9639487902
| dc.date.accessioned | 2008-12-15T00:00:35Z | |
| dc.date.available | 2008-12-15T00:00:35Z | |
| dc.description.abstract | Shakespeare Hamletje mondja (Arany János fordításában), amikor a mitológiai versezetet szavaló Színész Király szemében könnyek gyűlnek: "Mi néki Hecuba, s ő Hecubának, / Hogy megsirassa?" Ez a sokszor megcsonkítva, pontatlanul és félreértve idézett gondolat a színház egyik sarkpontja. A színész közösséget érez azzal, akit játszik; ez az előfeltétele annak, hogy a néző közösséget érezzen ővele.Szélesebb értelemben: hogy nekem a zsöllyében közöm legyen ahhoz, ami a színpadon történik, előbb a színésznek kell bizonyítania ugyanezt. És nemcsak neki, hanem a rendezőnek, a tervezőnek, a koreográfusnak, a statisztának, az ügyelőnek, röviden az előadás összes közreműködőjének, sőt azoknak is, akik az előadások sorozatáért, a színház arculatáért, esztétikai és erkölcsi minőségéért felelősek. Ha a színész (és a színház) igaz könnyeket sír, együtt sírok vele. Ha nem, kifogást emelek. Foglalkozásom lényege megkülönböztetni a valódit a hamistól. Koltai Tamás | hu |
| dc.identifier.bibid | bibFSZ1006846 | hu |
| dc.identifier.isbn | 9639487902 | hu |
| dc.identifier.opac | http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibFSZ1006846 | hu |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/62821 | |
| dc.title | 9639487902 | hu |