963930686X

Abstract

Engem az érdekelt, hogy miért csak az asszimiláció és disszimiláció kettősségében zajlott a nyilvános beszéd? Mi van az integrációval? Ha egykorúan ez nem fogalmazódott meg, akkor lehet-e utólag úgy nézni a folyamatot, azaz lehet-e utólagos nyelvet, kifejezésmódot teremteni ahhoz, ami valószínűleg volt, de nem így mondták el? Mi van a szimbolikus zsidóval? Mit szimbolizál és miért? Hogyan bomlik szét a zsidó identitás? Ha szétbomlik, marad-e valamiféle zsidó esszencia? Lehetséges-e zsidó szempont? Ha igen, akkor ez miben áll? Ha nem, akkor miért mondták és mit értenek alatta? A származás-e a legfontosabb? Összeérhet-e egy magát zsidónak valló nézőpont az antiszemita konstrukcióval? Radnóti Miklóst, a XX. századi honi irodalom egyik legkiválóbb költőjét a korabeli antiszemita magyar állami politika zsidónak tartotta. Zsidónak tartották azok a zsidók is, akik a származás erejében hittek. Csak éppen Radnóti Miklós nem tartotta magát zsidónak. Azt hiszem, ez egy probléma. Vagy több probléma együtt. (Gerő András) Radnóti Miklóst, a XX. századi honi irodalom egyik legkiválóbb költőjét a korabeli antiszemita magyar állami politika zsidónak tartotta. Zsidónak tartották azok a zsidók is, akik a származás erejében hittek. Csak éppen Radnóti Miklós nem tartotta magát zsidónak. Azt hiszem, ez egy probléma. Vagy több probléma együtt. (Gerő András)