Olaszperje-gabona keverékszilázs takarmányo- zási értékének vizsgálata hazai és nemzetközi energiaértékelési adatok alapján

Abstract

A Közép-Európai régióban az április-májusi időszakban előállított olaszperje-gabona keverékszilázsok jól beilleszthetők a szarvasmarhák és egyéb kiskérődző állatfajok (juh, kecske) takarmányadagjába. A nyári, hőstresszes időszakban e keverékek a silókukorica-szilázs részleges (pl. nagy tejtermelésű teheneknél) vagy akár teljes (pl. közepes- és kistejű teheneknél, tenyészüszőknél) helyettesítésére is alkalmasak lehetnek, főleg ha annak minősége valamilyen okból (pl. alacsony keményítőtartalom, mi- kotoxin szennyezettség) nem megfelelő. A keverékekben lévő gabonaféléknek (pl. búza, tritikálé) ked- vező a terméshozama és jó a szárazságtűrése, míg a fűfélék (pl. olaszperje) fehérjetartalmát és kiváló rostemészthetőségét kell kiemelni. Az ilyen típusú keverékek előnye főleg abban rejlik, hogy tavaszi betakarításukra hosszabb idő áll rendelkezésre, illetve a csapadékosabb időjárási körülményeket is job- ban elviselik pl. a rozshoz képest