution. The rights and obligations of the researcher in the relationship between higher education inventions have particular importance in order to ensure that they are exploited as effectively as possible. The present study aims to describe the rights and obligations of researchers in higher education institutions. After taking into account the specific situation and tasks of higher education institutions, the study will turn to the individual aspects of academic freedom and explain the specific rights and obligations of researchers in the field of patentable inventions produced in the course of their employment, which are different from the general rules. The study attempts to compare Hungarian and German law, thus, with regard to the German federal system, the study takes Berlin and Bavarian law as the reference point for the national legislation. The study draws conclusions as to how domestic law could help to motivate the researcher to transfer knowledge more efficiently, thereby increasing the intensity of results from the academic sphere.

Az akadémiai kapitalizmus megjelenésével a felsőoktatási intézmények társadalmi rendeltetése, feladatai és belső felépítése is változásokon ment keresztül. Az USÁ-ban bekövetkezett reformok hatására több európai országban is megjelent az az elvárás, hogy a felsőoktatási intézmények az oktatási és kutatási funkcióik betöltése mellett gazdasági értelemben is vállaljanak szerepet, ami elsősorban a felsőoktatási intézmény keretei között létrejött innováció hasznosításában ölt testet. A felsőoktatási találmányok viszonyában kiemelt jelentősége van annak, hogy milyen jogosultságok és kötelezettségek illessék meg a kutatót a minél hatékonyabb hasznosítás érdekében. Jelen tanulmány a felsőoktatási intézmény kutatójának jogait és kötelezettségeit hivatott bemutatni. A felsőoktatási intézmények speciális helyzetének és feladatainak számba vételét követően, a tanulmány rátér az akadémiai szabadság egyéni aspektusainak feltárására és kifejti, hogy a munkaviszonyban előállított szabadalmaztatható találmányok terén milyen speciális – az általános szabályoktól eltérő – jellegű jogok és kötelezettségek illetik meg a kutatót. A tanulmány a magyar és német jog összehasonlítására, így a releváns joganyag számba vételére vállalkozik. Tekintettel a német szövetségi rendszerre, a tagállami szabályozás terén a berlini és bajor tagállami jogot veszi irányadónak. A tanulmány következtetéseket von le azzal kapcsolatban, hogy a hazai jog milyen adalékok segítségével motiválhatná a kutató szempontjából a tudástranszfer hatékonyságát, ezáltal növelve az akadémiai keretek között született eredmények kipörgetésének intenzitását.