Sentencing is connected to the trial stage of the criminal procedure; more precisely, it takes place at its end. Judges fulfil only a part, and not even the hardest one, of their duty by establishing criminal liability as a result of the evidentiary procedure. Sentencing is a rather complex and complicated process. Judges face a lot of expectations: they often have to reconcile contradictory expectations with each other in order to impose a satisfactory sentence for the parties. The process of sentencing has received intense criticism. Sometimes judges are accused of imposing unduly lenient sentences or criticized for too severe punishments. Another problem is presented by the fact that different sentences are passed for crimes of the same sort at different courts in the country. Sentencing thus raises many theoretical questions that I seek to answer in the study.

Napjainkban a büntetéskiszabás a büntetőjog-tudomány művelői részéről méltánytalanul elhanyagolt terület. Dacára annak, hogy a büntetéskiszabási gyakorlatot folyamatos kritikák érik, és annak ellenére, hogy a helyes büntetéskiszabás a büntetőjog egyik legfontosabb feladata, manapság csak nagyon kevés tudományos írás foglalkozik a büntetéskiszabással és annak elveivel. A helyes büntetéskiszabás pedig kulcsfontosságú kérdése a büntetőjognak, legalább olyan fontos kérdés, mint a bűncselekmény helyes minősítése. A büntetés kiszabásakor kel életre az anyagi jogi diszpozíció mellett a szankció is, a büntetés kiszabásában csúcsosodik ki a büntetőeljárás, és ekkortól kapcsolódik be a folyamatba a büntetés-végrehajtás is. Ebben a pontban összpontosul tehát a tágabb értelemben vett büntetőjog. A büntetés nemének és mértékének helyes megválasztása teljesítheti be a büntetési célokat, és adhat értelmet ennek a tágabb értelemben vett büntetőjognak.