A szakdolgozatom célja, hogy bemutassam az Európai Unió által Oroszország ellen hozott szankcióknak a gazdasági következményeit mindkét fél tekintetében. Kitérek a szankciók célkitűzéseire és hogy ezek a célok megvalósultak-e. Az Európai Unió és Oroszország gazdasági kapcsolatainak a legnagyobb a pillére az EU-ba irányuló energiaexport, mely folyamatosan növekedett a 20. század második felétől és meghatározta a két fél külkereskedelmét 2022-ig, az orosz ukrán háború kitöréséig. Bemutatom azt a folyamatot is, hogy hogyan vált ez a nemzetközi kereskedelem az évtizedek során fokozatosan egy kölcsönös, gazdaságilag függő viszonnyá, hiszen ahogy az európai országok gazdasági fejlődésének egyik alapjául szolgált a megfizethető, folyamatosan érkező és ezáltal rendelkezésre álló orosz energia, úgy a Szovjetuniónak, majd később Oroszországnak nagyon jelentős exportbevételi forrása volt az európai piac, mely folyamatos, megbízható és mindig fizetőképes keresletet jelentett számukra. Az energia kereskedelmen túl kitérek a politikai feszültségekre is, melyek a 2010-es évekre beárnyékolták az EU és Oroszország viszonyát, amely az orosz-ukrán konfliktusban csúcsosodott ki. Részletesen bemutatom és elemzem a 2022-ben született, az EU és Oroszország gazdaságára a legnagyobb jelentőséggel bíró pénzügyi és az energetikai szankcióknak mindkét félre gyakorolt hatásait.