963930686X
| dc.date.accessioned | 2008-12-19T15:42:16Z | |
| dc.date.available | 2008-12-19T15:42:16Z | |
| dc.description.abstract | Engem az érdekelt, hogy miért csak az asszimiláció és disszimiláció kettősségében zajlott a nyilvános beszéd? Mi van az integrációval? Ha egykorúan ez nem fogalmazódott meg, akkor lehet-e utólag úgy nézni a folyamatot, azaz lehet-e utólagos nyelvet, kifejezésmódot teremteni ahhoz, ami valószínűleg volt, de nem így mondták el? Mi van a szimbolikus zsidóval? Mit szimbolizál és miért? Hogyan bomlik szét a zsidó identitás? Ha szétbomlik, marad-e valamiféle zsidó esszencia? Lehetséges-e zsidó szempont? Ha igen, akkor ez miben áll? Ha nem, akkor miért mondták és mit értenek alatta? A származás-e a legfontosabb? Összeérhet-e egy magát zsidónak valló nézőpont az antiszemita konstrukcióval? Radnóti Miklóst, a XX. századi honi irodalom egyik legkiválóbb költőjét a korabeli antiszemita magyar állami politika zsidónak tartotta. Zsidónak tartották azok a zsidók is, akik a származás erejében hittek. Csak éppen Radnóti Miklós nem tartotta magát zsidónak. Azt hiszem, ez egy probléma. Vagy több probléma együtt. (Gerő András) Radnóti Miklóst, a XX. századi honi irodalom egyik legkiválóbb költőjét a korabeli antiszemita magyar állami politika zsidónak tartotta. Zsidónak tartották azok a zsidók is, akik a származás erejében hittek. Csak éppen Radnóti Miklós nem tartotta magát zsidónak. Azt hiszem, ez egy probléma. Vagy több probléma együtt. (Gerő András) | hu |
| dc.identifier.bibid | bibJPT321600 | hu |
| dc.identifier.isbn | 963930686X | hu |
| dc.identifier.opac | http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibJPT321600 | hu |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/71793 | |
| dc.title | 963930686X | hu |