"Mit jelent az, ha egy gyerek nem stimmel? Hogy rossz?" Zsófika, a regény főszereplője nem tartozik az eminens tanulók közé, látszólag mindig bajt okoz, esetlenül csetlik-botlik a világban. Egyetlen ember volt, aki mindig megértette őt, az apja. "Élete utolsó percében is rá gondolt... miután rosszul lett, csak egyetlenegyszer szólalt meg már, azt mondta: Mondják meg Zsófikának. Valamit üzenni akart neki, de mit? Már nem tudta befejezni a mondatot." Zsófika egyedül kell, hogy megkeresse, "mit csináljon, ha stimmelni akar". És Zsófika nemhogy kitűnőre vizsgázik emberségből, helytállásból, de ösztönös gyermeki ráérzéssel "beleszól" a felnőttek életébe. És ami a legfontosabb, közben igazi társakra, barátokra lel a felnőttek között.